Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-192
'Âz országgyűlés képviselőházénak Î9Ê. iïléàe iHl április 2U-êï% } csütörtökön, 11 ban az a szándéka, hogy az egyidőben tár gyaltassék le a sajtókamaráról szóló és az, igazságügyininisztériumban előkészítés alatt álló törvényjavaslattal, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) hogy ilyen módon a sajtójog összes időszerű problémái és a magyar sajtó min den intézménye egyidőben nyerjen a viszonyok követelte modern szellemű, átfogó és egységes törvényes szabályozást. (Maróthy Károly: A cenzora marad? Végig?) Az igazságügyi kormány legközelebbi nuinkaprogrammjából ki kell emelnem még két csaknem teljes befejezés előtt álló törvényjavaslatot: az egyik az »Országos Földbirtokrendező Bíróság megszüntetéséről«, a másik pedig »a házasság előtti orvosi tanácsadás kötelező igénybevételéről« rendelkezik. Az előbbi kimondja az Országos FöklbirtokriMidező Bíróság megszüntetését és a hatás körébe tartozó ügyeket a különböző bírói és közigazgatási hatóságok között osztja szét, az utóbbi periig az egészséges ivadékok születéséhez fűződő nagy nemzeti és fajvédelrai érdekeket igyekszik az orvosi tanácsadásnak házasságkötés előtti kötelező igénybevételével, helyesebben: ez igénybevétel kötelező elrendelésével biztosítani. (Meskó Zoltán: A polgári házasság revízióját is kérjük!) Ebben a körben említem még meg azt is, hogy az igazságügyminiszter úr elkészíttette a közjegyzői rendtartás módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tervezetét. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon. —• Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk!) A tervezet a majdnem hetvenéves hatályos törvény megalkotása óta felmerült korszerű kívánságoknak és szociális követelményeknek megfelelően szabályozza a közjegyzői szervezetet, a közjegyző felelősségét és működéséi. Ez a törvényjavaslat már a legközelebbi jövőben az érdekelt szakkörök elé kerül. Ami pedig az igazságügyi kormányzat által tervezett nagyobbszabású, elvi kihatású és átfogó jelentőségű kodifikációs programmot illeti, elsősorban- a részvényjog reformjára vonatkozó törvényjavaslatot kell megemlítenem. (Halljuk! Halljuk! — Taps a jobboldalon.) amelynek munkálatai már annyira előrehaladtak, hogy à további előkészítés alapjául szolgáló tervezet rendelkezésére áll. Ami e törvényjavaslat tartalmát illeti, erről legyen szabi! d ezúttal csak annyit megemlítenem, hogy a javaslat megalkotóit nem a mindenáron reformálni akaró tendencia, hanem az a szándék vezeti, hogy alaposan előkészített s az idők követelményei által teljesen megérlelt jogszabályalkotás jöjjön létre, amelynek megteljesítésével a magyar törvényhozás igen régi tartozását róná le a magyar nemzetgazdaság és az egész magyar nemzet iránt. (Ügy van! Ügy van!) Az igazságügyminiszter úr lehetőleg" még ez évben tető alá akarja hozni az új magyar váltótörvényt is. Hasonlóan elvi jelentőségű és a mai viszonyok között elsőrendű szociális közérdeket szolgál az a törvényjavaslat, amelyet az igfizságügyminiszter vir az ipari munka békéjének intézményes biztosítása érdekében dolgozott ki. Ez a javaslat meg kívánja szervezni a munkaadók és munkavállalók között a munkafeltételek tekintetében keletkező viszályok eldöntésére hivatott szerveket és szabályozza azok eljárását avégből, hogy elkerülhető legyen a munka viszály oknak a gazdasági életet károsító módon: kizárással vagy sztrájkkal való elintézése. Az igazságügyminiszter úr — amint azt több nyilatkozatában említette volt — állandóan és rendszeresen dolgozik az új büntetőjogi kódex előkészítésén, aminek az a célja, hogy a teljesen más társadalmi és büntetőjogi felfogás idején született jelenlegi büntetőjogi törvénykönyvet, amelynek irányító eszméit a társadalmi, valamint büntetőjogi fejlődés már «ok tekintetben meghaladta, újabb rendszeres. a mai jogtudomány és joggyakorlat színvonalán álló, — a mai kor lelkületének és a sok tekintetben megváltozott közszellemnek és a módosult erkölcsi felfogásnak — megfelelő törvénykönyvvel váltsuk fel. Az anyagi büntetőjog reformjával párh'nzamosan előkészítő munkálatok folynak a büntetőeljárási jognak megfelelő átalakítására, különösen az eljárás gyorsítására és egyszerűsítésére. Általános a panasz — még pedig nem csupán a törvényhozásban, a nagyközönségnél, de a jogászi szakkörökben is — az új jogszabályok egyre nagyobb ütemben szaporodó sokasága miatt, amit méltán lehet a »jogszabályinfláció« közkeletű fogalmával megjelölni. Ez a jelenség valóban nem alkalmas a jogbiztonság ma olyannyira életbevágó követelményének a fokozására, ellenkezőleg, bizonyos mértékben talán éppen a jogbizonytalanság érzését ülteti a közvéleménybe. A kormánynak ezért az a nézete, hogy csak akkor nyúl a jogszabályalkotáshoz, ha azt a társadalmi és gazdasági viszonyok alakulása elkerülhetetlenül szükségessé teszi. Fontos feladatnak tartja azonban a létező jogszabályok átvizsgálását, egyszerűsítéséi és rendszerbe foglalását. Ezt a t. Ház tagjai is állandóan sürgetik s bejelenthetem, hogy ez à munka, amely az egyes jogterületeken — például a devizajog, a földbirtokjog, a gazdavédelem, a közellátás stb. terén hatályban lévő jogszabályok összegyűjtését, átvizsgálását, egyszerűsítését és egységes rendszerben való kiadását célozza — az igazságügyminisztériumban folyamatban van. (Helyeslés.) A háború kitörése óta kereskedelempolitikánk irányító szempontja az, bogy a belföldi fogyasztás és termelés részéről nélkülözhető cikkeink kivitelével elsősorban belföldi termelésünk nyersanyagszükségletét, másodsorban a közfogyasztás szempontjából kívánatos cikkek behozatalát minél nagyobb mértékben biztosítsuk. Külkereskedelmünk elsősorban a baráti Németország és Olaszország felé irányul. Továbbfolytatjuk az ipari nyersanyagellátás szempontjából fontos magyar-szovjetorosz kereskedelmi összeköttetéseink kibővítését. Gondot fordítunk a nyersanyagbeszerzés szempontjából jelentős kereskedelmi forgalmunk fenntartására Szlovákiával és Törökországgal. Igyekszünk fennáló külkereskedelmi kapcsolatainkat fokozni Svájccal és Svédországgal, figyelembevéve ezeknek a kapcsolatoknak devizaszerzési jelentőségét. Rövidesen a parlament elé kívánjuk terjeszteni az üzleti záróráról, az üzleti hirdetésekről, a vasárnapi munkaszünetről, a vásárok szabályozásáról és a lőporegyedáruságról szóló törvényja vaslatot. A m. kir. posta a tengerentúl élő magyaroknak magyar rádióműsorral való ellátása érdekében nagyteljesítményű száz Kw-os rövidhullámú rádióállomást létesít.^ (Helyeslés.) A posta házépítése keretében még ebben az évben több fontos vidéki centrumban teljesen korszerű postaépületeket és gépi kapcsolású
