Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-201

300 Az országgyűlés képviselőházénak 2dl. ütése IW június 2B-án> csütörtökön. hatóságról az elsőfokúra, a tanfelügyelőre kívánnék átruházni, osupán azokat az ügyeket foglalja magában, amelyeknek kiadása törvényes intézik edést követel. Ezzel körülbelül be is fejeztem azt, amit a javaslatról mondani kívántam, csupán annyit fűzőik még hozzá, hogy egyidejűleg tervbe vettük a honvédelmi miniszter úrral együttesen a honvédelmi nevelésnek és a testnevelésnek egységes rendezését. (Altalános helyeslés.) Mivel ehhez is külön törvényre volna szükség, amellyel nem tartanánk időszerűnek a t. Házat foglalkoztatni, a bizottságban ebben a javaslatban fogunfk felhatalmazást kérni arra, hogy a testnevelés ügyének új szabályozását az eddigi törvények egyes rendelkezéseinek módosításával rendeletileg intézzük el. És most áttérek arra, amit Szögi t. .képviselőtársam a törvényi és rendeleti szabályozásokról mondott. Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy a képviselő úr méltóztatott hangsúlyozni a nemzeti szocializmus szellemét és az evvel ellentétben álló felfogásokat méltóztatott kárhoztatni. A képviselő úr felfogása tökéletes ellentétben áll, nézetem szerint, a nemzeti szocializmus szellemével, — mert hiszen a nemzeti szocializmus egész rendszere nem ismerhet semmi korlátozást a miniszteri jogkörnél — akkor, amikor azt kívánta, hogy a törvény a miniszter jogköréből expressis verbis vegye ki a tanári és tanítói áthelyezések lehetőségét. Méltóztatott kifogásolni azt, hogy mi nem engedjük meg az iskolában a politizálást. Ez is a nemzetiszocializmus alapelvével állna ellentétben. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Hasonlóképpen ellentétben all a nemzetiszocializmus szellemével az úgynevezett mesélő törvény, a túlságosan hosszú törvények alkotása. (Szögi Géza: Más ez a nemzetiszocialista rendszerben és más ez a mostani rendszerben!) Ha méltóztatik körülnézni általában a világ törvényhozásainak a működésében, meg méltóztatik látni, hogy igen sok államban még a nemzetiszocialista rendszer kialakítása előtt is úgynevezett kerettörvény, felhatalmazási törvényalkotás volt szokásban. Ez szokásos például általában Angliában, amely a «Demokratikus alkotmányosság hazája, ott részben kerettörvényeket hoztak, »rábízva a miniszterre, diszkrecionális hatáskörben a rendeleti intézkedéseket. Ugyanezt a helyes rendszert alkalmazza a nemzetiszocializmus és a fasizmus is és ugyanezt a rendszert alkalmazom én is törvényjavaslataimban miniszterségem kilencedfél éve alatt és még mindig bevált ez a rendezés, mert a túlságosan részletesen szabályozó törvényt már az első kérdésben meg kell szegni, vagy módosítani. A keretet adja meg a törvény és az arra illetékes kormányhatóság azután rendeletileg szabályozza a részleteket. Én tehát nemhogy alkotni átny sereim et nem látok az ilyen formájú törvényjavaslatban, hanem igenis az alkotmányos gondolkodás legerőteljesebb bizonyítékát, mert csupán az országgyűlés törvényes felhatalmazásával vagyok hajlandó hozzányúlni rendeleti úton olyan ügyekhez, amelyeket korábban a törvények másképpen szabályoztak, mint ahogyan, én kívánom szabályozni. Alkotmányjogi sérelemről tehát egyáltalában nem lehet szó. Evvel kapcsolatban azt is meg kell állapítanom a t. képviselő úrral szemben, hogy a jelenlegi tankerületi beosztás, ide értve a komáromi, a kassai, a kár. pataijai és a három erdélyi tankerületet is, igenis törvényes alapon, álló szervezések, mert hiszen egy felhatalmazási törvény alapján kiadott minisztériumi rendelettel létesültek ezek a tankerületek. (Ügy van! jobbfelől.) Mindaddig nem is vagyok hajlandó új tankerületi beosztással idejönni, amíg az átmeneti időben fennálló helyzetek végleg ki nem kristályosodtak, mert hiszen nem tudom megállapítani, hogy a mai területmegosztás végleges maradhat-e. Például nem tudom, hogy Szilágy megye, a szatmári, vagy a kolozsvári tankerülethez tartozzék-e. Ezt meg fogja majd mutatni a tapasztalat, a gyakorlat. Itt tehát törvényes alapon létesült, de rendeleti titon életrehívott tankerületeket tartok fenn és azok működnek teljesen szabályosan és törvényesen. Ami a Bácskát illeti, arra nézve nem intézkedhetem, mert a bácskai terület törvényesen még nincs visszacsatolva, katonai igazgatás alatt áll, ennélfogva ott másnak, mint a vezénylő hadseregparancsnoknak, intézkedési joga nincs. Tankerületi főigazgatót nem lehet kinevezni mindaddig, amíg a visszacsatolás törvényesen nem történt meg. Akkor természetesen ugyanolyan módon fog történni, amiként a többi visszacsatolt részen történt. Még csupán egyetlen egy kérdésre kívánok reflektálni. Méltóztatott azt mondani, hogy tanítókat szolgálati érdekből, de nyilván politikai okokból helyezünk át. Méltóztassék a képviselő úrnak is tudomásul venni, amit a t. Ház tagjai eléggé tudnak, hogy engem kultuszminiszteri működésemben soha pártpolitikai szempontok nem vezettek. Én a tanítók és tanárok áthelyezésénél egyedül és kizárólag a nemzetnevelés, a közoktatásügy szempontjait ismerem el irányadónak. Ennek következtében az idén igenis a tanítói és tanári karnak igen nagy részét — nagy tömegeket — kellett megmozdítanom. S ezek igenis, szolgálati érdekből helyeztettek el korábbi állomáshelyükről. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha nem méltóztatnék tudni, közölhetem a t. képviselőúrral és a t. Házzal is, hogy az erdélyi részeken kénytelen voltam a derék székely tanítóknak egész sorát, százait a maguk házatájáról, szülőföldjéről áthelyezni olyan helyekre, ahol az ő oktatásuk nemzeti missziót jelent. (Élénk helyeslés.) Ezek a tanítók minden vonakodás nélkül teljesítették ezt a kötelezettségüket, minden előzetes jutalom, vagy segélyezés reménye nélkül, csak utólag: részesültek némi segélyezésben, hogy időlegesen otthonmaradt családjaikat tudják támogatni. Ezek a tanítók ma is teljesítik kötelességüket Nem hivatkoznak sem valamely parthoz tartozásukra, sem a más tereken végzett szolgálataikra. Kérem t. képviselőtársaimat, hogy ha hozzájuk valaki avval fordul, hogy Őt a közoktatásügyi hatóságok politikai állásfoglalása miatt üldözik, vagy kellemetlen helyzetbe hozzák, méltóztassék az illetőt nagy gyanakvással fogadni. Én mindig úgy tapasztaltam, hogy a jó tanító és jó tanár nem megy politikai protekciókért (Ügy van! Ügy van!), az a nevelés vonalán kíván boldogulni. Vannak a t. képviselő urak között tanárok, itt van mindjárt Mester Miklós képviselő úr is. aki ma felszólalt. Nagyon jól tudják, hogy senkit a tanári karban politikai színe szerint nem vizsgálunk, hanem csak abból a szempontból, hogy a magyar nemzetnevelés rendszerében, a nemzetnevelés nagy feladatkörében helyesen