Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-200

âl2 Àz országgyűlés képviselőházának (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 12 perckor.) (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkön y vének vezetésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Megay Károly, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Nagy Ferenc jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a törvényhozói összeférhetlenség szabályozásának előkészítésére kiküldött bizottság elnökének jelentését, amelyben a Ház tudomására hozza, hogy a kiküldött bizottság folyó évi június hó 24-én tartott ülésében megalakult s elnökké vitéz Bobory György, helyettes elnökké Ferenezy Tibor, jegyzővé Stitz János és előadóvá Donáth György bizottsági tag urakat választotta meg. Egyúttal bejelenti, hogy a bizottság legközelebbi ülését folyó évi július hó 1-én, délelőtt 11 órakor fogja tartani. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a Fővárosi Közmunkák Tanácsának felterjesztését, amellyel az 1870 :X. te. 27. §-ában r foglalt rendelkezéseknek megfelelően a fővárosi pénzalap 1940. évi zárszámadását és az ahhoz tartozó kimutatásokat a törvényhozásnak megküldi. A zárszámadást és az ahhoz tartozó kimutatásokat betekintés végett letétetem a Ház asztalára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úir kíván szólni. ' Hóm an Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! Az 1927:XIII. te. rendelkezése alapján van szerencsém a külföldi magyar intézetek működéséről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról szóló 1938/39. évi jelentést előterjeszteni. Elnök: A Ház a jelentést szétosztatja. Napirend szerint következik a 36 tagú országos bizottság hatáskörének további meghosszabbításáról és taglétszámának újabb felemeléséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalásra. (írom. 504.) Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Budinszky László. Elnök: Budinszky László képviselő urat illeti a szó. Budinszky László: T. Ház! A t. Ház valamennyi tagja, amikor bejön a Házba és amikor kimegy innen, hallja kinn a falun és a városban mindenütt- a panaszokat. A képviselők táskája tele van panasszal és jajszóval. A falusi zsellértől kezdve egészen végig, a kisiparoson keresztül a középosztályig, t mindenkinek van valami panasza ebben az országban. (Egy hang a jobboldalon: Ez igaz!) A panaszok nagyrésze alappal bír, van természetesen egy rész, amely alaptalan. Az emberek panaszkodnak a közellátás nehézségei miatt, a közélelmezés megoldatlansága miatt, az embereknek hiányuk van bőrben, cipőben, mindenféle elsőrendű közszükségleti cikkben s a képviselők a panaszokat összeszedik, beszélgetnek róla, azután minden megy tovább az országban úgy, ahogyan addig ment. Ezeknek az állapotoknak a megvizsgálására, a bajok okainak kutatására meg kell néznünk azokat a tényeket, amelyekből ezek a bajok keletkeznek. Csak a tények induktív vizsgálata után lehet megállapítani a hajók okait és csak ezek 200. ülése 19hí június 25-én, szerdán. I vizsgálata után lehet megállapítani, hogy mik J is a bajok ebben az országban és mik a segítés módjai. Ebben a vitában sok egészséges, nagyszerű gondolat merült fel, az egész rendszernek az átalakításáról volt szó. A földkérdés, mint elsőrendű magyar probléma, éles megvilágít tásba került. A magyar föld helytelen- megoszlása, a jövedelmek helytelen eloszlása, a nagytőkétől végig minden szóbakerült itt és mégis minden megy tovább a magyar életben úgy, ahogyan azelőtt ment. A zsidókérdés is szóbakerült itt különböző' megvilágításban. Ezeket a kérdéseket azonban konkrét tények nélkül nem lehet kellőképpen megvilágítani. Az eredendő hiba abban rejlik, hogy átalakuló korban vagyunk és ezt az átalakulást azonban nem akarjuk vagy nem tudjuk észrevenni. A magyar alkotmány szerint a törvényhozói hatalom és a végrehajtó hatalom két különböző állami főfunkció és eddigelé a törvényhozói hatalom volt az, amely a végrehajtó hatalom fölött volt, azt ellenőrizte és túlsúlyban volt. Ma azonban önkéntelenül, akaratlanul is a' törvényhozói hatalomtól eltolódik a súlypont a végrehajtóhatalom felé és így a közigazgatás nyomul előtérbe, amely az egyénnek, az embernek, a nemzet tagjának az életébe belenyúl és van hivatva azt rendezni a közösséggel szemben. Ebből következik tehát, hogy önkéntelenül is eltolódunk a régi parlamentáris államformától, annak előnyeitől és hátrányaitól és a súlypont átmegy a végrehajtóhatalomra. Arról azonban eddigelé nem történt gondoskodás, hogy ez a végrehajtóhatalom, a közigazgatás, megfelelően, korszerűen átalakíttassák. T. Házi A magyar élethen különösen a vidéki városokban sokkal szembeötlőbben tűnnek fel azok a roppant visszás állapotok, amelyek fennálianak és amelyeket nem szűntetünk meg és a közigazgatás sok helyen semmit sem segít. Itt van a zsidókérdés. Hoztunk két zsidótörvényt is, ez a két zsidótörvény azonban nem volt elégséges, amint ezt kormányzati oldalról is többször elismerték. A zsidótörvény végre nem hajtása, továbbá helytelen volta következtében igen nagy kár háramlott a magyarokra, a nemzsidóknak tekintendő személyekre, mert a zsidóság a folytonos támadások és piszkálódások tüzében megedződött, megerősödött és ma egységes falként áll szemben velünk, természetesen gazdasági téren a hatalma nemhogy gyengült volna, hanem mondhatni, hogy még erősebb. A közigazgatás, amelynek hivatása és kötelessége volna, hogy ezt a törvényt végrehajtsa és segítsen, e tekintetben nagyon sok konkrét esetben csődöt mond. Nógrád vármegye székhelyén, Balassagyarmaton volt egy Weisz Oszkár nevezetű zsidó. Ez egy árverésen megvett egy malmot, azt átírták a nevére és a vételt jóváhagyták. Később kiderült, hogy ez a Weisz Oszkár a közre káros cselekményeket követ el, ezért elrendelték az internálását Erre mi történt? A közigazgatási hatóság, a rendőrség, amelynek ezt végre kellett hajtania, internálta is, de úgy, hogy a kapitányságot vezető rendőrtanácsos ezzel a Weisz nevű zsidóval elment a kistarcsai internálótáborba és megkérte az ottani parancsnokot, hogy ezt a zsidót részesítse kivételes elbánásban, mert ez egy derék ember. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Pfuj!) Ilyen és ehhez hasonló esetek nem szórványosan fordulnak elő. Ez a rendőr-