Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

Az országgyűlés képviselőházának 18 9. Matolcsy Mátyás: A mai interpellációk igazolni fogják. (Torkos Béia: Kovarezról nem interpellálnak? —- Boér Ágoston ismét közbeszól.) Elnök: Boér képviselő urat ismételten kóréin, maradjon csendben. Matolcsy Mátyás: T. Ház! A közellátás terén tapasztalható súlyos állapotok Magyarországon a közvéleményben igen sajnálatos hatást váltottak ki. Bégen volt az ós most újra tapasztalható, hogy az elsőreiidű életszükségleti cikkekért, zsírért vagy egyéb cikkekért hosszú sorokban állanak az emberek a belvárosban vagy a külváros utcáin. Nagyon jói tudják azt, hogy ennek a nehéz helyzetnek nemcsak az időjárás az oka, hanem az a gazdaságpolitika, amelyet a kormányzat és első helyen a földmívelésügyi kormányzat éveken keresztül folytatott. Most azonban nem ezzel kívánok foglalkozni, hanem azzal a ténnyel, . hogy azoknak a szegény, embereknek a csoportjában, a reggeltől délig vagy délutánig ácsorgó asszonyok csoportjában, akik a mindennapi falat megszerzéséért még néhány héttel ezelőtt is ott dideregtek az utcán, mindig volt valaki, — rendesen egy-egy zsidó — aki azt suttogta, hogy persze nincs semmitek, mert mindent kivittünk Németországba, mindent megettek a németek. Ezzel a felfogással valamennyien találkoztunk a magyar közvéleményben. Komoly magyar emberek, nem ismervén a tényeket, azt mondják: hát igen, vállalnuak kell ezt a súlyos helyzetet, mindent megettek a németek. (Felkiáltások nobb felől: Nem iff az!) En arra hívom fél a kormány figyelmét, hogy miért nem találta meg a anód ját annak, hogy itt tiszta helyzetet teremtsen és a közvéleményt helyes irányban informálja. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem akarja!) Akkor, amikor valamilyen nagy botrányos ügyet kell propagálni, akkor rendelkezésre áll minden; a saitó is nagy betűkkel. (Zaj a jobboldalon.) Kerdeaem, hogy azt miért nem közölték.., Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék ilyen állításokkal a Ház -elé állni, hogy a kormány botrányos ügyek propagálására a sajtót igénybe veszi, Méltóztassék megnevezni a botrányos ügyet. (Zaj a szélsőbaloldolon,) Csendet kérek képviselő urak. A képviselő úr az előbb tiltakozott a vádaskodás ellen és most éppeni maigia tévedt a vádaskodás területére. (Ügy van! Ügy van! jobbfelol.) Matolcsy Mátyás; T, Ház! Mi ellenzék vagyunk és mi vádolunk, mi egyszerűen felelősségre vonunk. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldolon- — Nagy mozgás és zaj a jobboldalon. — Elnök csenget. — Rapcsányi László: Mű felháborodás ez uraim!) Az, amiről én beszélni kívánok, sokkal komolyabb kérdés, mert amikor ezt a közvéleményben elterjesztették, illetőleg engedték» hogy elterjedjen ilyen közvélemény, hogy mindent Németország fal fel, ugyanakkor el fogom mondani... (Elénk ellenmondások és felkiáltások a jobboldalon: Ki mondta?) Nem kell olyan nagy izgalommal fogadni ezt a kérdést. Leraktuk a Ház asztalára azokat a röpcédulákat, amelyek között volt egy olyan, amely Hitler szájába söpörte be a. magyar agrártermelést. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon és a középen. Ki csinálta? — Elnök csenget. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miért nem nyomozzák ki! — Folytonos zaj, — Csorba Sándor: Visszaélés az intërpellációs joggal!) ülése 19 Uí április 2-án, szerdán, 591 Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Matolcsy Mátyás: A Sohweinitzer-féle akciók mindenre fényt tudnak deríteni, Miért nem nyomozzák ki ezeket a röpcédulákat is. (Állandó zaj a jobboldalon, a középen és a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőiház! Amiről én számszerűleg kívánóik beszámolni, az a következő. Az 1939évben a hivatalos külkereskedelmi statisztika adatai szerint exportáltuaik Németországba 2,312.000 mázsa búzát,- (Csorba Sándor: Es az idén meg 300.000-reI.. .!)^ az idén pedig exportáltunk 565.000 métermázsa búzát. t (Zaj jobbfelol.) De mi nem elégszünk meg integetésekkel, amikor egyetlen <minisztérnek sem jutott eszébe, hogy nyilvánosságra hozza ezeket a súlyos adatokat. (Nagy zaj. — Ellenmondások jobbfelol.) Soha, egyetlenegyszer sem jelentek meg ezek az adatok az újságokban. (Állandó zaj jobbfelol, — Elnök csenget.) T. Ház! Lisztkivitelünk 491.000 métermázsáról 361.000 métermázsára csökkent, (Ilovszky János: Ez minden exportkönyvhen benne van!) (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el,) Sertéskivitelünk 355.000 darabról 154.000 darabra apadt. Elvállalt kötelezettségeinket nem tudtuk teljesíteni, (vitéz Lipcsey Márton: Hiszen ez az oka! — Bodor Márton: Ez volt az árpolitika!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, a Ház minden oldalán. (Boér Ágoston: Időjárásjelentést tessék adni! — Elnök csenget!) Matolcsy Mátyás: Zsírkivite^ünk 128.000 métermázsáról 43.500 métermázsára csökkent, tehát a régi mennyiség egyharmadára. Ugyanez a helyzet a baromfikivitelnél. (Állandó nagy zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon, f— FelMáltások jobbfelol: Ki az oka? — Bodor Márton: A kormány árpolitikája!) Elnök: Csendet kérek. Kénytelen leszek a közbeszóló képviselő urakat névleg figyelmeztetni (Lill János: A zsidók az okai, akiket az urak védenek!) Csendet kérek, méltóztassanak nyugodtan meghallgatni az interpellációt. (Csia Sándor: Nehéz! — Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Matolcsy Mátyás: Bai'omfikivite^ünk 105 000 métermázsáról 68.000 métermázsára csökkent és ugyanígy állunk a tojáskívitelnél is. Valamenyi kivitelünk harmadára, negyedére vagy legiobb esetben felére apadt. Ugyanakkor pedig itt van eay pestkörnyéki kormánylap, amelyben véletlenül. velején sajtóhiba folytán (Felkiáltások jobbfelol- Na! Na!) azt írják az első sovh an, hogy az élő sertés kivitele — ezz^l kezdik, mert az a lpgfontosiaftb és í'egép'etőbb probléma — 1938-ban 395 000 d'arab. 1939-bten 355 000 darab, 1940-bPu nprlicr 12.B79 000 darab volt. (Derültség jobbfelöl. — Eay hava a szélsőbaloldolon: Ez a proraaanda! — Elnök csenget.) Mi nem szeletjük az ilyen sajtóhibákat. Elnök: Csöndet kérek! (Tlovszky János: Gazdag or«zág lennénk, ha tudnánk, ennyit kivinni! — Elnök csenget. — vitéz Lincsey Márton: Vélet%n volt! — Ilovszky János: Ez ugyanolyan, mint amikor egyszer Gruber azt mnnrita. ho*>-v Vidának hárommilió pengő jövedelme van.) Matolcsy Mátyás: A'/évt olvastam fel ezeket a számokat, amelyeket képvisel őtárqaink Iwrnae-ynb'b része ismer, (Ilovszky János: Hoo-yne!) mert a s^éle« néptömeg, a közvélemény nem ismeri é« mindnyájain tapasztaljuk azt a beállítást, amelyből a röpeédulák és ez a