Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-202

Az országgyűlés képvisclöházánülc ÊÏÏÈ. vagy hoigy a törvény célját még mérsékelten sem érhesse el, ebből a szempontból a jogügyleteknek, a jogi formáknak egészen új sorozata alakult ki. Ezért látom tehát szükségesnek, hogy a keresztény ügyvédek a különböző vezető iparvállalatokhoz behelyeztessenek, hogy így a joggyakorlat kialakulásában és főleg a iperenkívüli ügyvédi működésben ezek az ügyvédek ellenőrizhessék az egész magyar jogéletet. Ez tehát nem konkurrenciakérdés, inert a nemzet egyeteme szempontjából teljesen mindegy az, hogy az a esekélyszámú magyar ügyvéd valamivel többet keres, vagy kevesebbet keres, — ezek az ügyvédek vannak olyan Önzetlen jó magyarok, hogy elsősorban is a nemzeti feladatokat fogják ilyen szempontból is nézni — de mégis azt kell mondanom, hogy a nemzet egyeteme szempontjából a legsürgősebb feladat az, hogy az ügyvédi kaimarák lelkületében a zsidókérdés megoldassák. (Rassay Károly: Ez a legsürgősebb? — Ruppert Rezső: Ez a legsürgősebb! Ebből lesz kenyér? Akkor nem kell sorbaállni?) Petró igen t képviselőtársam határozati javaslatot terjesztett elő aziránt, hogy a zsidó ügyvédek tér foglalásának korlátozása kérdésében törvényhozási intézkedések történjenek. Azt kell mondanom a »magam és pártom nevében, remélve, hogy az igazságügyiminiszter úr a lehető legsürgősebben radikális intézkedésüket tartalmazó törvényjavaslatot fog előterjeszteni, a magam részéről ezt a most előterjesztett javaslatot, amely azt célozza, hogy a legközelebbi kamarai választásoknál a zsidó ügyvédek szavazata 6"/o-os arányra szállíttassák le, elfogadom, mert célszerűnek és helyesnek tartom. Ezekután méltóztassék megengedni, hogy habár az általános vitához nem tartozik, de mégis elvi szempontból pár részletkérdésre is rámutassak. Az indokolással nem egészen kongruens a törvényjavaslat fí. <§>-a. Az indokolás tudniillik elismeri azt, hogy ha az ügyvéd közmegbizatásban jár el, akkor bizonyos közjogi ténykedést végez, márpedig, ha a zsidótörvényben annakidején a törvényhozás arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy a zsidókat azonnal és totálisan kizárja mindazokból a funkciókiból, ahol közjogi vonatkozású működésről van szó, akkor nem látom be, miért ne lehetne ennek a javaslatnak a 6. §-át akként megváltoztatni, hogy közmegbizatásban zsidó ügyvéd nem járhat el. (Rupert Rezső: Itt van 4 millió nemzetiség és ezzel vesződnek!) Ugyancsak ez a törvényjavaslat gondol arra, hogy a kamara tisztikarában és választmányában a megválasztásnál érvényesüljön a keresztény szellem és a keresztény ügyvédek vezető álláspontja és szavazata, azonban nem gondol arra, hogy ennek ellenére nemcsak a tisztikarban és a választmányban kellene elérni azt, hogy elvileg, tehát a törvény alapján — nemcsak gyakorlatilag —- zsidó ügyvéd ne juthasson be, hanem más kamarai közmegbizatáshoz, vagy tisztséghez se juthasson hozzá. Ez; ta javaslat nem zárja ki azt, hogy fegyelmi bíró, azonkívül a különböző kamarai bizottságok tagjai zsidók ne lehessenek. Elismerem azt, hogy a kisebb ügyvédi kamaráknál ez a kérdés gyakorlatilag talán nem fog eló'ifordulni, hogy a felvételi bizottságnak, vagy: a fegyelmi bíróságnak tagja lehessen zsidó ügyvéd, de mégis ha ezt az elvi álláspontot a különböző törvényekben következetesen kívánüme 1041 június £7-en, pénteken. $3$ juk kersztülvinni, akkor — azt hiszem, nemtévedek, ha ezt mondom — ez a törvény, akkor lesz kongruens a második zsidótörvénnyel, ha következetesen keresztülvisszük az ügyvédi kamarákban is azt az elvi álláspontot, hogy semmiféle közmegbizatásban zsidó ügyvéd nem járhat el. Ez a törvényjavaslat egy másik elvi alapból is indul ki. Igaz, az, hogy nemzeti feladatok teljesítésére egy ügyvéd csak akkor lehet képes, na gazdaságilag is függetleníteni tudja magát. Ebből a szempontból, habár szerény intézkedések tényleg vannak ebben a javaslatban, engedje meg a miniszter úr, ha az erdélyi vonalon már most felhívom szíves figyelmét arra, hogy ott különösen a fiatal ügyvédi kar van rossz anyagi helyzetben. Az idősebbek már nemigen fognak gyakorlatot folytathatni az eltelt 22 év után, de különben is nagyon kevesen vannak. A fiatal ügyvédi kar pedig rossz anyagi helyzetbe jutott, egyrészt azért, mert az időközben végrehajtott agrárreform s az agrárkonverziós intézkedések miatt Erdélyiben a hitelélet és a gazdasági élet teljesen megszűnt, másrészt pedig azért, mert eveken keresztül katonai szolgálatot kellett tel jesíteniök s munkatáborokban kellett idejüket tölteniök. A mostani keretben tehát ezt az ügyvédi kart megerősíteni nem lehet, _ mert amint méltóztatnak tudni, — és erre újból á konkurrencia vádjának elutasítása céljából hivatkozom — Erdélyben nemigen vannak nagy iparvállalatok és nagy vagyontömegek, hanem nagy szegénység van, amely _ ezeket a fiatal ügyvédeket eltartani nem tudja. Azért már itt kérem az igazságügy miniszter urat, gondoljon arra, mennyiben és hogyan lehetne törvényhozási úton vagy a mostani törvényjavaslat keretében is gondoskodni ezekről a fiatal keresztény ügyvédekről. Még egy másik kérdést is legyen szabad ezzel kapcsolatban felvetnem, hogy a gyám- és nyugdíjintézetnél ne csak a zsidók kizárásával méltóztassék foglalkozni,, hanem ezenkívül azzal is, hogyan lehetne megoldani az erdélyi és a többi visszatért területen is a régi magyar ügyvédek és hozzátartozóik nyugdíjügyét, özvegy- és árvaellátását. (Rupert Rezső: Ügy vau! Ez sokkal fontosabb!) Mindezek után, t. Ház, újólag ki kell. jelentenem, hogy az erdélyi párt, amely konstruktív munkát szeretne minden tekintetben végezni, ezt a javaslatot elfogadja, annyival is inkább, mivel reméli, hogy a Petro Kálmán igen t. képviselőtársam által előterjesztett határozati javaslatot a Ház magáévá fogja tenni és e tekintetben a legsürgősebb kérdést, az ügyvédi kamarák kebelén belül a zsidókérdést a kormány minél előbb meg fogja oldani. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Elnök: Több vezérszónok nincs. A feliratkozott képviselő urak közül szólásra ki következik? Nagy Ferenc jegyző: Bródy Ernő! Elnök: Bródy képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Mindenekelőtt méltóztassék megngedni, hogy röviden reflektáljak az előttem szólott igen t. képviselő úr beszédére és megjegyezzem azt, hogy itt teljesen intranzigeus álláspontot foglalt el a zsidókkal szemben. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbalohlalon: Hol vagyunM — Jandl Lajos: Zsidókat hallgatunk itt?) Én emlékszem arra, hogy amikor itt az erdélyi képviselők megjelentek, Pál Gábor képviselő úr (Folytonos zaj.