Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-202
'316 Az országgyűlés képviselőházának 202. ülése 1941 június 27-én, pénteken. a maga számára azt, ami ősi jnssa ebben az országiban, akkor ne jöjjünk mi azzal, hogy itt egy nemzeti reformkormánnyal'állunk szemben, ne jöjjünk azzal, hogy mi reformokat akarnnk csinálni, hiszen egyszerű pepecselésekkel foglalkozunk. (Ügy van! a. szélsőbaloldalon.) T. Ház! A nemzet érdeke, hogy az ügyvédség ne a pénznek, a Mammonnak; az aranynak legyen a képviselője, ne advocatus diaboli legyen, ne a mohó vagyonszerzésnek, a. kapitalista vszellemneik legyen a képviselője, hanemi valóban az legyen, >aimire rendeltetett, az ügynek első bírája, a magyar közérdek hites fiskálisa, a kisember védője, a magyar igazságszolgáltatásnak a bírósággal egyenrangú és méltó, tiszteletben álló tényezője és legyen a magyar középosztálynak ismét deákferenci és kossuthlajosi magasságokat elérő, rendezett viszonyok között élő vezető rétege. Mivel ez a javaslat ezt nem hozza, éppen ezért nem áll módomban elfogadni. (Elénk taps a szélsőbaloldalon. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Petro Kálmán ! Elnök: Petro Kálmán képviselő urat illeti a szó. Petro Kálmán: Igen t. Képviselőház! Maróthy Károly képviselőtársam :b eszedére előadásom folyamán fogok tulajdonképpen válaszolni, legyen szabad azonban az ő beszédéiből csak két kérdést előre vermein, amelyek tulajdonképpen az ő ellenzéki magatartását indokolták. Képviselőtársam azt 'mondja, hogy ez a javaslat annyira rossz és hiányos, hogy ezt az igazságügyminiszter úrnak minden körülmények között vissza kell vonnia. Beszéde másik részében pedig, ahol sorra ismerteti az egyes szakaszokat, megállapítja, hogy- bennük foglalt minden egyes rendelkezésre szükség van, (Zaj a szélsőbaloldalon.) Neki csak az volt a .kifogása, hogy ebből a javaslatból valami hiányzik, amit 'bele kellett volna venni. (Rajniss Ferenc: A lényeg! — Maróthy Károly: A veleje!) Ez a javaslat nem olyan, amilyennek a magyar ügyvéd kívánja, éppen azért nem tudja elfogadni, — a végén már ide konkludált — mert ezek a megoldások, ezek a kérelmeik ébhől a javaslatból hiányoznak. Igen t. Ház! Abban sem tudok egyetérteni igen t. képviselőtársammal, hogy a kormány röl azt állítja, hogy félliberális kormány. Nem magyarázta meg (Felkiáltások a szélsőbaloltíalon: Igaza van! '•— Az elnök csenget.), hogyan érti ezt a kifejezést, a kormány tag jainak a fele liberális-e szerinte vagy az a metódus, ahogyan a kormány kezeli és ve zeti ezt az országot. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja eí.) Abban sem tudok egyetérteni vele, hogy ez a javaslat csak megtévesztés. Ez a javaslat világosan megmondja, hogy mi van benne. A javaslaton kívül az igazságügyminiszter úr többet nem akar és nem mond, mint amennyi a javaslatban benne van, a javaslatban pedig világosan benne van az, ami tulajdonképpen nincs benne (Egy hang u szélsőbaloldalon: Nem akar semmit!) és amit tulajdonképpen a túloldalon és ezen az oldalon is követelnek és kívánnak. Igen t. Ház! Hogy röviden rámutassak arra, hogy Maróthy igen t. képviselőtársamnak a javaslat egyes szakaszait illetően nincsen igaza, legyen szabad rámutatnom a következőkre: Az 1. § arról szól, hogy keresztény ügyvéd minden időben felvehető a kamarába, ha letette az ügyvédi vizsgát. A zsidó ügyvédekre vonatkozóan marad a határidő. Kérdem, hiba ez? (Rajniss Ferenc: Kevés! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Mosonyi Kálmán: Ezek nem megoldások! — Maróthy Károly: Ez rabulisztika! — Zaj. — Elnök csenget.) Igen t, képviselőtársam, ha rabulisztikáról lesz szó, akkor elmegyek önhöz tanulni. (Derültség jobbfelöl. — Maróthy Károly: Tanulhat is, de nem rabulisztikát.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Petro Kálmán: A, 2. § lehetővé teszi, hogy ha ÍZ BZ Angolországba kimenekült vagy kiutazott ügyvéd: nem jön haza és emiatt törlik a kamarából, akkor a törlésnek érvényt is lehessen szerezni. Erre természetes, hogy szükség van. Eddig nyugodtan ott maradhatott a magyar §zpiker és lehetett ügyvédi irodája itt Budapesten. A 3. %-TÓ\ igen t. képviselőtársam is elismerte, hogy helyes. Ebben a szakaszban a miniszter úr az ügyvédjelöltekről is éppen úgy gondoskodik, mint a gyakorló ügyvédekről. Neon hagyja ugyanis őket az 1937:XXI, te. rendelkezéseinek hatálya alatt, hanem nagy érzékkel, az ügyvédi kar iránti megbecsüléshői bizonyos mértékben kiveszi az ügyvédjelöltet e törvény rendelkezése alól (Maróthy Károly: Ezt elismerem!) és különleges elbírálásban részesíti. A 4. § biztosítja azt a lehetőséget, hogy a felügyeleti vizsgálat teljesítését ue csak a választmányi tagokra lehessen rábízni. Aki a kamarai életben, különösen a vidéki kamarai életben élt, az nagyon jól tudja, hogy vizsgálóbiztosul csak választmányi tagokat lehet kirendelni a mostani ügyvédi rendtartás értelmében, amelyet ez a törvényjavaslat javítani fog... (Zaj.) Vannak olyan zsidó ügyvédek, akikre nem bízuník és nem bíztunk eddig sem vizsgálóbiztosságot és éppen ezért, a keresztény ügyvédek túl voltak terhelve. Mivel a választmány tagjaiból kell ^alakítani a fegyelmi bíróságot is, a választmányi tag mint vizsgálóbiztos és mint fegyelmi bíró sokszor összeütközésbe került a kúria ügyvédi tanácsának azzal a gyakorlatával, amely szerint a kettő összeférhetlen. Aki vizsgálóbiztos, az nem foglalhatja el a fegyelmi bírói tisztet. • Ami az 5. §-t illeti, hogy a zsidó ügyvédeknek csak 6%-a szavazásra jogosult, ezt igen t. képviselőtársam is tudomásul vette és elfogadta. Ez azt jelenti, hogy ezzel be van biztosítva minden ügyvédi kamara, hogy magyar és nemzeti szempontból kifogástalan egyének fognak beikeirülni az ügyvédi kamarák tisztviselői karába és választmányába. Ami a 6. %-t illeti, amely közinegbizatásokban a zsidó ügyvédeknek csak 6 százalékát engedi részesíteni, elismerem, ebben a tekintetben igen t. képviselőtársamnak igaza van. a később kifejtettekhez képest. (Maróthy Károly; A többiben nincs?) A többiben, amikor ellenzéki volt. nem volt igaza. (Maróthy Károly: Örülök, hogy a képviselő úr csak ennyit kíván!) A 7. §-ról igen t. képviselőtársam nein emlékezett meg, pedig ez a szakasz az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet tisztviselői karából és választmányából csak azért zárja ki a zsidókat, mert.nem tesziík ki a 6 százalékos számarányt. (Mosonyi Kálmán:
