Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-202

Az országgyűlés képviselőházának 202. Szóval csak az helyes, ami a törvényjavaslatban van. — Maróthy Károly: Csak keressenek tovább a. zsidók! — Zaj. — Elnök csenget.) Beszédemet én is ketté osztom, mint ahogyan t. képviselőtársam is tette. Először foglalkozom magával a javaslattal és azután azzal a kérdéssel, mit kíván a magyar ügyvédség. (Maróthy Károly: Mást kíván!) Abban a kérdésben, hogy mit kíván a magyar ügyvédség, nagyrészt együtt érzek igen t. képviselőtársammal, (Maróthy Károly: Na hát akkor? — Rupert Rezső közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, ne méltóztassék a szónokot zavarni! Petró Kálmán: Ez a javaslat helyes és szükséges, amely az ügyvédi rendtartás hiányait pótolja; szükséges azért, hogy azt a közelgő kamarai választásokon már fel lehessen használni s a kamarai választások alkalmával a magyar ügyvédi kamarába olyan egyének jöjjenek be, — mint ahogyan említettéin — akik nemzeti, magyar és keresztény szempontból kifogástalanok legyenek. A javaslat 5. § 6 százalékról emlékezik meg. Eddig 6 százalékos volt a zsidó tagfelvételnél, de a keresztény ügyvédeknél korlátlan volt a szám, mert a zsidó ügyvéd, aki benn volt a kamarában, az bean maradt. Eddig a tisztikarnak és a választmánynak is 6 százaléka lehetett zsidó. Az új javai liât a választási jogot redukálja 6 százaiokra, ésa közmegbízásokban való részesedést is 6 százalékban állapítja nieg. Igazat adok előttem felszólalt igen t. képviselőtársamnak, hogy az a rendelkezés, hogy nem nyúl hozzá ez a javaslat a zsidó ügyvédeik létszámához, ellentétben van az erdélyi rendelkezésekkel, mert Erdélyben a zsidó ügyvédek százaléka 6. Igen t. Képviselőház! Ez a törvényjavaslat helyes és szükséges, ez a törvényjavaslat hézagpótló, ez a törvényjavaslat biztosítja az autonómiákban a keresztény és nemzeti szellem biztos befolyását, azonban erről az oldalról nekem is egészen őszintén meg kell mondanom, hogy a magyar ügyvédség nem ezt várta ettől a törvényjavaslattól. (Rassay Károly: Nem bizony, hanem a konkurreneia kizárását várta. — Rupert Rezső: Eszkimó-, fókakérdés ez!) Vagy él ez a magyar nemzet nemzeti életet vagy nem, és vagy vannak elvei, amelyekre. rálépett Gömbös Gyula óta a magyar kormányzati szellem vagy nincsenek. Ha él nemzeti életet és ha vannak elvei, akkor ezen a vonalon tovább kell menni, ezt a vonalat nekünk ki kell élnünk s ezt a vonalat néni szabad nekünk itthagynunk. (Rajniss Ferenc: Mi is erre biztatjuk a kormányt!) Mert ha az intézkedések odáig mennek, hogy cipőt, bőrt, lisztet és rádiót nem szabad zsidónak árulnia, és nem szabad rádiót felszerelnie; ha bíró közjegyző, rendőrtiszt és katonatiszt zsidó nem lehet, akkor kérdezem, hogy szabad ebben az országban megengedni azt, — és ebben igen t. ; képviselőtársammal egy véleményen vagyok — hogy a zsidó jogtudományt árulhasson, hogy zsidó, keresztény bíróságok előtt tárgyalhasson? (Taps. — Rajniss Ferenc: Csinálják meg és ne beszéljenek!) Elnök: Rajniss képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Petró Kálmán: Szabad nekünk ezt tovább így hagynunk? Én úgy érzem, erről az oldalról is meg kell azt mondani, hogy ennek megváltoztatásáról gondoskodni kell. (Helyeslés a jobboldalon.) Ügy érzem, hogy felelősségteljes munkát végzek akkor, amikor őszintén és beülése 19 Ul június 27-én, pénteken. 317 csületesen mondom meg ezeket a kérdéseket és nem hagyom az uraknak ezt a játékot (Nagy zaj

r a szélsőbaloldalon. ~ Maróthy Károly: Kikérem magamnak! Szégyelje magát! Pfuj! Gazság ilyet mondani! Szégyelje magát! Micsoda beszéd ez? — Rajniss Ferenc: Szemtelen, majd elintézzük!) Elnök (csenget): Petro képviselő urat kérem ne méltóztassék beszéde során olyan kifejezéseket használni, amelyek félreértésekre adhatnak alkalmak A képviselő úr sértő kifejezést használt és ezzel vihart idézett elő a Házban, amely a mai időkben valóban nem alkalmas a közhangulat megnyugtatására. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Rajniss és Maróthy képviselő urakat azokért a zajos jelenetekért, amelyeket itt rögtönöztek és mert nem várták meg az elnök intézkedését, rendreutasítom. Petro Kálmán: Igen t. Ház! Az elnök úr megállapítása szerint, én a képviselőház egyik pártját kijelentésemmel megsértettem. Ezért tisztelettel bocsánatot kérek. Megállapítom azonban azt, igen t. Ház, hogy engem hanggal nem lehet leterrorizálni. (Budinszky László: De bölcs mqndás volt ez!) Méltóztassék emlékezni arra.,. (Szögi Géza közbeszólj Elnök: Szögi képviselő urat kérem, maradjon csendben. , Petro Kálmán: ...hogy a képviselő urak még nem voltak itt akkor, amikor én ott ültem az önök helyén és erre az oldalra bevonult e(gy kormánypárt, az úgynevezett vihar sarok, amely szintén megpróbálta- azt, hogy nem enged; engem szóhoz jutni * és akkor azt mondottam: én szívesen vállalok mindent, csak elhallgattatni nem engedeni magám ebben

1 az országban, mert engem a magyar nép küldött ebbe a parlamentbe. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Én nyugodtan hallgattam és álltam a vitákat és fogom állni tovább is. (Rajniss Ferenc: Beszéljen rendesein, akkor rendben van! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek, képviselő urak minden oldalon. Petro Kálmán: T. Képviselőház! Ugyan akkor, amikor minden tekintetbén egyek va gyünk ebben '-az elgondolásban, amely most itt előttünk fekszik, amikor nagyon kevés nüanszheli differencia van csak közöttünk, mégpedig az, hogy önök a túlsó oldalon vannak, mi meg ezen az oldalon vagyunk és itt nyugodtan meg akarjuk mondani... (Zaj û szélsőbaloldalon. — Az elnök csenget,) u magunk véleményét, azt hiszem, hogy ha képviselőtársaink nyugodtan meghallgatnak, akkor nem lesz közöttünk még ilyen félreértés sem. Megállapítom, igen t. Ház, hogy a** ügyfél és az ügyvédi közötti viszony olyan bizalmas viszony... (Rassay KárUy: Ami "CsaK a költségjegyzéknél derül ki!), hogy az ügyvédnek módja van az ügyíele/t úgy nevelni, lelkileg olyan közel jönni hozzá, mint talán az apa ÍX r gyermekéhez, sokszor talán még közelebbi és bizalmasabb viszonyba. Kérdem, szabad-e tehát ma zsidó embernek megadni azt a jogot, hogy éhbe a bizalmas viszonyba kerüljön keresztény emberekkel, szabad-e akkor, ; amikor ilyen. #

' nagy differencia, ilyen nag> életfelfogásbeli különbség van '" közöttük, 'módot és alkalmat adni arra a bizalmas viszonyra^ amelybe az, ügyvéd

1 ügyfelével kerül. Abban igaza van igen t. képviselőtársamnak, hogy... (Rupert Rezső: Gyermekes érvelés. — Zaj a baloldalon.) Kérem, méltóztassék csak nyugodtan meghallgatni, képviselőtársamnak