Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-200
Àz országgyűlés képviselőházának 200. ülése 19hl június 25-én, szerdán. 253 lényegesen enyhíteni fogja az, előállott lelkészhiányt. A lelkipásztor nélkül maradt egyházközségek gondozására az illetékes egyhálzi főhatóságok az anyaországból, illetőleg Kárpátaljáról is kérhetnek kisegítő lelkészeket. A segítésnek ez a módja azonban teljesen az egyházi hatóságok jogkörébe tartozik s ,a kormányzat e téren a gondolat felvetésén és a kérdés szimpátiával való kísérésén kívül többet nem tehet. Kérem a t. Képviselőházat, hogy váilaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1941. évi április hó 29-én. Hóman s. k.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a vállasat tudomásul veszi. Következik a közellátási miniszter úr válasza Pápai István képviselő lir részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Pápai István országgyűlési képviselő úrnak a textilkereskedelem kereszténye- ' sítése tárgyában a képviselőház február 5-iki ülésén előterjesztett interpellációjára a következő választ adom: A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939:IV. t,-c. nem teszi lehetővé, hogy azoknak a zsidó kereskedőknek az iparjogosítványa, akiknek üzlete a törvény életbelépésekor már megvolt, visszavonassék. A közellátással kapcsolatos érdekek azonban: szükségessé teszik, hogy az amúgy is korlátolt számban rendelkezésre álló egyes közszükségleti cikkek a termelőtől a fogyasztóig csak annyi kereskedői kézen menjenek át, amennyi ezen közszükségleti cikkek arányos és helyes elosztásához feltétlenül szükséges. Ilymódon lehet ugyanis az amúgy is korlátolt mennyiségben rendelkezésre álló közszükségleti cikkek elrejtését vagy elvonását illetőleg az ezen közszükségleti cikkekkel űzött lánckereskedést megakadályozni. Ezért azon közszükségleti cikkek tekintetében, amelyekre nézve a fogyasztás korlátozása valamilyen formában bevezettetett, szükségesnek mutatkozott a kereskedői forgalom szabályozása, nevezetesen annak meghatározása, hogy ezen cikkek kereskedői forgalmában mely nagy- és kiskereskedők vehetnek részt. A kereskedők kiválasztásánál az 1939:IV. t.-c. rendelkezéseinek a figyelembevétele mellett a közellátás érdekében tekintettel kellett lenni arra is, hogy a kiválasztott kereskedők megfelelőén tökeerősek legyenek, mee-felelő üzlethelyiséggel és raktárral rendelkezzenek és megbízhatóság szempontjából sem essenek kifogás alá. Ezen szempontokra tekintettel a kereskedők kiválasztásánál aránylag igen sok zsidó kereskedőt kellett a kijelölésnél mellőzni, A kereskedők kijelölése, illetőleg kiválasztása a jövőben is meg fog valósi ttatni hasonló elvek alapján mindazon közszükségleti cikkekre vonatkozóan. — így legközelebb a textilárukra, bőrtalpú lábbelire és talpbőrre vonatkozóan — amelyekre nézve azt a fenti szempontok indokolják. Budapest, 1941. évi március hó 14-én. Laky Dezső s. k., m, kir. közellátási miniszter.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a közellátási miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a közellátási miniszter úr válasza ifj. Tatár Tmre képviselő úr í'észére. Kérem a jegyző urat. szíveskedjek a választ felolvadni. . Megay Károly jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Ifj. Tatár Imre képviselő úr a Képviselőház 1941. évi március l'íi-án tartott ülésén a közellátás terén tapasztalt kaotikus állapotok tárgyában later pellációt intézett hozzám. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: 1. A közellátás terén mutatkozó zökkenők és zavarok alapoka egyedül az árúhiány, mely viszont a múlt évi rossz termés és a termelésre kedvezőtlen viszonyok következtében állott elő. Ugyanakkor a közönség bizonyote rétegei mielőtt a termékek forgalma korlátoztatott volna, nagyohbmértéikű árufelvásárlásokat eszközöltek. A. közellátás biztosítása érdekében tett, intézkedések és e téren hozott rendelkezések általában célszerűeknek, megfelelőknek bizonyultak; azokban az esetekben pedig, amikor a gyakorlati élet azt mutatta, hogy a végrehajtásuk nehézségekbe ütközik, vagy nem a legmegfelelőbben szolgálják a kitűzött célt, azonnal olyan intézkedések történtek, hogy a rendelkezések az élet követelményeihez idomulhassanak. Figyelembe kell ezeken kívül venni azt is, hogy a közellátás megszervezése — és ezen belül elsősorban a legszélesehb körben érvényesülő kötött élelmiszergazdálkodás — annyira újszerű berendezése a gazdasági életnek, amely szükségszerűen idegenkedést vált ki a közönség széles rétegeiben és bizonyos idő szükséges ahhoz, hogy megfelelően bele tudjon illeszkedni. 2. A közellátás kötött rendszere a háborús gazdasági viszonyokkal velejáró szükséges rossz. Nincs kétség aziránt, hogy ennek során felmerülő kérdéseket »közmegelégedésre« megoldani nem lehet, ennek folytán nincs és nem is lehet olyan tervezet, amely ezt előmozdítja. Ismételten hangoztatták már az összes felelős tényezők azt, hogy az ellátás nehézségei egyelőre nem csökkennek. A helyzetet egyedül az javíthatja, ha a termelők és fogyasztók összessége a legmesszebbmenő megértéssel és jóakarattal fogadja az idevágó rendelkezéseket és tudatában van annak, hogy a kormányzat csak az elkerülhetetlenül szükséges esetekben tesz korlátozó intézkedéseket. 3. Minden megkötöttség és szabályozás kitermeli a társadalombam azokat az elemeket, akik az előírások kijátszásával és azok megkerülésével jogosulatlan előnyökhöz kívánnak jutni. Ha a jelenlegi viszonyok között ezek feltűnően garázdálkodnak, annak nem utolsósorban az az oka, hogy vannak, akik a közvéleményt károsan befolyásolják és a Kormány intézkedéseit olyan színben állítják be, hogy az azokkal való szembehelyezkedés az iskolázatlan és fegyelmezetlen tömegek előtt szinte érdemnek tűnik fel. Mindazokkal szemben, akik a közellátás menetét megzavarják, vagy cselekményeikkel veszélyeztetik, a t. Ház előtt tárgyalás alatt álló törvényjavaslat szigorú büntetéseket helyez kilátásba. Ennek a törvénynek példátadóan gyors és erélyes végrehajtása meggyőződésem szerint alkalmas lesz arra, hogy elejét vegye a jövőre mindennemű, a közérdekre ártalmas tevékenységnek. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941 június hó 19-én. Laky s. k.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a közellátási miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni 1 ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a fcép* 38
