Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

590 Az országgyűlés képviselőházának j jobbfelöl és a középen: Békés?) a zsidók kezén hagyják a magyar földeket? Nines semmi mentség: erre, mert azzal, aki a termelés folytonosságira hivatkozik, közölhetjük azt, hogy ez a sehová nem tartozás, ez a felemás állapot sokkal többet árt a termelés oldalán ennél az 580.000 holdnál, mintha átadnók a szorgalmas magyar parasztságnak. (Helyeslés és taps a szélsÖbaloldalon. — vitéz Lipcsey Márton: Mi az a felemás állapot?) T. Ház! Ma jelent uieg a lapokban az, hogy Szlovákiában, ahol pedig a zsidó földek alig 50.000 hektárnyit tesznek ki, a legszigorúbb eljárás indult és áron alul, egyharmad értékért elveszik ezeketés átadják a saját fajtájuknak. Kérdezem, vájjon szabad-e még ebben a .kérdésben egy órát vagy percet is késlekedni ? (Egy hang a szélsÖbaloldalon: Nem akarják odaadni.) T. Ház! De a földkérdésnek nemcsak ez az egyedüli oldala, bár a legégetőbb és a legfontosaíbb kérdés az, hogy zsidó kézben magyar föld nem lehet. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Kérdezem a földmívelésügyi miniszter urat, mi az akadálya annak, hogy a törvényerőre emelkedett, ügynevezett földtörvény végrehajtási utasítását nem adják ki? (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Én magam láttam és a kezemben fogtam a végrehajtási utasítást tartalmazó füzetet, ha tehát készen van és átnézték, kérdezem, mi az oka annak, hogy még most sem adták ki? (Zaj a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Ezt ígérték a választásokon?) Én úgy látom, hogy a miniszter úr némaságában már meg is adta a választ az elmúlt napokban, amikor hivatkozott arra, hogy a házhelykérdést külön kiemelve kell majd megoldani. (Felkiáltások a, szélsőbaloldalon: Mikor?) Mi nagyon jól ismerjük ezt a törvényt és ismerjük a végrehajtási utasítást, nem kellene sem kiemelni, sem az időt húzni, csak kiadni a végrehajtási utasítást, és holnap a házhelyigénylések megindulhatnának. (vitéz Lipcsey Márton: Hiszen az előbb azért támadta, hogy nem beszél! Most IJIBSC azért, hogy mit mondott!) Kénytelen vagyok Lipcsey úrral mégis foglalkozni. Ügylátszik, ehhez nem ért. (Taps a szélsőbaloldalon. — vitéz Lipcsey Márton: Többet értek, mint maga!) - Elnök: Matolcsy képviselő urat figyelmeztettem az imént, hogy ne méltóztassék személyeskedni. Most újra figyelmeztetem. Lipcsey képviselő urat pedig : ismételten kérem, ne szóljon közbe. Matolcsy Mátyás: T. Ház! Az a meggyőződésünk és ezt nyíltan meg is mondjuk és hirdetjük, hogy a kormányzatnak ez a késlekedő és íiémaságha, titkolózásba burkolózó politikája világos, félreérthetetlen válasz olyan irányban, hogy nem meri kiadni a végrehajtási utasítást, mert minden községben megindulnának a házihelyigénylési akciók és nagyon keveset, néhány ezernyi vagy százezernyi kis házat igényelnének és a nagybirtok állaga csorbát ' szenvedne. (Maróthy Károly: Mi lesz a szegény grófokkal? — Zaj.) De kérdezem akkor a kormányzatot, vájjon ifenntartható-e ez az állapot, amikor a két évvel korábban beterjesztett földbirtokreform törvény indokolásaiba, maga a kormány beírta azt, hogy a községi jelentések alapján 85.000 házhelyet igényelnek a fejlődni akaró, önállóvá lenni akaró magyar családok. Akkor tehát, amikor újra tízezer! és tízezer család) vált hajléktalanná és ez a kérdés még: sokkalta jobban elmélyült, mi az akadálya annak, hogy a végrehajtási utasítás késük? A miniszter eltűnt és 8 9. ülése 19hl április 2-án, szerdán. nem hajlandó őszintén nyilatkozni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez a családvédelem! — Maróthy Károly: A rendszer, a jó öreg rendszer!) Azt hiszem, hogy ez nem kétséges. Nagy élvezettél hallgattuk Molnár képviselőtársunknak a túloldalon elhangzott beszédét, (Ügy van! Úgy van! a szélsÖbaloldalon.) aki az árvízsujtotta vidékek katasztrófáját és tragédiáját hozta a Ház elé és a Melősségrcvonásig jutott el. Aki ezeket a vidékeket végigjárta, az látta azt, hogy azoknak az alacsony fekvésű helyen épült házaknak számára, amelyek összeomlottak, összerogytak, a jelen törvényes állapot mellett lehetetlen szárazabb helyen házhelyet kimérni. (Ügy van! a szélsÖbaloldalon.) Hát összeegyeztethető a felelősség kérdésével ez a helyzet? (Taps a szélsőbaloldalon. — Mozgás a, jobboldalon.) Mi, akik ezt a kérdést jól ismerjük, tudjuk, hogv számtalan községben vannak ilyen súlyos bajok és nem kellen© mást tenni, —- minden eílö van készítve — csak a végrehajtási utasítást kiadni és a folymatot megindítani. Az a súlyosan elítélő véleményünk, hogy a kormányzat újra a zsidóság és a feudális nagybirtok érdekeit védi. (Úgy van! Ügy van! Taps a szélsÖbaloldalon. — Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Nem igaz! Rágalom! — Br. Rüttler Elemér; Akár Fényes László, úgy beszél! — Ifj. Tatár Imre: A csák1 y ás ok támogatják!) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Következik Matolcsy Mátyás képviselő ur második interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző* urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a németellenes propaganda megszüntetése tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy Magyarországon a közellátási zavarokat egyes körök azzal magyarázzák, s nyíltan beszélik, hogy mindent Németországnak visznek el? 2. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy kormánya egyetlen tagjának sem jutott eszébe, egyszer sem, hogy ezt a káros propagandát hivatalos adatok alapján megcáfolják? 3. Hajlandó-e a miniszterelnök úr a hivatalos külkereskedelmi statisztika adatainak közreadásával (sajtóban) a való helyzetet^ iismertetni, hogy ezekben az években semmivel többet nem vittünk ki Németországba, sőt. kevesebbet?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T. Ház! Jelen interpellációm tárgya egy nagyon sajnálatos körülmény. (Mozgás és zaj a jobboldalon. — Gr. Festetics Domonkos: Ez a felszólalás is nagyon sajnálatos! — Folytonos zaj. — Elnök csenget. —- vitéz Lipcsey Márton közbeszól.) Tessék intézkedni és akkor beszélni, nem pedig így vádaskodni és közbebeszélni'. (Maróthy Károly: Nem tudom, hogy egy katona hogyan lehet ilyen fegyelmezetlen!) Elnök: Maróthy képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Folytonos zaj ) Csendet ké rek miniden oldalon, képviselő urak. (Boér Ágoston: Hogy lehet ilyet mondani, hogy zsidó érdekeket képviselünk!) igenis, képviselik. (Mokcsay Dezső: Az ejtőernyősök! — Egy hang jobb felől: Kovarczról beszéljenek! — Maróthy Károly: Zavar, ne tagadják! — Beér Ágoston; Ez nem komoly dolog, kére&tf)