Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-185
Az országgyűlés képviseíoházándk 185. LöS a (berlini cég önálló magyar részvénytársaságiéit alapítani, amely iegaláblb 7'5 millió aranypengő alaptőkével kell, hogy meginduljon. A anost ismertetett szerződést, illetőleg az énre vonatkozó .iparügyi miniszteri jelentést a t. Ház 1941. évi február hó 20-án tartott ülésében tudomásul vette. Ez alkalommal a koncessziós szerződésnek a köztehermentesség, az adó- és illetékmentesség tárgyában intézkedő 21. §-ából folyó renr delikezések .alkotják a tárgyalás anyagát. A hivatkozott szakasz előírja, hogy a pénzügyiminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértve törvényjavaslatot terjeszt elő, amely a ikonceszsziós szerződés hatálybalépésétől számított 15 évre a részvény tár sas áginak és leányvállalatainak az ott felisorolt adó- és .illetékkedvezményeket biztosítja. Ezek az adó- és illetékkedvezmények azonosak az iparfej lesz tésriől szóló 1931. évi XXI te. értelmében engedélyeiahető adó- és illetékkedvezményekkel. Külön törvényjavaslat előterjesztése azért vált szükségessé, mert az iparfejlesztésről szóló törvény nem nyújt módot arra, hogy a kedvezmények előzetesen is biztosíthatók legyenek, már pedig — miként említettem — a Wintershall A.-G. berlini cég a kutatási időszak alatt is nagyobb beruházásokra vállalt kötelezettséget és így indokolt, hogy az adó- és; illetékkedvezmények előzetes biztosítását kívánja arra az esetre, ha termelőüzemeket létesít. Áttérve a törvényjavaslatra, megjegyezni kívánom, hogy a törvényjavaslat 1. §-a részletesen felsorolja azokat az adó- és illetékkedvezményeket, amelyekben a Wintershall A.-G. berlini cég által alapítandó magyar részvénytársaság és az utóbbi által alapítandó alvállalatok részesülni fognak; a törvényjavaslat 2. §-a az életibeléptetosre, 3. §-a pedig a végrehajtásra nézve tartalmaz intézkedéseket. T. Ház! A m. kir. kormány az adó- és illetékkedvezmények megállapításánál figyelemmel volt arra, hogy az említett berlini cég tulajdonképpen Németország öt legnagyobb vállalatából tömörült össze, tőkében tehát nincs hiány. Figyelemmel volt továbbá arra is, hogy a Németbirodaloinban az olajkutatási munkálatoknak komoly múltjuk van, a cég részéről tehát megvan a kellő gyakorlat és szaktudás. A terv sikeres megvalósulása esetén egyrészt mezőgazdaságunk fokozatos fejlődése, fellendülése várható, másrészt a kockázatos munkálatoknál mellőzhető az államkincstár és általában a hazai tőke igénybevétele. Ilyen tényállás mellett és miután az iparfejlesztésről szóló 1931 : XXI. te. megadja a felhatalmazást a kormánynak arra, hogy a szóbanforgó adó- és illetékkedvezményeket engedélyezze, tisztelettel javaslom, hogy a törvényjavaslatot általánosságában elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kíván valaki a javaslathoz hozzászólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta; részleteiben a pénzügyi bizottság fog a javaslattal foglalkozni. Napirendünk szerint következik a magyar állam 1938/39. évi zárszámadásának, a Legfőbb Állami Számvevőszék erre vonatkozó jelentésének és a Legfőbb Állami Számvevőszék azon jelentésének tárgyalása, amely a törvényhoülése Í9%í március Ő-án, csütörtökön, 4Ő5 zás áltai az 1938/39. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben az 1938/39. 1. és II. félév végén mutatkozó eltérésekről szól. (írom. 185, 308, 465.) Jelentem a t. Háznak, hogy Miskolczy István előadó úr beteg, ezért helyettes előadóul vitéz Téglássy Béla képviselő urat kérem fel. üt illeti a szo. vitéz Téglássy Béla előadó: T. Képviselőház! Az 1938/39. évi állami zárszámadás ismertetése előtt legyen szabad . rámutatnom arra, hogy ez az első zárszámadás, amely a Felvidék egy részével ós Kárpátaljával megnagyobbodott ország háztartásáról ad számot, amit az eredmények megítélése és a költségvetéssel való összehasotiilitasa szempontjából íigyeiembe kell venni. Megnyugvással állapítiuik^meg, hogy mind a Legfőibib Aliami Számvevőszék, mind pedig a kormány az 1938/39. évi zárszámadás elkészítésével és előterjesztésével eleget tett törvényes kötelezettségének: és ezzel lehetővé tette a törvényhozás számára az államiháztartás és a közgazdasági helyzet jövőbeli alakulására nézve mindazoknak a következtetéseknek levonását, amelyek a zárszámadás eredményeiből tanulságul szolgálhatnak. Legyen szabad a tárgyalás alatt álló 1938/39. évi állami zárszámadás ós az azt kísérő jielentés adataiból a t. Ház előtt csupán csak a legfontosabb adatokat ismertetnem, amelyek azonban bőségesen elegendők a tárgyilagos bírálathoz. Az államháztartás r legfőbb eredményeit a valódi kezelés fősommázáta mutatja. E szerint a közigazgatás és az üzemek kiadásai együttesen 59*1 millió pengővel múlták felül a bevételeket. A valódi kezelésben együttvéve mutatkozó e tényleges pénztári hiány kialakulására azonban a kölosönbevételek is hatással voltak. A 38 millió pengő kölcsönibevétel figyelmen kívül hagyásával a valódi Jaezelésj tulajdonképpeni pénztárihiánya 971 millió pengő, melyből a közigazgatásra 56"2 millió pengő, az üzemekre pedig 40'9 millió pengő esik. Abból a célból, hogy a valódi kezelés pénztári eredménye a költségvetési törvényiben megállapított O'l millió pengő felesleggel öszszevethető legyen, a pénztári eredményről a kölosonbevétöleikihez hasonlóan mindazokat a kiadásokat és bevételeket ki kell kapcsolni, amelyek a költségvetésben nem voltak előirányozva, hanem foganatosításukra külön, törvényekben nyert felhaltalmazást a kormány. Ilyenek elsősorban a Felvidék és Kárpátalja visszacsatolásával, továbbá a szeszegyedáruság nevezetesével kapcsolatos kiadások és bevételek, a közmunkakiadások stb., amelyek folyományaként 173"3 millió pengő összkiadás és 51 "8 millió pengő összbevétel mellett az állami közigazgatásnál 117*7 millió pengő, az állami üzemeknél pedig 4'2 millió pengő, vagyis összesen 121*9 imillió pengő hiány állott elő. Megjegyzésre érdemes, hegy a Felvidék és Kárpátalja visszacsatolásával és igazgatásával kapcsolatosan külön törvényes felhatalmazás alapján elszámolt kiadások 120*9 millió pengőt, a bevételek pedig 4*1 millió pengőt tettek ki« Abban az esetben, ha ezeket az előhb. említett, a költségvetésben nem szereplő, de törvényes felhatalmazásom alapuló kiadásokat leszámítjuk, 97*1 millió pengő pénztári hiány helyett 24*8 millió pengő pénztári felesleg jelentkezik, ami a költségvetés mérlegének 0 1 millió pengős feleslegével szemben 24*7 millió pengővel kedvezőbb eredményt jelent. A tulajdonképpeni pénztári hiányt a már említettek szerint csökkentette aa az Összesen 73*
