Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-197
Az országgyűlés képviselőházának 197. tárgyalás helyett a mi megítélésünk szerint nyugodtan még idejében -a munka nélkül lévő képviselőház elé lehetett volna beterjeszteni és itt megvitatni. (Szöllősi Jenő: Egy kis parlamenti szükségmunkát kérünk!) De ugyanígy vagyunk a közjóléti szövetkezeteik alakításáról szóló rendelettel. Eat a rendkívül nagy horderejű problémát a bizottságban alig néhány perc vagy negyedórák alatt tárgyaltuk le, ahelyett, hogy idejében a munka nélkül levő parlament előtt megvitathattuk volna ezt a nagyhbrderejű kérdést. (Maróthy Károly: Szándékosan vonják el a parlamenttől az ilyen kérdéseket!) Ugyanígy vagyunk a tisztviselői fizetések rendezésének ügyével. Ha idejében idehozzák, hangsulyo* zom újra, a munka nélkül levő parlament elé, semmi akadálya nem lett volna annak, hogy azt itt komolyan megvitathassuk. T. Ház! Éppen fordított helyzetet látunk: ugyanakkor a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatok közt számtalan olyan van, amely nem is méltó a tárgyalásra, Ihanem egyenesen rendeleti útbn kellene elintézni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Az üzleti záréra!) Hogy egyebet ne említsek, a nyári szünet előtt ülésező parlament elé beterjesztett 11 törvényjavaslat közt számtalan olyan van, amelyeknek elintézései rendeleti úton történhetnék, mert a magyar élet széles körét egyáltalán nem érintik. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon,) Ha a 36-os bizottságiban mód adatott arra, hogy az időszámítás átállítását rendeleti úton ott elintézzük, azt hiszem, hogy ponttosan ugyanolyan módon lehetett volna az üzleti záróra kérdését ott letárgyalni és rendeleti úton elintézni. De ugyanígy egész serege van ezeknek az apró rendelkezéseknek. Például előttünk fekszik a 11 törvényjavaslat közt a szentek és a nemzet nagyjai nevének a kereskedelmi életben reklámcélra való felhasználását tiltó törvényjavaslat. Ez egy nagyon helyes és jó törvényjavaslat, de helytelen, hogy ezt itt tárgyaljuk •és a törvényhozást ezzel foglalkoztassuk, amikor ezt egyetlen rendelettel, öt sorral el lehet intézni és mindenki csak üdvözölni fogja. Ugyanakkor azonban a 36-os hizottsáe 1 percek alatt 40 millió felett intézkedik anélkül, hogy mód aidódnék a részletes, beható megvizsgálásra és letárgyalásra. (Igaz! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Mi úgy látjuk, hogy ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a 3fi-os bizottság nem feltétlenül azokat a célokat szolgálja, amelyek miatt létrehozták, hanem hogy sok esetben kellemetlen vagy gyorsan elintézni kívánt kérdéseket rendeletek formájában csúsztatnak ott át. (Maróthy Károly: Kényelmi szempont!) T. Ház! Én egyenesen hangsúlyozom, hogy a 36-os _ bizottság munkájára szükség lehet, helyes is, de azt nem fog*juk megérteni és keressük, mi az oka annak, hogy az 1941. év folyamán, amikor az átalakulás láza ejtette rabul egész^ Európát, akkor Magyarországon a törvényhozás munka nélkül van, a 36-os bizottság hat ülést tart és néhány kérdést tárgyalnak. T. Ház! Az a meggyőződésünk, hoçy a parlamentnek e tétlenségéből ós a 36-os bizottság működésének szüneteltetéséből vagy igen ritkán történő ülésezéséből egyenesen arra kell következtetnünk, hogy a kormány tehetetlen és képtelen a nagy^ kérdéseink me'ï'ol( iBsara. Ma a nagy kérdések megoldásával kell foglalkoznunk és számon kívánom kérni ülése 1941 június 20-án, pénteken. 113 a kormányzattól azt, hogy a felemlegetett, annyiszor beígért és számtalan nyilatkozatban hangoztatott nagy kérdéseink megoldása miért késik még mindig? (Szöllősi Jenő: Halljuk! Halljuk!) T. Ház! Az nem kétséges, hogy az új Európába való beilleszkedésünk egyedül és kizárólag a jelenlegi rendszernek, tehát a feudális és liberálkapitalista rendszernek felszámolásával felépített nemzetiszocialista munkaállam formájában lehetséges. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez alaptétel, t. Ház! (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ugyanakkor meg kell állapítanunk egészen őszintén, objektíven, hogy Magyarországon a nemzetiszocializmus gondolatát, ennek az eszmének diadalra jutását erről az oldalról a nemzetiszocialista mozgalmak indították el, mert azt hiszem, azt senki sem állíthatja, hogy a nemzetiszocializmust, a földkérdést, a zsidókérdést, a szociális problémákat a felsőházból indították volna el vagy akár a másik oldalról is. E mozgalom évekig tartó szívós, komoly küzdelmének eredményeképpen az eszmei oldalon győzelemre jutottunk oly formában, hogy a kormányzat is belátta e nagy problémák megoldásának sürgősségét és szükségességét és kikényszerítettük a kormányzattól azokat a törvényjavaslatokat, amelyek törvényerőre emelkedve, nagy problémáink megoldását kívánták szolgálni. De, t. Ház, akkor, amikor van két zsidótörvényünk, van egy friss földtörvényünk, — Magyarországon kénytelen vagyok frissnek nevezni azt a földtörvényt, amely itt most már közel két éve törvényerőre emelkedett — amikor ilyen törvényeink vannak és ezeknek végrehajtása teljes mértékben csődöt mondott, (Maróthy Károly: Igaz! Ügy van!) akkor kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a jelenlegi kormányzat ezeknek a tényeknek alapján semmiféle garanciát nem mutat arra. hogy ezeket a problémákat komolvaii és sürgősen megoldani képes. (Maróthy Károly: Prolongálja a liberális rendszert tovább!) Ennek igazolására fel kell hoznom a nyári szünet előtt működő képviselőház elé terjesztett 11 törvényjavaslatot. Egy évvel ezelőtt, megboldogult Teleki Pál miniszterelnök úr kijelentette, hogy a második zsidótörvény nem alkalmas a kérdés megoldására. Tavaly ősszel újra kijelentették és a sajtóban erőteljesen hangsúlyozták, hogy a harmadik zsidótörvényt még karácsony előtt idehozzák és elintézik. (Maróthy Károly: Na, hol van a harmadik?) Ugyanakkor most június végét írjuk, (Maróthy Károly: Miért nem sürgetik a túlsó oldalon 1 ?) és akkor, amikor ennek a törvényjavaslatnak hiányában üdvözölni vagyunk kénytelenek a zsidó vegyesházasság tilalmáról szóló javaslatot és az ügyvédi kamara életében a zsidó szavazatoknak 6 százalékra való leszorításáról szóló intézkedést, ugyanakkor ezek nem a har madik zsidótörvénnyel kapcsolatban Ígérgetett nagy megoldást, hanem csak egy parciális, egészen nevetséges részletmegoldást jelentenek. (Maróthy Károly: Most szóljon Várady!) E tények alapján tehát az a megítélésünk, hogy a nagy kérdések megoldását szervesen adni nem tudják, legfeljebb ji kérdések parciális megoldását, oly módon, hogy a zsidóság vagyoni és jövedelmi helyzetén serelem ne essék. Mi, t. Ház, örömmel üdvözöljük, —• hiszen régóta követeltük is, — a zsidó és keresztény-magyar vegyesbázasságok tilalmát — ki ne helyeselné ezt vagy ki ne helyeselné a zsidó befolyásnak az ügyvédi kamara
