Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-188

528 /Az országgyűlés képviselőházénak van! a jobboldalon. — Egy hang a szélsőbalotdalon: Minél kevesebb burokráciával!) A növénytermeléssel kapcsolatosan a köz- j pontilag megállapított szükségletet azokan a vidékeken kell termeltetni, amelyek az illető növények termelésére alkalmasak. Nem szabad előfordulnia például olyan esetnek, hogy a ricinus termelését erőszakolják attól a bizonyos vonaltól északra, amely nagyjában a Balatont, Kalocsát, Kiskunhalast és Csongrádot köti össze s ahol eredményes ricinus termelés nem igen folytatható. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ugyanígy rendkívül nagy súlyt kell helyezni mindenféle növények tájfajtájának kitermelésére és meghonosítására. Meghonosítás alatt pedig azt értem, hogy nem elég, ha néhány nagy- és középbirtokos és egy-két egészen kiváló kisgazda ismeri és alkalmazza ezeket a vetőmagokat, hanem ezeket a fajtákat az egészen kis gazdaságokban is el kell terjeszteni és ezeknek is rendelkezésre kell bocsátani. (Helyeslés.) Az állattenyésztéssel kapcsolatosan fel kell készülnünk egy grandiózus gazdasági lehetőségre: a háború végén egész Európának apaállatokkal való ellátására is. (Ügy van! jobbfelől.) De tudjuk, hogy ezt még a legszaporább állatfajnál sem lehet egynéhány hónap vagy év munkájával biztosítani, hanem az állattenyésztési vásáron bemutatott kitűnő magyar anyagra támaszkodva, további erélyes lépésekkel kell már most hozzáfogni, ennek a lehetőségnek az előkészítéséhez. Mindezeket a célokat azonban csak akkor tudjuk elérni, ha fokozott figyelmet fordítunk a mezőgazdasági szakoktatásra és az eddigi szerény keretek között is nagy eredményeket felmutatott aranykalászos gazdák kiképzésére. (Ügy van! jobb felől.) De rámutatok arra is, hogy mint' sofortprogrammot, meg kell kísérelni a politikai agitáció által is aláásott munkafegyelemnek országos helyreállítását. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon.) Kellő oktatás és ellenőrzés által biztosítani kell a talaj munkálatoknak jó módon és kellő időben való keresztülvitelét. Utolsónak hagytam a trágyakérdést, (Bodor Márton: Gazdasági alátámasztás !) pedig ez egyike a legfontosabbaknak. Ennek a fontosságát fel kell ismerni és az istállótrágya he- ; lyes kezelését a kisgazdaságokban is erőltetni kell. Ha hozzávesszük ehhez a jó műtrágyaakciók lebonyolítását és a növényvédelmi szerek beszerzését és elosztását, akkor olyan hatalmas Programm áll előttünk, amelyről nem beszélni kell, hanem amelyet meg kell valósítani. (Ügy van! jobbfelől. — Zaj a szélsőbaloldalon.)-Ha ez szerencsés kézzel történik meg, akkor a rendkívüli körülményekkel indokolt kényszerintézkedések jótékony hatását a ma- ; gyár falu távoli generációi is érezni fogják. (Bodor Márton: Talajvizsgáló bizottságot!) Világos, hogy ez olyan hatalmas programúi, ame; lyet egyszerre a maga egészében végrehajtani nem lehet, bármilyen kényszerítő szükség kívánja is. De a végrehajtáshoz hozzá kell látni és az egész dolgot folyamatosan le kell bonyo- j lítani. Még valamire kell vigyázni, t. miniszter úr. Arra, hogy az ebiben à javaslatban foglalt szankciókon túl vagy lehetőleg a szankciók elkerülésével, biztosítsuk a magyar népnek és a magyar gazdáknak a rendeletek végrehajtásában való önkéntes közreműködését. Ugyanis a nagybirtok mögé lehet ellenőrt állítani, a nagybirtokosnak lehet parancsolni, de a kistermelők mindegyike mögé nem lehet rendőrt IBS. ütesé 1 Hl április i-én, kedden. állítani. Ezért kell óvakodni attól, nehogy az individualista magyar paraszt valami tapintati hibából kifolyólog az »eb ura fakó« Ősi magyar álláspontot foglalja el és egy ilyen kisebb hibából kifolyólag akadályozza meg olyan intézkedések végrehajtását, amelyek végeredményben az ő érdekét szolgálják. ÍAz elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Ha most a javaslat egyéb szakaszaival foglalkozunk, látjuk, hogy ezek részben azt tartalmazzák, amit már most is tilos megtenni, részben pedig az ezzel kapcsolatban kiszabható büntetések szigorításáról gondoskodnak. Amikor megállapítom, hogy a felesleges zaklatások elkerülésének lehetőségét megadja az az előírás, amely a bűnvádi eljárás megindításához az illetékes miniszter hozzájárulását köti ki, akkor ezt csak azzal szeretném kiegészítve látni, hogy ezt több pontra is vonatkoztassuk, mert tulajdonképpen minden termelési érdeket is érintő (bűnvádi eljáráshoz szükséges volna a miniszteri hozzájárulás. * Az elbírálás szakszerűségét — azt hiszem — garantálja az, hogy az uzsorabíróság fog ezekben az ügyekben eljárni. De ezzel kapcsolatban mégis volna némi tiszteletteljes észrevételem s remélem, hogy a miniszteri felszólalások erre vonatkozólag megfelelő támpontot is fognak nyújtani. Fontosnak tartom, hogy már a törvényjavaslat tárgyalásánál is kialakuljon az a törvényhozói szándék, amely szerint a törvénnyé váló javaslat alapján perbefogható különböző bűnözők különböző csoportjaival szemben más-más elbírálást tartunk helyénvalónak. Világosan kell látnunk ugyanis, hogy lehetnek és talán vannak még ebben az országban olyan emberek, — és bizonyos törvényes rendelkezések késedelmes keresztülvitele által még a földbirtokosok között is lehetnek ilyenek — akiknek minden kívánsága az, hogy Magyarországon felboruljon a belső rend és hogy Európa közellátása minél rosszabb legyen (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Keck Antal: Ezek csak angolbarátok lehetnek! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) és akik pillanatnyi érdekeik feláldozása árán is törekedni fognak arra, hogy minél rosszabbul termeljenek és minél több értéket semmisítsenek meg. (Gr. Pálffy József: Ez hazaárulás!) Ilyenekkel szemben, ha lesznek ilyenek, a törvény teljes szigorával kell fellépni. (Rapcsányi László: Ez hazaárulás!) Egyszersmind szigorú elbánásra számíthatnak azok, akik .nyereségvágyból titkolnak el vagy kapzsiságból vonnak ki a közforgalom alól bizonyos készleteket, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amikor is az eljárás megindítására és %

a büntetés mértékére nézve a készletek viszonylagos mennyisége lesz az irányadó. De véleményem szerint enyhe megítélés alá tartoznak azok, akik — mondjuk — túlzott óvatosságból a megengedett vetőmagmennyiséget valamiképpen megtetézik vagy azok az őstermelők, akik családjukra gondolva, valamivel több önmaguk által termelt készletet tartanak vissza, mint amennyit a rendeletek engedélyezni fognak. Óvatosabban kell tehát ebben a kérdésben eljárnunk, t. miniszter úr, mert hiszen a készletek rejtegetése történelmi okokban gyökerező ősi magyar és ősi paraszti szokás. A gabona vermélése, a barmoknak az erdőkbe és nádasokba hajtása olyan régi szokása a magyar pa-