Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-196

96 Az országgyűlés képviselőházának 196. kell megtennie, ő is köt hizlalási szerződést és a vége az lesz, h.ogy 8—9 tőkeerős hentes kezébe fog kerülni az egész sertésálloméiny s raajd őnáluk és a községi üzemnél kell sorbaállnia a közönségnek, ahelyett, hogy a henteseket állítanák, sorba a kiosztónál. (Börcs János: Ez így van! Világos!) A helyzet ma az, hogy a statisztika szerint mindennap 800—900 ilyen hizlalási szerződéssel lekötött állatot vágnak. Május 27-én például a Magnetit Ipari Rt. 22, a Rimamurányi 55, a Magyar Általános Kőszénbánya 84 (Egy hang a szélsőbaloldalon: Csak zsidók!), a Columbia Textil 6, a Pannónia Kender- és Lenipar 2 sertést vágott. (Rajniss Ferenc: Mutatok én olyan zsidó szerződéseket a miniszter úrnak ezeknél a nagyoknál...!) Nem is érti az ember, mi értelme van egy ilyen nagy vállalatnál annak, ha két sertést levágat. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a munkasok számára vágták le ezt a két sertést. (Incze Antal: Egy kis sonkavacsorára! Az Aladárok tiszteletére! — Derültség.) Ezeknek a hizlalási szerződéseknek van azután egy másik következményük is, az, hogy csak az ilyen, hizlalási szerződéseket kötött gazdák jutnak takarmányhoz, mert természetes, hogy az a közület, amely a hizlalási szerződést megkötötte, mindent elkövet, hogy az ő felének megszerezze a szükséges takar rriánymennyiséget. ök azután ki is verekednek maguknak több-kevesebbéi, ellenben a normálisan hizlaló gazda a világon seholsem kap takarmányt. Ennek következménye az a nagyon szomorú tény, hogy a vásári felhozatal napról-napra és hétről-hétre súlyban csökken. (Laky Dezjső közellátási miniszter: Pélidiául hétfőn 3000 darab! Ilyeneket beszélni!) A t

súlya csökken. (Laky Dezső közellátási miniszter: Igen, de azt nem mondta!) Május 11-e és 17-e között az átlagsúly 159 kg volt (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk!), 18-a és 24-e között 143 kg, 25-e és 31-e között 129 kg, június l-e és 7-e között 126 kg és 8-a és 15-e között 118 kg. (vitéz Lipesey Márton: Ennek van magyarázata!) Ezek azok a sertések, amelyek nincsenek hizlalási szerződéssel lekötve, amelyek számára nem lehet takarmányt kapni. (Börcs János: És ezért kell kidobni őket!) Ezek most mind jobban és jobban csökkenő súllyal kerülnek levágásra és a végén megint olyan sertésgyilkolás fog itt folyni, amilyen másfélévvel ezelőtt folyt. Tegnap is vágtak a vágóhídon 68 kilós disznókat is, amelyek természetesen hatósági állatorvosi bizonyítvánnyal kerültek fel, de nyilvánvalóan azért, mert nem volt őket mivel hizlalni. (Laky Dezső tárcanélküli miniszter: Talán más oka is van?) Ez a számadat talán arra is következtetni enged, hogy a bácskai felhozatal mindig csökken, egyre kevesebb lesz. Otítt viszont az a hiba, hogy hiányzik a süldőállomány. A süldőket azelőtt a Szerémségből hozták és most ez kimaradt. Ez lett tehát a vége az új sertésforgalmi rendszernek, hogy a réseken kicsúszott az egész lényeg. Én is

#

azt állítom... (Laky Dezső tárcanélküli miniszter: Zsír mégis van! Az a szerencse!) Nem tudom meddig lesz? (Laky Dezső tárcanélküli miniszter: Lesz! — Palló Imre: Belefuladunk a zsírba! — Laky Dezső tárcanélküli miniszter: Több, mint korábban volt! Lényegesen töhb!— Zaj. — Elnök csenget. — Kunder Antal: Kár volt leszállítani az adagokat! — Laky Dezső tárcanélküli miniszter: De beváltjuk a jegyet, ez a lényeg! Nem lehet azzal lázítani, hogy nem váltjuk be! — ülése 19hí június 19-én, csütörtökön. Rajniss Ferenc: Ki akar itt lázítani? — Zaj a szélsőbaloldalon. — Egy hang jobb felől: Nagyon izgága dolgok, az biztos!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a párbeszédeket mellőzni. Németh képviselő urat pedig kérem, folytassa beszédét. (Rajniss Ferenc: A minisz úr mond csúnyákat! Azt mondja, hogy lázítani! — Derültség.) Németh Andor: Túlsokan foglalkoznak a sertéskérdés megoldásával. A miniszter úr azt mondta, hogy végeredményben a külügyminisztert is azok közé lehetne sorozni, akik ezzel foglalkoznak (Laky Dezső tárcanélküli miniszter: Meg a másik kettőt is!), és ezt tovább lehetne vinni, hiszen végeredményben a közoktatásügyi miniszter is foglalkozik ezzel, mivel az iskolákban is tanítanak erről valamit. De nem is erről van szó, hanem arról, hogy a sertéshizlalás elosztásával és irányításával foglalkoznak sokan. Mert a miniszter úr egyik szerve kiad egy nagyon jó rendeletet, amely szerint minden sertésnek a vevője egy központi szerv, ez esetben a MÁSZ, amely az állami és a magánérdekeltségű vállalkozásnak csodálatos keveréke, (Laky Dezső tárcanélküli miniszter: Ki csinálta vájjon?), a sertésforgalom lebonyolítója a sertésforgalmi egyesülés, a húsiparosok között pedig a központi szerv osztja el a sertést. Ez nagyon helyes is volna, ha a miniszter úrnak egy másik szerve ebből a zárt rendből nem venné ki sorba a sertéseket, olyannyira, hogy most már sokkal több van kint belőle, úgyhogy lassan ennek az egész sertésforgalmi egyesülésnek, ha nem méltóztatnak ezen a helyzeten változtatni, nem sok munka ja^ fog akadni. Én újra csak azt mondom, hogy tessék visszatérni az eredeti elgondoláshoz, amely szerintem nagyon megfelelő és jó; akkor talán meg fog szűnni az az irracionális sertésfuvarozás is, amely abban áll, hogy például Győrött egy nagyipari hizlaló Kolozsvár számára hizlal és viszont Győr közelében fekvő Sopron városa Szamosújvárról hoz fel sertéseket. (Rajniss Ferenc: Borzasztó! Erre kell a vasút ilyen időkben!) A gazda kint a falun látja ezeket, látja, hogy itt minden árat megadnak a süldőkért é« látja, hogy a tengeri a zúffforgalomban már 40 pengő (Rainiss Ferenc: Disznóturizmus van! — Derültség) s olyan általános dolog megint a maximált árak túllépése, hoyy ezt már nem lehet sem kötlevelekkel, sem rendőri intézkedésekkel megszüntetni, hanem csak a. bizalom helyreállítása val. DR hogyan higvjen a kormányzatnak a falu népe. amikor például az ismételten véglegesnek kijelentett és az egész* évre megállapított gabonaárakat maga a kormányzat borítja fel azzal, hogy 9 50 pengős felárat fizetett a búzába, a rozsra és a tengerire? Ttt megint az járt jól. aki nem szállította le a készletét. (Ű'n-n ran* Űrt*» van! a, szélsőbaloldalon. — Nagy László: Mindig Í\V, jár jobban!) Az ka/pott jutalmat, aki rejtegető volt és aki spekulált. Azt sem érti meg az ember, hogv amikor a rekvirálások^ voltak, amikor tehát elméletben mindenkitől elvették a. felesleget, akkor még vásárlási enged él vekkel vásárolható a száz holdon aluli gazdáktól tengeri. Vaerv van nálunk felesleg vagy nincs. HRajiriss Ferenc: Vagy van, vagy nincs; ez a két lehetőség van!). A. liszt- és a gabonaellátás tekintetében íf

? teljes aránytalanság tapasztalható. Vannak városok. — íerv volt r>éldánl Ovőrntt i« — a^nl már egy idő óta a pékeknek tilos zsemlyét süt-