Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-200

248 Az országgyűlés képviselőházának 200. ülése IMI június 25-én, szerâân. Elnök: Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e a kereskedelem­és közlekedésügyi miniszter iir válaszát tudo­másul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomá­sul veszi. Következik ugyancsak a kereskedelem- és közlekedésügyi^ miniszter úr válasza Stitz Já­nos képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »T. Képvi­selőház! Dr. Stitz János országgyűlési képvi­selő iVrnak, ^ a kiskereskedők áruellátása tár­gyában a képviselőház 1940. évi december 11-i ülésén előterjesztett interpellációjára a követ­kező választ adom: A ruházati cikkekkel és így elsősorban a, textiliákkal kereskedés nagyrészben még ma is , zsidó kézben van. A zsidótörvény ugyanis a meglévő iparigazolványoknak a revízióját nem rendelte el, csak a törvény hatálybalépése után kiadandó iparjogosítványok tekintetében állapított meg a zsidók terhére korlátozó ren­delkezéseket. A polgári lakosság közszükségleti cikkek­kel való ellátása zavartalanul csak akkor biz­tosítható, ha a közszükségleti cikkek teljesen megbízható, megfelelő szakismerettel, tőkével és üzleti berendezéssel rendelkező nagy- és kis­kereskedelem útján jutnak el a termelőtől & fogyasztóig. Éppen a közellátás zavartalansá­gának biztosítása érdekében kellett így meg­szervezni a cukor, tűzifa, petróleum nagy- és kiskereskedelmet ós ebből a célból áll szervezés alatt a szappan, lábbeli-, talpbőr- és textil­kereskedelem is- Természetes, hogy a közszük­ségleti cikkek forgalmát lebonyolító kereske­delem leváltása ma csak olyan ütemben tör­ténhet, hogy a leváltás a közellátást ne za­varja. Ezt az elgondolást biztositj hogy a leváltás nem országosan, hanem körzetenként történik. Egyébként a ruházati cikkekkel foglalkozó kiskereskedelem az áruellátás terén is az e célra szervezett Áruellátási Bizottság részéről hathatós támogatásban részesül. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Budapest, 1941. évi április hó 24-én. dr. Var­ga József s. k., a m. kir. kereskedelem^ és köz­lekedésügyi minisztérium vezetésével megbí­zott ni. kir. iparügyi miniszter.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatnak-e a kereskedelem­és közlekedésügyi miniszter úr írásbeli vála­szát tudomásul venni 1 ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter úr válasza Közi-Horváth József képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Dr. Közi-Horváth József 1940. évi november hó lfi-án a rádió műsorára, illető­leg a rádióelőfizetési díjra vonatkozó panaszok­kal kapcsolatban interpellációt jegvzett be. Interpellációjában a t. képviselő úr a val­lás- és közoktatásügvi miniszterhez kérdést in­tézett, hogy van-e tudomása arról, miszerint a i'ádió nem szolgálja kielégítő mértékben a keresztény, magyar kultúra és nemzetnevelés üü-vét, s módjában és szándékában van-e a rádió helytelen müsorpolitikáját megváltoz­tatni 1 ? Továbbiakban kérdést intézett hozzám, hogy a rádióelőfizetési díj magas és antiszociá­lis voltáról tudomásom van-e, s szándékom van-e a rádióelőfizetési díjat leszállíthatni, illetőleg a vevőkészülékhez arányosítani s ezzel a rádiót a szegényebb népréteg számára is hozzáférhetőbbé tenni? A t. képviselő úr interpellációjára meg­jegyzem, hogy az összes feltett kérdések tár­cám ügykörébe tartoznak s azokra válaszomat az alábbiakban van szerencsém közölni: A magyar szórakoztató rádió legfelsőbb ellenőrzése nem a vallás- és közoktatásügyi, hanem a kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter hatákörébe tartozik. A műsorszolgáltatást az 1926. évben kiadott engedélyokirat alapján a Magyar Telefon­hírmondó és Rádió Rt. látja el az összes tár­cák képviselőjének bevonásával alakított bi­zottság állandó ellenőrzése mellett. A bizottság útján a rádióműsorban a nemzetig kulturális és nemzetnevelési szempontok érvényesülését hathatósan biztosítottnak látom. A magyar '••kUószolgálathQz fűződő fontos érdekekre te­kintettel kijelenthetem, hogy konkrét panasz esetén azt haladéktalanul megvizsgálom és a szükséges intézkedéseket megteszem. A magyar rádióelőfizetési díj az egyéb európai országokhoz viszonyítva tényleg a ma­gasabb előfizetési díjak közé tartozik. A rádió­'-"•zfizetési díjak leszállításának kérdése már több éve megfontolás tárgyát képezi. A leszál­lítás akadálya mindenkor az adott pénzügyi helyzet volt, amely jelentkezett mind az állam­háztartásban, mind a műsorszolgáltatást ellátó Rt.-nál. A mai rendkívüli viszonyok között a díjleszállításra nincs lehetőséé*, bár a rádió­éi őf izétől? száma az utolsó években örvendete­sen emelkedett. Reá kell mutatnom arra, hogy az előfize­tők számának az emelkedése a Rt. jövedelmé­ben csekély mértékben érezteti oénzügvi ha­tását, mert az adott koncesszió alapján 400.000 előfizetőn felüli előfizetési díjakból csak 20 százalékos részesedés illeti meg a műsorszol­gáltatást pl látó R.t.-ot. A rádióelőfizetési díjnak a vevőkészülékek teljesítményéhez való arányítását nem tartom célszerűnek, nemcsak azért, mert az európai államok nagyrésze az egységes díjszabás alap ián áll. hanem azért is. mert a vevőkészülékek teljesítőképességéhez alkalmazott díjszabás az adminisztrációs teendőiket nagy mértékben és többé-kévésébe indokolatlanul mea'duzzaszta/ná. Itt csak a bejelentett készülékek esetleges idő­közi kicserélésének állandó ellenőrzésére és ezzel kapcsolatban a dííjak állandó változására utalok. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudo­másul venni méltóztassék. Budauest, 1941. évi máius hó 1-én. Varfa József s. k., m. kir. ke­reskedelem- é« közlekedésügyi miniszter.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kereske­delem- és közlekedésügyi miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) Ké­rem azokat a kénviselő urakat, akik a választ t"ó5omásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a választ tu­domásul VPJSZÍ. (Mester Miklós: Szóval nem kell leszállUtáni a rádin-díiat!) Következik a kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter úr írásbeli válasza Reibe! Mi­hály képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat. szíves'kediék a választ felolvasni. Nag-y Ferenc iecyző (olvassa): »T. Képvi­selőház! Reibel Mihály országgyűlési képvi­selő úr a Kénviselőház 1940. évi november hő 27-cn tartott ülésén interpellációt intézett hoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom