Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

582 Az országgyűlés képviselőházának 18 Azért, f mert a még mindig szociáldemokrata nyomás alatt álló" Oti. vezetősége a szociál­demokrata befolyásra a múltban különféle zsidó magángyógyintézeteknél, mint a zsidó­kórház, a Charité, az Apponyi poliklinika, a Pajor-szanatórium, a Preision-szanatóriuui le­kötött férőhelyei miatt nem köthetett részben újabb szerződéseiket, részben pedig az ilyen ala­csonyan ^megállapított ápolási díj miatt ezek a lukrativ gyógyintézetek sem kötnek szívesen szerződést az Oti.-val. Ebben igazuk is vau, mert hogyan lehet megkívánni egy lukrativ magángyógyinté­zettől azt, hogy a legmesszebbmenő kívánal­maknak is eleget tevő gyógykezelést, gyógy­szereket nyújtsák az Oti.-betegeknek, a leg­alacsonyabb közkórházi ápolási díjért, napi 5 pengőért ugyanakkor, amikor az Oti. saját kórházában, a Magdolna-kórházban napi 11 pengő ápolási díjat kíván és ugyanakkor, ami­kor már a drágulás előtti időkben a visegrádi szanatóriumiban 6 pengőt kért az Oti. a napi ápolásért. Az az Oti., amely fitzetésnélküli olcsó ápolószemélyzettel dolgozik, igen rosszul fizetett orvosi karral dolgozik, — azonkívül, in in tán hatalmas vállalat, a nyersanyagok, az élelmieikkek beszerzése' meglehetősen könnyen biztosítható számára, — igazán több szocializ­must gyakorolhat. Ez is a kötelessége. Ügy gondolom, hogy az elavult 1927 :XXI. te., a társadalombiztosítási törvény sok tekin­tetben korlátozza az Oti. vezetőségének azo­kat az emberséges tagjait, akik igyekeznek tőlük telhetőleg a mai élet követelményeinek megfelelően adminisztrálni a biztosítottak előtt már köztudomás szerint teljesen ellen­szenvessé vált intézményt, de kérdem: ezeknek az értékes egyéniségeknek erőlködése miért nem tud a felszínre jutni és érvényesülni*? Nyilván még mindig az Oti,-ban lappangó szociáldemokrata szellem erős hatása, nyomása és a, belügyi kormányzat megfelelő erélyessé­gének, a mai élet követelményeit átérző cselek­vőképességének hiánya miatt. En tehát arra kérem a belügyminiszter urat: hajlandó-e megfelelő szakértőkkel sür­gősen át vizsgáltatni a már teljesen elavult társadalombiztosítási törvényt és annaki a mai élet követelményeinek megfelelő átdolgozásával az új törvénytervezetet mielőbb a parlament elé terjeszteni? Hajlandó-e a belügyminiszter úr arra, hogy a szociáldemokrata szellem utolsó magvait is kiirtsa az Oti.-bóll Haj­landó-e a belügyminiszter úr sürgős intézke­désekkel lehetővé tenni az Oti. részére, hogy a mai életviszonyokéhoz igazodó ápolási díj megállapítása mellett, mielőbb igénybevehetők legyenek a férőhellyel rendelkező összes buda­pesti és környékbeli magángyógyintézetek az Oti.-betegek részére nemcsak életveszély, ha­nem más indokolt esetekben is. Hajlandó-e a belügyminiszter úr az Oti.-nál elrendelni an­nak sürgős szakértői megállapítását... (Elnök csenget) Szabad a mondatot befejeznem? Elnök: Szíveskedjék a beszédét befejezni, képviselő úr! Palló Imre: ... hogy melyek azok a zsidó­kézben lévő. magángyógyintézetek, amelyek tulajdonba véve alkalmasak arra, hogy az Oti. ágyhelyhiányán segítsenek? Kérem a belügyminiszter úr gyors vála­szát. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Pintér Béla képviselő úr in­terpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem 9. ülése 1941 ÓjprUis 2-án, szerdán. a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a felvidéki mezőgazdasági cselédek aggkori és rokkant­sági járuléka ügyében. Nyilatkozzon a belügyminiszter úr, hogy a biztosítottak miért nem kapják meg azt a juttatást, amire a járulékfizetésük alapján jo­guk van?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Pintér Béla: Mélyen tisztelt Ház! A vissza­csatolt Felvidéken a régi csehszlovák szociá­lis biztosítási törvény van életben és ennek alapján fizetik az ottani gazdák cselédjeik után a hetagjárulékokat, ami évi 60 pengőt tesz 3d. Amikor azonban a biztosított megbe­tegszik, akkor a magyarországi jogszokások és a magyarországi biztosítási törvény alap­ján fizeti az Oti. a hetegeket, holott az Oti.­nak ez az intézkedése, ez az elgondolása téves. En éppen ezért hozom ezt a kérdést ide a kép­viselőház elé. Ezek iaiz emberek hosszú évek során át be­fizettek már jelentős Összegeket; az évente be­fizetett összeg egy család egész évi pénzbeli járandóságának negyedrészét teszi ki. A cseh törvény szerint aggkori biztosítást is fizet­nek be, ami után járulék is jár a biztosítottak­nak- A biztosítottak betegség esetén a csehek­nél kórházi költségeket kaptak és kaptak táp­pénzt is a betegség tartamára. Hogy pedig ez nálunk hogyan történik, arra nézve felhozok egy esetet. Vajda István biztosítottról van szó, aki 29 évig állandóan cseléd volt és mint ilyen volt biztosítva és ugyanazt a biztosítási díjat fize­tik érette ma is. Megbetegedett 1940 augusztus 5-áa. Kórházba került, ott volt hat hétig. Erre az időre is a cseh jogszokások^ szerint járt volna neki, miután tíztagú családja van, fél­táppén'zv Amikor a kórházból kiikerült, járt volna neki egész táppénz a betegsége folytán. Ügy tudom, hogy az ipari munkások Magyar­országon is ilyen biztosításban részesülnek. (Matolcsy Tamás: De a mezőgazdaságiak nem!) De ha a mezőgazdasági cselédek után ugyanazt a díjat fizetjük be, mint amennyit az ipari munkások után az ipari munkaadók fizetnek be, akkor ugyanaz a táppénz jár a mezőgazdaságiaknak is, (Egy hang a szélső­baloldalon: Ez volna a következetesség!) Most pedig a helyzet a következő: ez az ,emíbeír megbetegedett augusztus 5-én, ^de már elsején megkapta gazdájától a fizetését, mert a béreseket három hónapra előre fizetik. A be­tegbiztosító pedig azt mondotta, hogy azért nem jár neki táppénz, mert a gazdájától egészben megkapta a pénzét. Itt pedig a gaz­dák sérelmet látnak abban, hogy amikor a cseléd nem dolgozik, akkor is úgy kell őt fi­zetni, de nemcsak a bérét kell fizetni, hanem fizetni, kell még a betegbiztosítási járulékot is. Ebben az ügyben többször elmentem a be­tegségi biztosító intézetbe. Tekintve azt, hogy tíz gyermekről va,n szó, az ilyen embernek mégis a befizetett pénze szerint jár a táppénz. Először azt mondták, hogy ezt azért nem kapta meg, mert megkapta a fizetését. Már pedig ha valaki biztosítva van, nagyon természetes hogy azért biztosítják, hogy ha beteg, segélyben részesüljön, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) függetlenül attól, hogy a gazdája a bérét kifi­zette-e vagy sem. Hiszen a n gazda és cseléd viszonya egészen más eset, őtk el fognak szá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom