Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

Az országgyűlés képviselőházának 18 0. ülése 1941 április 2-án, szerdán. út 9 tás, stb. tárgyában, nyilatkozni és ezzel elosz­latni azt a látszatot, ihogy nincs programmja, amire bemutatkozó beszédében utalt?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T, Ház! (Halljuk! Hall­juk! a szélsőbaloldalon I Ezt az interpelláció­mat január 8-án jegyeztetni be az interpellációs könyvbe, amikor a föleim ívelésügyi miniszter úr bemutatkozott és kijelentette, hogy nincs Programm ja, mert arra ma szükség nincs. (Ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Azt gondoltam, hogy majd csak fog vála­szolni és ismerteti ezetkben a rendkívül súlyos időkben a legfontosabb tárcának, a j legfonto­sabb kormányzati ágnak, a földmívelésügyi kormánynak a programmját és célkitűzéseit. Sajnos» ezideig hiába vártam és nagy sajná­lattal kell megállapítanom azt is, hogy a föld­niívelésügyi miniszter úr a Ház ülésein is csak egyetlenegy alkalommal, vett részt, meg­boldogult Csák y külügyminiszter úr ünnepi gyászülésén. Ez lelhet nagyon szép, fölényes és főúri gesztus, de mi nom ezt várjuk ilyen sú­lyos időkben a magyar földmívelésügyi mi­nisztortől. (Gr. Takách-Tolvay József: Hanem hogy dolgozzék! Azt várjuk! — Zaj a szélső­baloldalon.) Az igen t. gróf úrnak megiadom a választ abban a tekintetben, hogy hogyan dolgzik. (Gr. Takách-Tolvay József: Dolgozik is! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Interpellációmnak is az a tárgya, hogy ami­kor a közellátás terén a legsúlyosabb állapo­tok vannak, ennek az oka elsősorban, sőt kizá­rólag a teljes szakszerűtlenség és a vezetés hiánya a termelés oldalán. (Ügy van! a szél­sőbaloldalon.) A tervnélküliség és az organizáció hiánya okozta, hogy a mezőgazdasági termelésben oda jutottunk, ahol vagyunk. Ebben a kérdésben idézem a közelmúltból egy nagyon kitűnő né­met földmívelésügyi szakember véleményét, aki azt mondotta, hogy az agrártermelést és földinívelést nem lehet mechanikusan, papíron, rendeletekkel elintézni, (Úgy van! a szélsőbal­oldalon.) hanem ehhez az egész agrár társada­lomnak, a magyar parasztságnak bizalma és teljes együttműködése szükséges. Kérdezem én azt, vaijon olyan nagyon bizalomgerjesztő ténykedés-e az, amelyet a földmívelésügyi kor­mányzat és a miniszter úr részéről tapaszta­lunk 1 ? Meggyőződésem az, hogy egyenesen az az oka annak, hogy az agrártermelés terén idáig jutottunk, hogy a helytelen intézkedések következtében a magyar parasztság és általá­ban a termelő társadalom — a legteljesebben érthetetlen és értelmetlen állapot folytán — a termelés vonalán kezdett csődbe jutni és nem termelni, ley volt ez a sertéshízlalás és a többi hizlalás oldalán is. (Igaz! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) De én nem erről kívánok beszélni, hanem arról, hogy ennek a bizalomnak teljes elpazar­lása és elpocsékolása mire vezethető vissza. Arra. hogy ígérgetés volt bőven, azonban a végrehajtásban, a teljesítésben semmi sem tör­tént. (Úgy van! a szélső baloldalon. — Ellen­mondások jobbfelől.) Én niost végigtanulmá­nyoztam Németországot és nem mondhatja többé senki azt, hogy a nemzeti szocializmus a telepítés és a radikális ag?;árreformok ellen van. Magam megállapítottam, hogy 1933 óta a hatalom átvétele óta Németországban 865 000 katasztrális hold földet, tehát évente 150.000 hold földet adtak át a német parasztságnak. (Egy hang a jobboldalon: Nyolc év alatt! —- I Felkiáltások jobbfelöl: Arányban!) Németor­szágban a háború ellenére is folyik ez a nagy­fontosságú munka, és Olaszországban ugyanez a helyzet. Olaszországban 5000 tanyát és 150— 200.000 hold földet kap az olasz parasztság. (Zaj a jobboldalon. — Boér Ágoston: Nem tárgyilagos!) Aki pedig azt hiszi, hogy Né­metországban vagy Olaszországban a föld megoszlása tekintetében ugyanaz volna a hely­zet, mint Magyarországon, az nagyoon téved, mert az ezer hektáron felüli mívelés alatt álló terület mindössze 699.000 hektár. Magyarorszá­gon csak a zsidók kezén 580.000 hold föld vau. A hitbizományokról nem beszélek, az egyházi nagybirtokokról nem beszélek, nem beszélek a 200.000 holdas egységekről, (Gr. Festetics Do­monkos: »Egységekéről? Egy van!) a rész­vénytársaságok kezén lévő 150.000 holdról és az idegenben élő főurak kezén lévő negyed­millió holdnyi földről. (Boér Ágoston: Nem az a baj, hanem az a baj, hogy nem akarnak dol­gozni az emberek! — Nagy zaj a szélsőbalol­dalon. — Maróthy Károly: Hogy mer ilyet mondani?) Elnök: Csendet kérek! (Boér Ágoston: Ez a baj! — Maróthy Károly: Lázban beszél!) Matolcsy Mátyás: T. Ház! Én ezeket a pél­dákat csak azért említettem fel, hogy bebizo­nyítsam, hogy ott", ahol a földkérdés nem első helyen álló kérdés, mégis ilyen intenzíven ós komolyan kezelik a kérdést, Magyarországon pedig az új földmívelésügyi miniszter ur nem hajlandó nyilatkozni, akármit is elkövetünk, (vitéz Lipcsey Márton: Elferdítik, ha nyilatko­zik!) hogy mi történik az 580.000 holdnyi zsidó birtok sokszor beígért elvételével? (Bodor Már­ton: Nincs Programm ja! — Ellenmondások jobbfelől.) Országos és világbotrány az, hogy még ma is lehetséges, hogy félmillió hold az idegen és a magyarságot szipolyozó zsidóság kezén legyen. Vájjon elsősorban nem a ma­gyar parasztságot illeti meg a magyar föld? Én nem értein a túloldalt sem, hogy. ezen még mosolyogni tudnak, (vitéz lipcsey Már­ton: Ki mosolyog?) amikor ez a magyar élet és a magyar falu legnagyobb kérdése. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — vitéz Lipcsey Márton: Mi az, kérem?) Elnök: Csendet kérek, vitéz Lipcsey kép­viselő urat kérem, maradjon csendben. (Taps a szélsőbaloldalon.) Kérem, ne méltóztassék az elnök intézkedését tetszés- vagy nemtetszés nyilvánításával kísérni. Az elnök a kötelessé­gét teljesíti és kéri a szónokot arra, ne mél­tóztassék ilyen személyeskedő kifejezésekkel a vitát elmérgesíteni. Matolcsy Mátyás: Nagypn sajnálom, de a földmívelésügyi miniszter úr mégis egy sze­mély. / Elnök: Ne méltóztassék vitatkozni; nem a földmívelésügyi miniszter úrra. hanem a szem­ben ülő többségi pártra vonatkozóan használt ilyen kifejezést a képviselő úr. (Zaj.) Csendet kérek minden oldalon, a szónokot pedig kérem, méltóztassék beszédét folytatni. Matolcsy Mátyás: T. Ház! Én a dolog érdemi részét kívántam a Ház elé hozni, és az a meggyőződésem, igenis, nincs semmi ok an­nak tagadására, a tapasztalatok is azt mutat­ják, akár az olasz, akár a német példákat ve­szem, — pedig tőlük tanulni nem szégyen — hogy ott a háború ellenére is ezek a kérdések tovább haladnak a megoldás útján. Jogom van megkérdezni a magyar kormányt, a fele­lős minisztert: mi az oka annak, hogy efbfeen I a békés állapotban is (Mozgás és felkiáltások

Next

/
Oldalképek
Tartalom