Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-201
Az országgyűlés képviselőházának 201. Most ötesztendei tapasztalat alapján újabb rendelettel ennek a hatóságnak hatáskörét kívánom lényegesen kibővíteni és hasonlóképpen az ő hatásköréből bizonyos ügyek intézését a legalsóbb^ fokú hatóságra, a tanfelügyelőre kívánom bízni. Ez a rendelkezésem igen széleskörű. Nagyon sok olyan ügyet is érint, amely ebben a javaslatban egyáltalában nem szerepel, mert az azokra vonatkozó hatáskör miniszteri rendelettel egyszerűen kiadható. A javaslatra azonban szükség volt a miatt, mert vannak egyes ügyek, — ezek az itt felsorolt ügykörök, illetve intézkedési körök — amelyeket törvényes intézkedés utalt a vallás- és közoktatásügyi miniszter ügykörébe, ennélfogva csupán törvényes intézkedés, illetve törvényes felhatalmazás alapján adhatók ki alsóbbfokú hatóságoknak. A másik ok, ami a másodfokú hatóságok hiányán kívül a közigazgatás újjászervezését szükségessé tette, a bizonyos fokig elharapódzott bürokratikus szellem, mert — itt ellent kell mondanom az én kedves Hunyadi-Buzás t. képviselő barátomnak — én igenis Iá tok bürokratizmust Magyarországon. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Látok és küzdök ellene immár közel kilenc esztendeje. Sikerrel küzdök ellene a magam hatáskörében; minisztertársaim is küzdenek ezek ellen a téves, formális ztikus, bürokratikus jelenségek ellen. T. Hálz! Kétségtelen, hogy van bizonyos formalizmus, amely az ügyintézésben nem a lényeget nézi, hanem a formai elintézést keresi. Az ügyiratoknak ide-oda tologatását, az úgynevezett aktasíbolást, az aktának egyik hatóságtól a másikhoz való vitelét mindnyájan ismerjük. (Ügy van! Ügy van!) Ezt igyekszünk enyhíteni. A legutóbbi nyolc esztendőben igen sok történt ennek a formalizmusnak megszüntetése irányában és büszkén említem fel, hogy saját minisztériumomban sikerült ezt a formalizmust elég szűk keretek közé szorítani. Van bizonyos úgynevezett reszortféltékenység is az egyes tárcák, továbbá az egyes minisztériumok egyes osztályai között és a minisateriális hatóság és a külső hatóság között. Nehezen mond le egy-egy miniszteri osztály főnöke a maga hatásköréről. Rendkívül élvezi néha azt, hogy ha egy óvodában — mondjuk — a mosdó nincs rendben, akkcr abban az ügyben ő maga intézkedhet és azt a 4'50 pengőt esetleg ő maga utalhatja ki. Van ilyen tisztviselő is. Ezek a rossz tisztviselők, de hála Istennek, legalábh az én minisztériumomban mind kevesebben vannak. Ezekkel szemben állanak a jó tisztviselők, akik nem bürokraták, hanem magyar köztisztviselők, akik ismerik a kötelességüket és ismerik a maguk hatóságának, a minisztériumnak, valamint az alsóbbfokú hatóságoknak a feladatkörét is; tudják, hogy a minisztérium feladata nem apró-cseprő ügyek intézése, hanem az elvi irányítás, a kezdeményezés, az ellenőrzés és azoknak a nagy gondolatoknak felvetése, kiérlelése és kidolgozása, amelyek a nemzetnevelést, a magyar közoktatás- és vallásügyet előbbre vihetik. Nekem — bála Istennek — az utolsó években már olyan tisztviselői karom van, amelyre büszkén hivatkozhatom. Büszkén hivatkozhatom azért is, mert, bár a régi tisztviselők közül a java ott maradt, összeállításuk már az én szelektálásom, kiválasztásom alapján történt. ülése Î9U1 június 26-án, csütörtökön. 299 A harmadik ok, amely a közigazgatás átszervezését szükségessé teszi, éppen a tisztviselők tehermentesítése. Emberfeletti munkát végeznek ma tiztviselőink. Vannak egyes osztályai a minisztériumoknak, ahol a késő esti órákig, sőt éjfélig dolgoznak a tisztviselők, mert új feladatkörökkel bővült a minisztérium ügyköre és új feladatköröket hárítottak reánk az újonnan visszaszerzett országrészek is. Egyes osztályokban, amilyen például éppen az erdélyi és egyéb visszatért területek ügyosztálya, vagy a kisebbségi ügyosztály, vagy a külföldi kultúrkapcsolatok osztálya, de az összes közoktatásügyi osztályok, nem is szólva a központi nevelésügyi és közoktatásügyi osztályról, a középiskolai, a népiskolai osztályról, az egyetemi ügyosztályról: mindegyiknek a tisztviselői, szintén azt mondhatom, éjt nappallá téve dolgoznak és néha, sajnos, még ma Is, olyan ügyeket intéznek, amelyek nem tartoznának a miniszteriális tisztviselők intézési köirébe. Ez tehát egy igen fontos ok arra, hogy ezt az egyszerűsítést és közigazgatási újjászervezést az egész vonalon végrehajtsuk, hogy tisztviselőinket tehermentesítsük, tehermentesítsük arra, hogy a maguk igazi feladatát el tudják látni s teljes erővel és szellemi frissességgel állhassanak a magyar közigazgatási és nevezetesen nálam a közoktatásügyi igazgatás szolgálatára. Ezek az okok tették szükségessé 1935-ben az 1935: VI. tc.-ben törvényerőre emelkedett javaslatom előterjesztését a közoktatásügyi igazgatásról. E törvény alapján a decentralizációt végrehajtottam, a másodfokó tanügyi hatóságot életrehívtam; egyidejűleg minisztériumomban is új ügybeosztást léptettem életbe. Hasonlókép intézkedtem — és ennek eredményeit már élvezem is — a tisztviselők kiválasztásáról, továbbneveléséről, egyfelől a vidéki szolgálat rendszeresítése által, amely a statusegyesítéssel vált lehetővé, másfelől pedig tanfolyamok és vizsgálatok rendszeresítése által. Említették itt a képviselő urak, hogy nehezen tudnak eligazodni a tisztviselők és általában az állampolgárok a jogszabályok körében. Ezirányban is, ellentétben azzal, amit Szögi igen t. képviselőtársam mondott, a minisztériumban igenis, kevesbítettük a jogszabályok számát és nem szaporítottuk, mert minden egyes új törvényünkkel egész sor régebbi törvényünk és rendeletünk vált hatálytalanná és ezeknek életbeléptetésével, az új törvényekkel egyszerűsítettük a jogszabályok kezelését. De más intézkedést is folyamatba tettem. Megindult a kultusztárca körébe tartozó öszszes jogszabályoknak, törvényeknek és rendeleteknek összegyűjtése és áttekinthető rendszerbe foglalása; ezeknek kiadása is folyamatban van. Az első kötet megjelent a polgári iskolára vonatkozó összes törvényes intézkedésekkel, a második most van nyomás alatt, a nem állami tanszemélyzet nyugdíjügyeire vonatkozó jogszabályoknak a gyűjteménye, a harmadik a népiskolára vonatkozik. Ez is előrehaladott állapotban van és nemsokára szintén nyomdába kerülhet. Ismétlem, ez a javaslat nem meríti ki azokat a rendelkezéseket, amelyeket most a további egyszerűsítés érdekében tenni kívánok és azokat az ügyköröket amelyeket a minisztériumból az alsófokú hatóságra, a másodfokú
