Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-197
110 Az országgyűlés képviselőházának 197. vonassék bele a Ház. {Helyeslés a sobb- és j baloldalon.) Ebben a gyakorlatban követjük azt az eljárást, amelyet az ezidőszerint még érvényben lévő összeférhetlenségi törvény, az 1901 : XXIV. te. és az azelőtt érvényben volt összeférlhetlenségi törvény, az 1875 : 1. te. ^megalkotásánál a törvényhozás annak idején szem előtt tartott. A Házak akkor is bizottságot küldtek ki, ezek a bizottságok készítették elő a, törvényjavaslatot és a bizottság által készített törvényjavaslat szolgált a törvényjavaslat megalkotásának alapjául. Ezért van szerencsém a következő javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk!) A házszabályok 47, §-ának 3. és 4. hekezdése alapján van szerencsém tisztelettel indítványozni, hogy a törvényhozói összeférhetlenség korszerű szabályozásának előkészítésére, illetőleg az erre vonatkozó törvényjavaslat kidolgozására a Ház külön bizottságot küldjön ki és utasítsa a bizottságot, hogy feladatát lehető sürgősen oldja meg és jelentését mielőbb terjessze a Ház elé. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon, M középen és a baloldalon.) Szükségesnek tartom még hangsúlyozni, hogy a kormány részletes tervezetet kíván a bizottság munkájának meggyorsítása és megkönnyítése érdekéiben tárgyalási alapként a bizottság előadójának rendelkezésére bocsátani. Az előadottak során állandóan törvényhozói összeférhetlenségről beszéltem, amivel azt. akartam kifejezésre juttatni, hogy nem csak a 'képviselőház tagjai összeférhetleriRégének, hanem a felsőház tagjai ö&sz;efé.rhetlenségének szabályozását is szükségesnek tartom. (Elénk éljenzés a Ház minden oldalán.) Ennek az a logikus konzekvenciája, hogy a most előterjesztett javaslatomnak megfelelő javaslatot a felsőházban is elő fogom terjeszteni. (Helyeslés.) Amennyiben a t. Ház az előbb előadott indítványt magáévá teszi, tisztelettel kérem a Ház mélyen t. elnökét, hogy a kiküldendő bizottság tagjainak létszámára, a bizottsági tagok megválasztására és általában a bizottság megalakulására nézve a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék. A kormány nevében pedig már előre kérem a kiküldendő bizottság tagjait, hogy feladatukat lehető sürgősen oldják meg és jelentésüket mielőbb terjesszék a t. Ház elé. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán ) Elnök: Kér denn a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszterelnök úrnak a külön bizottság kiküldésére vonatkozó javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a miniszterelnök úr által előterjesztett indítványt elfogadja. A most hozott határozat értelmében a házszabályok 47. §-ának 4. bekezdése alapján a bizottsági tagok létszámának megállapítása és megválasztásának napirendre tűzése iránt a legközelebbi ülésén fogok a t. Háznak javaslatot tenni. (Helyeslés. — Festetics Domonkos gróf: Minél előbb!) T. Ház! Ezek után következik a napirendre tűzött törvényjavaslat tárgyalása. Elsősorban Krúdy Ferenc képviselő urat, mint a javaslat előadóját illeti a szó. Krúdy Ferenc előadó: T. Képviselőház! Emlékezni méltóztatnak rá, hogy 1931 tavaszán az azt megelőzőleg másfél évvel kezdődött gazdasági krízis hatása alatt rendkívül bizonytalan helyzet következett be a. nemzetközi pénzpiacon, aminek hatása legelsősorban az lett, hogy hosszú j lejáratú nemzetközi kölcsönök felvételének alkalma ^megszűnt és csak rövidlejáratú kölcsö- • ülése 19hl június È0-àn, pénteken. nök felvételének maradt meg némi lehetősége. A gazdasági krízis további hatása alatt, amely legelsősorban a mezőgazdasági, majd az ipari árak katasztrofális zuhanásában jelentkezett, európaszerte nagy bizalmi válság jelei kezdtek mutatkozni, amelynek hatásaként a rövidlejáratú hitelek tömeges felmondása következett be. Ezzel állott összefüggésben, hogy előbb Ausztriában az egyik nagy pénzintézet súlyos helyzetbe került, amivel kapcsolatos gazdasági bajokat csak az osztrák állam külön segélyforrásai útján és nemzetközi segítséggel lehetett úgy, ahogyan eliminálni. Németországiban pedig ez a gazdasági krízis különös súllyal jelentkezett, mert a jóvátételi terhekkel túlontúl megterhelt országban a rövidlejáratú hitelek gyors és tömeges felmondása a magángazdaságot katasztrofális helyzetbe hozta. Ugyancsak ezzel állott öszefüggésben az, hogy Németország egyik legnagyobb pénzintézete válságba jutott, amellyel kapcsolatban a német kormány akkor különleges és szigorú intézkedésekre szánta el magát, amely intézkedések mellőzhetetleneknek bizonyultak. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Bár hazánk ahban az időben teljesen független volt az osztrák és német piacoktól, mégis az akkori kormány, tekintettel arra, hogy a külföldi események a magyar gazdasági, különösen a hitelélet további rendjét veszélyeztették és mert külföldi kölcsönök felvételére vonatkozó tárgyalások is megakadtak, arra szánta el magát, hogy erélyes intézkedéseket tegyen a külföldről esetleg átháramló gazdasági bajok megakadályozására. És minthogy e tekintetben a külföldi pénzügyi körök véleményével is találkozott, 1931 július 14-én elrendelte az akkori kormány, hogy a pénzintézetek pénztárai július 14-én } 15-én és 16-án zárva tartassanak és miután egyúttal valutavédelmi intézkedésekre is szükség vólt„ rendelkezett a pengő idegen átváltásának és egyúttal a külföldi fizetési eszközökben való kifizetések teljesítésének területén a Nemzeti Bank szigorú ellenőrzésének intézmény esse tételéről. Ezekre az intézkedésekre, amint az, események mutatták, elodázhatatlan szükség volt. Az akkori kormányzat a Ház legközelebbi ülése elé javaslatot terjesztett, amelyben eddigi intézkedéseinek jóváhagyását kérte s egyúttal felhatalmazást kért arra, hogy miután a gazdasági válság és az abból folyó teendők további sürgős intézkedéseket és beavatkozásokat is szükségessé ' tesznek, hatalmaztassék fel olyan intézkedések megtételére, amelyek egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznak, még azokban az esetekben is, amelyekben törvényhozási úton keletkezett jogszabályok helyettesítésére, pótlására, vagy hatálytalanítására volna szükség. A törvényhozás ezt a javaslatot a felhatalmazás megadásával elfogadta és így jött létre az 1931. éyi XXVI. te, amely első részében a gazdasági és hitelélet rendjének biztosítása érdekében megadta a felhatalmazást, második részében egyúttal kiterjeszkedett az államháztartás egyensúlya érdekében teendő intézkedésekre is, a törvényhozás ellenőrzési jogát ipedig egy 33 főből álló országos bizottságra ruházta, végül a gazdasági és hitelélet rendjét veszélyeztető, vészhírterjesztőkkel szemben szigorú büntetőjogi szabályokat iktatott be. A törvénynek egy évre szóló hatályát, mivel azok a körülmények, amelyek létrehozták és indokolták, azóta is állandóan fennállottak,a törvényhozás évről-évre meghosszabbította,
