Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-200

Az országgyűlés képviselőházának 200. ülése 19 Uí június 25-én, szerdán. 247 ről való behozatalára volt szükség. Az ország' azóta örvendetesen megnagyobbodott. Foko­zott mértékben követünk el ezért mindent, hogy még' nagy anyagi áldozatok árán is, a lehető legnagyobb mennyiségben szerezzünk be külföldön abraktakarmányt. A jelenlegi világ­politikai helyzet következtében eddig osak 1319 vágón abraktakarmányt sikerült beszerezni, további 300 vágón lekötése folyamatban van. A megvásárolt tételekből 427 vágón már tény­leg be is érkezett és 262 vágón pedig útban van. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete meg­bízásomból állandóan figyeli a külföldi takar­mánypiacot és minden reálisan kalkulált, fel­kínált, illetőleg- mutatkozó tételt felvásárol. Ennek az akciónak a támogatására már eddig is több mint 2,000.000 pengő vált szükségessé. A takarmány biztosítása érdekében további ál­dozatoktól sem fogunk visszariadni. Meg kell jegyezni, hogy a vezetésem alatt álló minisztérium akciójából kifolyólag ezidén lényegesen nagyobb lesz az olajmagtermesztés, mint a múltban volt és ezen termésből adódó olajpogácsamennyiség jelentékenyen fogja enyhíteni a fehérjében dús takarmányokban mutatkozó hazai hiányt. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941 június hó 3. báró Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a földmíve­lésügyi miniszter úr írásbeli válaszát tudo­másul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomá*­1 «ul veszi. Következik a kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter úr válasza Ilovszky János kép­viselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék a választ felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »T._ Kép­viselőház! Ilovszky János országgyűlési kép­viselő úr által »A mai -gazdasági viszonyok­nak megfelelő módon a kereskedelmi szakigaz­gatás megszervezése tárgyában« a képviselő­háznak az 1940. évi december hó 11-én meg­tartott 167. ülésében elmondott interpelláció­jára az alábbiakban van szerencsém az írás­beli választ megadni. Az elmúlt évtized során, főleg azonban a háború kitörése óta Magyarországon éppen úgy, mint más országokban fokozottabb szük­sége merült fel a gazdasági tevékenység, első­sorban a belső és külső kereskedelmi forga­lom állami ellenőrzésének és irányításának. Ennek a jelenségnek a megítélésénél nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy a háború által előidézett viszonyok milyen természetű köve­telményeket támasztanak ezen a téren, hanem azt is, hogy emberi számítás szerint a háború befejezése sem fogja a gazdálkodás állami irá­nyításának a megszűnését jelenteni. Valószínű, hogy a háború után az egymásra utalt euró­pai országok szorosabb gazdasági együttműkö­dése nem a klasszikus értelemben vett sza­badkereskedelem szellemében, hanem az érde­kelt államok által megállapított tervek és az érdekelt kormányok ellenőrzése mellett fog kialakulni. Ebből pedig az következik, hogy a nyitva álló lehetőségeket csak az az ország tudja majd kiaknázni, amelyiknek gazdasági szervezettsége biztosítva van. Külkereskedelmünk megszervezése már jó­val a háború előtt azon a fokon állott, hogy a bekövetkezett rendkívüli nehéz körülmények­hez is azonnal alkalmazkodni tudott. A szerve­zési munkálatok során azonban mindinkább nyilvánvalóvá, vált, hogy ebbe a szervezésbe a belső kereskedelmet is be kell vonni. A belke­reskedelem vezetésével és irányításával kapcso­latos feladatok ellátására a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumban — amint ezt annakidején a tisztelt Háznak is bejelentettem -r új szakosztályt állítottam fel, amelynek leg­főbb feladata a belső kereskedelmi forgalom, az áruellátás, az áruelosztás menetének állandó figyelemmel kísérése és a szükségesnek látszó állami intézkedések előkészítése. Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásához azonban megfelelő apparátusra van szükség. Ezt az apparátust nem nyújtják a közigazgatási ható­ságok, mint iparhatóságok, mert ezek a ható­ságok egyfelől egyébirányú feladatokkal máris túl vannak terhelve, másfelől pedig megfelelő szakközegekkel sem rendelkeznek. Ilyen körülmények között szükségesnek lát­szott gondoskodni arról, hogy a már említőit feladatok ellátására megfelelő szervezet álljon a kormány rendelkezésére. A.Z áruellátással és az áruelosztással kap­csolatos kérdések megoldásánál önként kínál­kozott a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal szer­vezetének, valamint a hivatal által ellenőrzött érdektársulatok igénybevétele. Ez részben már korábban meg is történt, úgyhogy a hivatal n kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium belkereskedelmi közgazdasági osztályának fel állítása óta a kormányzatnak minden, akár a belső, akár a külső kereskedelmet érintő intéz­kedéseinél rendelkezésére áll. Ennek a ; gyakorlatban kialakult helyzet­nek a kiépítését jelentette a múlt évi december hó 1. napján kihirdetett 8540/1940. M. E. számú rendelet a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal szervezetének és működésének módosításáról. A rendelet szerint a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal, amelynek elnevezése a hivatal műkö­désének megfelelően m. kir. Kereskedelmi Hi­vatallá változott, a jövőben kibővült hatáskör­rel működik. Nevezetesen a már eddig ügy­körébe tartozó feladatokon felül ellátja a bel­kereskedelem körébe tartozó mindazokat a fel­adatokat is, amelyeknek elvégzésével a keres­kedelem- és közlekedésügyi miniszter megbízza. Ellátja továbbá az árellenőrzés országos kor­mánybiztosa megbízásából azokat a tennivaló­kat is, amelyek^ a kormánybiztos mellé rendelt hivatal ügykörébe^ tartoznak s ennek megfele­lően az utóbb említett hivatal a m. kir. Keres­kedelmi Hivatal szervezetével egyesült. Lehe­tővé teszi a rendelet, hogy a helyi természetű tennivalók ellátására kirendeltségeik legyenek szervezhetők. Ilyen módon fokozatosan kiépít­hető a kirendeltségi hálózat, amely alkalmas lesz arra, hogy a kereskedelmi szakigazgatás feladatainak megfeleljen. Továbbá fejlődést jelent a multévi decem­ber hó 18-án kihirdetett 9200/1940. M ; E. számú rendelet a közellátás egységes irányítása és in­tézése tárgyaiban. Ez a rendelet, amely a köz­ellátási miniszter hatáskörét szabályozza, töb­bek között a kereskedelmi hivatal és az ár­ellenőrzés országos kormánybiztosát az orszá­gos közellátási hivatal szervezetében egyesíti. A kereskedelmi szakigazgatás további lei­építése természetesen a rendkívüli gazdasági viszonyoknak megfelelően és az azok által meg­kívánt ütemben fog megtörténni. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Budapest, 1941. évi február hó 18-án. Varga Jó­zsef s. k., a m. kir. kereskedelem- és közleke­désügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. iparügyi miniszter.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom