Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-191

Melléklet a Képviselőház 1941. évi április hó 8-án tartott 191-ik ülésének naplójához. Magyarország nagy fiának, a nemzet halottjának dr. gróf széki Teleki Pál m. kir. miniszterelnöknek, Szeged slab. kir. törvényhatósági város országgyűlési képviselőjének végtisztességén, 1941. évi április hó 7-én, az Országház kupolacsarnokában, dr. Bárdossy László m. kir. miniszterelnök által mondott gyászbeszéd. A fájdalomtól összetörve és meggyötörten állunk koporsód előtt, gróf Teleki Pál, hogy a nemzet nevében, amelyet olyan forrón és rajongóan szerettél, utolsó Istenhozzádót mondjunk Jíeked. Mennyi mindent rejt magában ez a koporsó! Mennyi akaratot, mennyi munkát, mennyi gyötrődő aggodalmat és tépelődés t, mennyi önfeláldozást és áldozatkészséget, mennyi gondolatot és tervet, mennyi kiharcolt sikert és elért eredményt és mindezek együttesében milyen tragikus beteljesülését annak, aminek emberi sors a neve. Mentől magasabbak az ideálok, amelyeket a küzdő ember maga elé tűz, mentől szentebb az a hivatás, amelyet érez, annál nehezebb az útja ezen a földön. Ez előtt a koporsó előtt, amelyet az egész nemzet szívettépő fájdalma kísér, valóban lehetetlen vígasztalásra szavakat találni. És mégis fel kell emelnünk fejünket a porból, ahová a fajd-alom súlya alatt hajlott, fel kell szárítanunk szemünkből a könnyet, amely újból és újból elönti és túlnézve ezen a koporsón, annak az életnek az értelmét és tanulságát kell keresnünk, amely olyan váratlanul és tragikusan ért véget. Ne csak. a tragédiát érezzük át, hanem a katarzist is, a megtisztulást, ami vele jár. Ne csak a halált lássuk, hanem az életet, a pompás a gazdag életet, amely megelőzte. Az ősi gróf széki Teleki-nemzetség adta őt nekünk. Az a nemzetség, amelyből annyi államférfi, tudós, költő, író és katona került ki. A nagy ősök emlékének termékenyítő fénye besugározta a gyermek Teleki Pál lelkét és az élet útján elinduló fiatalember elé odaállította azt az elveti, amely később valóságos hitvallássá magasztosodott benne. »Ügy élni, hogy soha semmit se kívánjunk a magunk számára és ne akarjunk mást, csak dolgozni, csak szolgálni, csak áldozatot hozni azért a legmagasabb 'közösségért, amelynek nemzet a neve.« Az életindulás első évei tanulással és azzal telnek el, hogy felkészüljön azokra a feladatokra, amelyekre elhivatott. A jogtudomány, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. a mezőgazdaság és a földrajz foglalkoztatja leginkább, az a három tudomány,, amely a leendő magyar államférfinak a legjobb vértezetet adrja. Élénk érdeklődése, kielégíthetetlen tudásszomja mindent magába szív, die elsősorban mégis a földrajz és a vele rokon tudományok foglalják le szellemének erejét. A geögráfia az, amely a magyar föld szerelmesévé avatja. Ez teremti meg a mély és bensőséges kapcsolatot Teleki Pál és a haza földje között, amelyet nála jobban nem ismert, nála jobban nem szerethetett senki. A hegyek, völgyek, szétterülő rónák minden apró részletét, a megbújó falvakat, apró tanyákat mind, mind éppúgy ismerte, mint az ország nagy gazdasági, ipari és szellemi centrumait. De a geográfus Teleki Pál érdeklődése nem állt meg a hazai földnél. Az az égő, szinte kielégíthetetlen szomjúság, amely mindig új, mindig több ismeret megszerzésére serkenti, elviszi távoli országokba, idegen népekhez s már fiatalon olyan tudóssá neveli, akinek nevét, tekintélyét rövidesen világszerte mindenütt elismerik. . Közügyek felelős intézését akkor vállalta először amikor az Országos Hadigondozó Hivatal élére került. A geográfia a földdel hozta kapcsolatba, a Hadigondozó Hivatal az emberrel, a hazájáért vérét hullató sebesült magyar katonával, a magára maradt özveggyel, a síró árvákkal. A magyar nép hősies áldozatkészsége, büszke, hallgatag szenvedni tudása t itt tárult eléje a maga gyönyörű egyszerűségében és ettől fogva érzi, vallja tudatosan, hogy minden egyes magyar sorsa elválaszthatatlanul az övé is. . A háborúból is kiveszi reszet, itt is derekasan állja meg helyét mint mindenütt, ahova a kötelesség szólította. És amikor a háború vegén a szörnyű vérveszteségtől elalélt nemzet olcsó prédája lesz belső forradalomnak es az idegen étvágynak, Teleki Pál egyetlen pillanatra sem csügged. Hite élő és töretlen maradt akkor is, amikor az úgynevezett szövet94