Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-199

HU Az országgyűlés képviselöházá/nak Í09. ülése Í9ii 'június 24-en, íceddeű. alatt leszűkítette. Ha szűk keretre fogjuk ezt a felhatalmazást, akkor voltaképpen nem ér semmit, akkor kár is a kormánynak ilyen felhatalmazást igénybe vennie, ha pedig kitágítjuk és úgy értelmezzük, hogy a gazdasági és Hitelélet s a termelés folytonosságának széles körét értjük alatta, amely felöleli az egész gazdasági és társadalmi rendet, akkor nem tehetjük meg azt. hogy egy olyan országos bizottságot állítsunk a kormány mellé, amelynek véleményadó és az intézkedés helyességét megvitató jogköre van, de semmi jogköre nines arra, hogy ezeknek a rendeleteknek, illetőleg intézkedéseknek érdemi részében intézkedhessek, azokat elvethesse vagy módosíthassa, aminthogy a törvény szerint a minisztérium a 36-os bizottság véleménye és akarata ellenére is életbeléptetheti az általa kívánt rendelkezéseket. Voltam bátor utalni arra, hogy a törvényhozás 1931-ben óriási jogkört adott k-i a kezéből, amitor a kormányra ezt a kivételes felhatalmazást ráruházta és maga helyett csak egy véleményező, egy statisztáló bizottságot küldött ki. Teljesen kizárt dolog, a parlament öngyilkosságát jelentené az, ha a törvényhozás azt akarta volna, hogy évről-évre, évtizedekre menőleg kiadja a kezéből a törvényalkotásnak, a kormány ellenőrzésének a jogát úgy, amint ez a rendkívüli felhatalmazásban történt. Ezt nem akarta a törvényhozás 1931-ben és hogy a tíz esztendő alatt a kivételes hatalmat mindig megadta, ezzel fokozatosan járult hozzá ahhoz, hogy az országgyűlés, a törvény hozás tekintélye és munkaképessége megszív kiüt. Ezt a folyamatot meg kell állítani. Különösen meg kell állítani most, amikor arra gondolunk, hogy ilyen rendkívüli intézkedésekre, a rendkívüli körülmények folytán, nemcsak ebben az évben, hanem a következő években is állandóan szükség lesz. A törvényhozás életének fenntartásához tartozik és sajátmaga iránti kötelessége is feltétlenül az, hogy a 36-os bizottság jogkörét kibővítse^ és olyanképpen írja körül, hogy a 36-os bizottság a kormányrendeletekkel szemben tényleg mint törvényalkotó szerv jelenhessék meg. Talán úgy fog kinézni a dolog, mintha az országos bizottságban egy kis fiókparlamentet létesítenénk, de még akkor is még mindig jobb, ha az országgyűlés nagy taglétszámú két Háza helyett egy szűkebbkörű bizottság vállalkozik a gyorsabb, az eredményesebb, a szakszerűbb munkára, mintsem, ha teljesen kiadja az országgyűlés a kezéből a törvényerejű rendeletek, vagy a torvények alkotásának jogát. T. Ház! Indítványommal kapcsolatos jogi álláspontom, azt hiszem, világos és érthető és nagyon kérem a mélyen t, kormányt is, hogy ezt az álláspontot a jövő érdekében vegye figyelembe. Megadjuk most három hónapra ezt a rendkívüli meghatalmazást, mert most már június 24-e van és 30-án lejár a felhatalmazás ideje, azonban a következő három hónap alatt olyan törvényjavaslatot hozzon ide a kormány, amelyben a kormánynak járó felhatalmazás keretei pontosan körül legyenek írva, a másik oldalon pedig a kormánnyal szemben biztosítva legyen a parlamentnek törvényalkotói joga egy felhatalmazás keretében. Tehát ne a minisztérium hozza ezentúl ezeket a törvényerejű rendeleteket, hanem a törvényhozásnak kiküldött bizottsága, az országos bizottság vegye ki ebből a maga oroszlánrészét. % Képviselőház! Ennek a javaslatnak gyakorlati indokolására elég, ha rámutatok azokra a kérdésekre, amelyeket kormánypárti és ellenzéki oldalról előterjesztettek, hogy ezeket és ezeket meg kellett volna már csinálni. A földreform kérdésétől kezdve a közellátás és a hitelpolitika köréig számtalan olyan kérdés merült fel, ahol kezdeményezőleg kellett volna fellépnie a parlamentnek és erre, sajnos, a parlament tárgyalásainak mai módszere mellett nincs lehetőség. Ha volna is lehetőség, anynyira elhúzódik a vita, annyira elsekélyesediK a tárgyalás, hogy voltaképpen megoldást az a dolog nem nyer, mert a kormányzat részéről az ellenzéki indítvány nem fogadtatik el, a kormány részéről előterjesztett indítványok pedig nem veszik figyelembe az ellenzék álláspontját. Tehát, ha abban az országos bízott ságban egy szűkebbkörű és a lelkek konszenzusával létrejött szakbizottság dolgozik, amely törvényalkotó erővel rendelkezik, van rémé nyünk arra, hogy azokat a kívánt nagyszerű reformokat, amelyeket mindnyájan óhajtunk és akarunk, meg tudjuk valósítani. Az ország gyűlés plénumának még mindig fennmaradhat a költségvetésig azután a többi nagyjelentőségű törvénynek tárgyalása és megvitatása, főként pedig biztosítani kell neki az interpellációs jogot. Ezek mind megfelelő alkotmánybiztosítékok és a parlament lényegét képezik, de a törvényerejű rendeletek alkotását magát minél előbb át kell tennünk ennek az országos bizottságnak a kezébe, hogy az gyorsabban, szakszerűbben és a kor követelményeinek megfelelően, gátlás nélkül tudja meghozni a tör vényerejű rendeleteket. Annál is inkább szükség van erre, mert amint láttuk, Maróthy képviselőtársam kimutatta, hogy az elmúlt évben már gyéren ülésezett az országgyűlés plénuma és most is gyéren ülésezik, ma pedig arról beszélnek, hogy megint el akarják napolni a Házat. Kérek tíz perc beszédidőmeghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Felkiáltások: Megadjuk!) A Ház a meghosszabbításhoz hozzájárul. Csoór Lajos: Ha szükség is lesz a parlament elnapolására, dolgozni akkor is kell és az elmúlt tíz esztendő tapasztalata alapján föltétlenül szükséges az, hogy az országos bizottság munkájában a parlament törvényalkotó joga és ingerenciája sokkal jobban biztosíttassék. Nem akarok gyakorlati példákat felhozni arra, hogy milyen egyszerűen lehetne megoldani őzzel a bizottsággal nagyon komoly kérdéseket, csak emlékeztetek arra, hogy a honvédelmi miniszter úr két esztendővel ezelőtt összeiratta a végkielégített hadirokkantakat, hadiözvegyeket és a többi szerencsétlent, akik azóta teljes nyomorban és tehetetlenségben sínylődnek: összeiratta őket, hogy majd keres rá fedezetet, hogy őket valamiképpen újra járadékban részesítse, vagy kárpótolja őket, 30 vagy 35.000 ilven személyt írtak össze és két év óta a miniszter úr mindig keresi, hol találja meg a ffdevetet arra. hogy ezeket a szerencsétleneket kárpótolja. Mi a magyarázata ennek? Voltaképpen az, hogy a kormányzatnak nincs törvényes eszköz a kezében arra, hogy ezeket a feltótlenül szükséges szociális igényeket kielégítse. De ha az országos bizottságban a törvényhozás kiválasztott szakértő tagjai törvényalkotó erővel és ingerenciával bírnának, akkor 24 óra. de talán egy óra alatt is meg lehetns találni a fedezetet és módot arra, hogy ezeket a végkielégített hadiözvegyeket, hadirokkantakat a kormányzat valamiképpen újból gondoskodása alá vegye.