Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-185

492 Az országgyűlés képviselőházának 185. ülése 194.1 március 6-án, csütörtökön. sok rendkívüli körülmény fennforgását meg kell állapítani és ezek konzekvenciáit viselini kell- Megállapítottam, 'hogy a konzekvenciáját viselem, s e konzekvenciák alapján kijelentet­tem, Jiogy a zárszámadást vizsgáló foilzottság javaslatát elfogadom, magamévá teszem, ennek ellenére is azonban meer kellett mondanom az észrevételeimet ott. ahol a töirvényes rendelke­zéseknek nem tettek eleget, és kérnem kell. hogy a törvényes rendelkezéseknek eleget te­gyenek a jövőben. Mert soha nem veszedelmesebb az, .mint az ilyen rendkívüli viszonyok között, ha a törvényeket nem tartjuk meg és különö­sen, 'ha a törvényeket az állam végrehajtó szer­vezete könnyedénl mellőzi a végrehajtás során. Ebből folyólag egyúttal a házszabályok 138. §-ának (3) 'bekezdése alapján határozati javaslatot is vagyok bátor előterjeszteni, kér­vén azt, hogy (olvassa): »Az olrszággyűlés mondja ki. hogy a félévi 'hiteleltérési jelenté­sek a beérkezéstől számított 15 nap alatt a Ház napirendjére tűzessenek; hogy a zárszámadás a miniszterítanácesal való közlés után 30 nap alatt a Házhoz beterjesztessék és további 15 nap alatt napirendre tűzessék; hogy törvé­nyes felhatalmazás nélkül kölcsönök ne folyó­síttassanak ; ' hogy az eddig már folyósított kölcsönök a törvényfhozás előzetes felhatalma­zása nélkül sem egészben, sem résziben nem engedhetők el és annak feltételei az állam ter­hére nem módosíthatók; hogy ingatlanokat az állam részére csak a költségvetési (hitel, vagy külön felhatalmazás alapján lehet szerezni: hogv a pót- és rendkívüli hitelekre vonatkozó rendelkezések szigorúan betartassanak: hogy a bruttó számadási elv — amire a pénzügy­miniszter úr már ígéretet tett — valóban pon­tosan betartassék; hogy az állami tartozások közé a közoktatásügyi tárcának általam emlí­tett tartozásai felvétessenek; hogy az alapít­ványok közé az 'általam említett alapíványok beiktattassanak; méltóztassék a mélyen t. Ház a kormány figyelmét felhívni arra, hogy 30 napon belül terjesszen elő javaslatot, amely szerint mindazon kereskedelmi társaságok, amelyek közérdekre hivatkozássál kedvezmé­nyes állami kölcsönöket élveznek, amelyeiknél a részvények, vagy az üzletrészek 50%-át meg­haladó mennyisége az lállam birtokában van és mindazon kereskedelmi társaságok, egye­sületek és magánszemélyek, amelyek és akik az 1931 : XXVI. te. és ennek hatályát meg­hosszabbító törvények, valamint az 1939. évi II. te. aJapján kiadott, a javak termelését és forgalmát érintő kormányrendeletek szerint közérdekből különös jogosítványokat gyakorol­nak, számadásaikat kötelesek nyilvánosan és pedig az Állami Számvevőszék, vagy a pénz­intézeti Központ és a Parlament ellen Őrzése alá bocsátani.« Ezeknek előterjesztése után az említett in­dokokra való hivatkozással a zárszámadást vizsgáló bizottság javaslatát elfogadom. (He­lyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Zeöld Imre Péter jegyző: Gróf Esterházy Móric. Elnök: Gróf Esterházy Móric képviselő urat illeti a szó. Gr, Esterházy Móric: T. Ház! Engedelmet kérek, hogy ez alkalommal a zárszámadás számszerűségével nem igen foglalkozom, még pedig három okból. Először is azért, mert a zárszámadás vizsgáló bizottság jelentése és a mélyen t. előadó úr előadmánya már úgyis elég világosan, részletesen és könnyen érthe­tően fejtette ki a kérdést, másodszor főleg azért nem, mert hiszen ez a zárszámadás egy olyan államterület költségvetésére vonatkozik, amely nagyobb a trianoninál, azonban kisebb a mai­hál, tehát Összehasonlítási alapul aligha fo­gadható el, végül pedig azért nem, mert ennek gyakorlati értelme már nem is igen volna, hi­szen már benne vagyunk az új költségvetési évben, a költségvetést már letárgyaltuk, már pedig a zárszámadás tulajdonképpeni célja az volna, hogy összehasonlítsuk a benyújtott költ­ségvetéssel, amely tárgyalás előtt vagy tár­gyalás alatt áll. Ennek az összehasonlításnak úgysem tudunk eleget tenni és itt méltóztassa­nak megengedni, hogy egészen röviden reflek­táljak előttem szólott igen t. képviselőtársam beszédének arra a megállapítására, amely a zárszámadás benyújtására vonatkozik. Kétség­telen, hogy az 1870. évii törvény £2. §-a szep­tember 1-ét jelöli meg, — vagyis nyolc hóna­pot engedélyez a zárszámadás elkészítésére — mert hiszen akkor még a naptári évvel együtt ment a költségvetési év, mint ahogyan most rni is a naptári évre tértünk vissza, a szóban forgó évben azonban éppen a visszacsatolással kapcsolatos igen nehéz és komplikált számadási kimutatások elkészítése' következtében a Szám­vevőszék sem tudott 1940 március 1-ére, vagyis nyolc hónapra elkészülni, hanem az ő jelentéseit kísérő zárszámadást május elején küldte csak meg a miniszterelnök úrnak. így tehát már kéthavi késedelem áll fenn. Hogy ezután ez a kéthavi késedelem annyira magnö­vekedett, hogy ma már igazán post fésta va­gyunk, ez azt hiszem, a Ház szuverén időbeosz­tásának kérdése és a magam részéről csak kér­ném, hogy talán a jövőben, amikor megint szeptemberiben nyújtja be a számszék elnöke a zárszámadást, lehetőleg olyan időben tárgyal­juk azt, amikor annak még hasznát is vehet­jük a költségvetés tárgyalása során. Ami a félévi hiteleltérési kimutatásokat il­leti, talán itt mindjárt utalhatnék arra, amire különben később egy másik kérdéssel kapcso­latban akartam utalni, hogy a zárszámadás­vizsgáló bizottságban elhangzott megjegyzések alapján, de különben nekem is már régebben az a nézetem, hogy ezeknek a félévi hitelkimu­tatásoknak semmiféle gyakorlati értelmük, úgy, ahogy ma azok kiadatnak, nines. Ezek tulajdonképpen ha nem is torz, de egyoldalú képét adják az államszámvitelnek ós csak arra alkalmasak, hogy a laikus közönség hamis ké­pet kapjon, ne a valóságnak megfelelő beállí­tásban lássa az állam számvitelét. Azt hiszem, részletesebben megindokolnom most már a fél­évi hiteltérítési kimutatások felesleges voltát nem kell azok után, amiket a legilletékesebb helyről, a Számszék elnökének felszólalásából is hallottunk. Remélem, hogy az igen t. pénz­ügyminiszter úr abban a helyzetben lesz, hogy ezt törvényhozási úton minél előbb elintézze és a Számszék azt az időt, azt a fáradságot és ta­lán azt a papírt is, amelyet eddig erre a célra szánt, más, sokkal hasznosabb sürgősebb és fontosabb ellenőrzési munkákra fordíthatja. Köszönettel kell nyugtáznom az idei költ­ségvetéssel kapcsolatban azt, hogy a t. kor­mány különösen két irányban honorálta azo­kat a felszólalásokat, amelyeket a múltban bol­dogult Strausz István és csekélységem tettünk. A kultusztárcánál már az 1941. évi költségvetés szerint ez a bizonyos nettózás, bizonyos dologi kiadások fedezésére szedett díjak tekintetében megszűnt és azokat bevették a költségvetésbe. Ez az egyik. A második pedig az, hogy a Kül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom