Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-199

Az országgyűlés képviselő házának 1 :)!). ülése íd',1 június 2.i-e% kedden. iö5 Vagy említsem példának a falusi házépítési dolgot? A lakáskérdésről annyit panaszkodnak a városban és az emberek e mellett elfeledkeznek arról, milyen borzalmas lakásviszonyok vannak a fnljm. Családvédelemről, népszaporaságról és l'ajvédelemről beszélnek, családvédelmi alapot csinálunk és ugyanakkor eltűrjük azt, hogy a családot alapítani akaró falusi legényember nem bír magának hajlékot teremteni. Négyszer-négyméteres odúban 10—12 tagú család él. Nagyon jól méltóztatnak tudni mind nyájan, hogy mit jelent falun ez a helyzet és még sincs lehetőség arra, hogy a falun új házak épüljenek. A belügyminiszter úr most kijelentette, hogy ötezer házat fog építeni. Ötezer házból egy, mond egy ház sem i'og jutni egy falura, mert, hála Istennek, több mint ötezer falunk van. Abban a pillanatban azonban, amidőn a kormányzat az országos bizottság útján egy pontosan meghatározott, széleskörű és tevékeny munkát lehetővé tevő felhatalmazás birtokában van, nem lehet probléma az, hogy száz, kétszáz vagy Ötszázmillió pengőt dobjanak be arra a célra, hogy minden faluban új házak, egészséges, rendes hajlékok épüljenek, mert Câak azok jelentenek egészséges szaporodást, fajvédelmet, jelentik az ország megerősödését és munkaalkalmat is. S nem kell hozzá külföldi tőke, külföldi anyag, mert tégla meg fa van az országban. Ilyen problémákat nem tud megoldani a kormány ennek a felhatalmazásnak birtokában, riiert ő szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy az. alkotmányos kereteket betartsa. Az országgyűlés nem, tud ezekben a kérdésekben ingerenciát gyakorolni, mert az országos bizottságban nem lehet semmit sem esináini, csak meghallgatni a kormány referátumát utólag, ha benyújtják a rendeletet, itt a plénumban pedig, sajnos, minden kérdés a majoritáson dől el. Ha innen indítványoznak valamit, az nem jó, ha onnan indítványoznak, az jó és ezáltal el van intézve az a kérdés, hogy csinálunk-e valamit vagy sem. Tényleg meg kell állapítani, hogy a parlamenti tárgyalásnak ez a mai rendszere a nagy kérdések, a gravamenek előadásában érdemleges eredményt érhet el, azonban gyakorlati, komoly építőmunkára ma már nem alkalmas. Éppen azért legalább átmenetileg, addig, amíg az új

1 alkományjogi fejlődés elérkezik, biztosítani kell azt, hogy egy ilyen felhatalmazás útján az országos bizottság jogkörének kiterjesztése útján komoly, értékes, alkotó munkái tudjunk végezni. Mindnyájan akarjuk a szociális átalakulást, mindnyájan akarjuk, hogy ne «írjanak és ne panaszkodjanak annyira, az, emberek, a közellátás rattenetes bajain segíteni óhajtunk és segíteni akarunk azon is, hogy a bevonulásokkal kapcsolatos rengeteg panasz orvósoltassék és hogy a sok igazságtalanság ne rontsa a honvédség lelkiállapotát. Mindenen akarunk segíteni, de nincs rá módunk, mert a kormányzat részéire nincsen kellő lehetőség, nincsen szigorúan körülírt és meghatározott felhatalmazási lehetőség, viszont nekünk, az Országos Bizottság tagjainak — bár én nem vagyok tagja — nincsen meg a módunk ahhoz, hogy akár "kezdeményezzünk, akár pedig kellő ingerenciát gyakoroljunk a kormán

V intézkedéseire. T. Képviselőház! Nem akarnám beszédemet tovább nyújtani. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, ezzel a rövid felszólalásommal kimerítettem azt a tárgyat, hogy a mai rendkívüli körülmények között mindnyájan felhatalmazást akarunk nyújtani a «kormányzat részére és még a politikai bizalmatlanságtól is el fogunk tekinteni akkor, ha a kormány gyakorlatilag olyan megoldást fog találni, hogy ezzel a rendkívüli felhatalmazással valóban alkotó, komoly, érdemleges munkát tudunk végezni és nem — amint Piukovich képviselőtársunk mondotta — a régi, óliberális

f rendszer védelmét fogjuk szolgálni. Éppen ezért ismételten kérem a 'kormányt, hogy az én határozati javaslatomat vegye megfontolás alá, a mélyen Ï. Képviselőházat pedig kérem, hogy éhben az irányban, nem is mondom talán, hogy a határozati javaslatban foglaltak szószerinti alkalmazásával, de valami ilyen irányban méltóztassék gyakorlatilag megkeresni annak a lelki konszenzusnak gyakorlati érvényesülését, amely onnan is, innen is hallatszik, annak az építőmunkának gyakorlati megvalósítását, amelyet a jobboldalról is, a baloldalról is akarunk, hogy ezáltal tényleg fcözös erővel szolgáljuk ezekben a mai nehéz időkben a magyar nemzet életrejét és fennmaradásának lehetőségét. T. Képviselőház! Még csak egy szempontra egy különleges szempontra vagyok bátor ezzel ^kapcsolatiban rámutatni.. Az erdélyi, aztán majid a most visszatérő bácskai és a többi felszabaduló vidékek beillesztése az ország általános jogi, politikai, gazdasági, társadalmi rendszerében, voltaképpen törvényhozási intézkedés volna, ezt viszont nem lehet megtenni a törvényhozásnak, a parlamentnek mai munkamenete mellett, mert akkor az ottani rossz viszonyok még rosszabbak lennének. Éppen ezért már ezt a szempontot is, — ha nincs is más szempont — hogy az ország visszatérő területének az ország többi részével való unifikálása törvényhozási munkát igényel, ezt azonban a parlament tárgyalási menete melleit nem lehet keresztülvinni, feltétlenül szükségessé teszi, hogy ezt a felhatalmazást olyképpen szabjuk meg, hogy ebben a kormányzatnak ez a munkája körül legyen írva, de egyúttal a parlament résztvevőse, a parlament ingerenciája is kellő mértékben biztosítva legyen. Én el sem tudnám képzelni azt a borzalmas következményt, ami avval járna, ha a parlament kiengedné a kezéből a beleszólás jogát azzal, hogy akár Kárpátalja önkormányzatának kérdésében, akár az erdélyi és magyarországi jogviszonyok unifikálása kérdésében, akár a délvidék visszatérésével kapcsolatos kérdések tekintetében egyedül a kormány intézkedjék és ebbe a parlamentnek beleszólása ne legyen. Ezt a jogot nem szabad kiadnunk a kezünkből, mert ha ezt megtesszük, akkor nincsen célja, hogy magunkat összetartozóknak tekintsük, illetve valamennyiünket össze akarjuk tartani. Ismételten kérem határozati javaslatom elfogadását. Minthogy ez a határozati javaslat a kormányzat előterjesztett javaslatával ellenkezik, a javaslatot nem fogadhatom el. Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Mosonyl Kálmán! m Elnök: A képviselő úr nincs itt. Töröltetik. Szólásra következik 1 vitéz Misikolczy Hugó jegyző:. Horváth Ferenc! . 1íf .,. ,. Elnök: Horváth Ferenc képviselő urat illeti Horváth Ferenc: T. Ház! Kérem a tanácskozóképesség megállapítását. (Helyeslés a 28*