Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-185

486 Az országgyűlés képviselőházának 185, 38 millió pengő kölcsönbevétel, amelyet a kormány a!& 1936. évi XV. te. 1. Va alapján, illetve az 1938- évi XXV. te. 3. §-a alapján vett fel. A zárs-záimadást kísérő jelentés stzeriait . ebiből 28 millió pengő az állam forgótőkeszükségletének fedezésére, 10 millió pengő pedig közmunkák céljára vétetett igénybe. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy ezenfelül a kormány a gazdatartozások rendezésének elősegítésére 10 millió pengő, az 1938. évi XX. törvénycikkel engedélyezett úgynevezett milliárdos beruházásokra pedig 275 millió pengő kölcsönt vett fel. Ezek a kölesönök a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban létesített alapoknál, illetve a Nemzeti Beruházási Alapnál vannak bevételként elszámolva. Az említett kölcsönökből a forgótőkeszükséglet fedezésére és a gazdatartozások rendezésének elősegítésére felvett összegeket a Magyar Nemzeti Bank, a közmunkákra felvett kölcsönt pedig a külföldi hitelek pénztára nyújtotta, míg a nemzeti beruházásokra' szolgáló kölcsön jegyzői a magyar közgazdasági élet egyes tényezői között oszlanak meg. T. Hász! A tartozások számláin az országos adósságoknál és a közigazgatási és üzemi adósságoknál együtt 372-4 millió pengő tiszta gya-, rapodás mutatkozik. Az állami adósságok álladókat a már említett kölcsönökön kívül — csak a jelentősebb tételeket számítva — 957 millió pengővel gyarapította a cseh-szlovák fizetési eszközöknek a visszacsatolt területen történt átváltása folytán keletkezett adósság, 85*1 millió pengő gyarapodást okozott az 1938. évi XXV, te. 3. §-ának 1. bekezdése alapján végrehajtott adósságkonverzió, 15'8 millió pengőt a kamatozó kincstári jegyeknek nem kamatozókra- történt kicserélése, 221 millió pengő esik az állami vas-, acél- és gépgyárak részéről a megrendelőktől felvett gyártási előlegekre, 22 millió pengő az üzem ájp- és egyéb tartozásainak gyarapodására, 6*2 millió pengő a szeszegyedáruság tartozásaira esik. Ezzel szemben — szintén csak a jelentősebb tételeket számítva — az 1938:XXV. te. alapján végrehajtott konverzió folytán a fogyatkozás az országos adósságoknál 35-4 millió pengő, az üzemeknél 49 7 millió peng^ő volt, míg a visszavont kamatozó kincstári jegyek.névértéke 43*3 millió pengő volt. * Végeredményben az adósságok álladéka az előző évi 1871 millió pengőről 372-4 millió pengővel 2243-4 millió pengőre emelkedett. Legyen szabad ezek után áttérnem a valódi kiadások és bevételek ismertetésére. Az 1938/39. évi kiadások 17235 millió pengőt tettek ki és az 1936/37. évi kiadásokat 32-1 százalékkal; az 1937/38. évi kiadásokat 24.8 százalékkal haladták meg. A költségvetésen és a külön törvényes felhatalmazásokon alapuló kiadási előirányzattal a tényleges kiadásokat egybevetve 214-9 millió pengő kiadási többlet mutatkozik, ami annak folytán állott elő, hogy a költségvetési hitelekkel szemben egyes rovatokon 21-8 millió pengő megtakarítás, viszont 184 9 millió pengő túlkiadás és 51-8 millió pengő előirányzatnélküli kiadás jelentkezik. Főbb csoportjaik szerint vizsgálva a kiadásokat, azt látjuk, hogy az előirányzattal szemben a személyi járandóságoknál 17 millió pengő túlkiadás jelentkezik, ami egyrészt a területvisszacsatolás folytán mutatkozó több szükséglet-következtében, másrészt pedig a korpótlékoknak az 1938:XXXVII. tc.-kel történt rendszeresítése éé a családi pótléknak az 1938. évi XXXVITI. te.-kel történt felemelése folytán ülése 194-1 március 6-án, csütörtökön. állott elő. A nyugellátásoknál 18 9 millió pengő túlkiadás jelentkezik. Ezt az előbb említett okokon kívül a nyugellátásban részesülők számának már a területvisszacsatolások következtében is érvényesülő emelkedése és az a körülmény okozta, hogy az alacsonyabb ellátásban részesülőket magasabb ellátást élvezők váltották fel, minek következtében a költségvetésben előirányzott évközi megtakarítás nem érvényesülhetett. Az 1937/38. évi eredményhez képest a személyi járandóságok többlete 35-2 millió pengő, a nyugellátásoké 18 3 millió pengő, az összes kiadásokhoz viszonyított százalékukban azonban az előző évhez képest 3'2 százalékos, illetve 2-6 százalékos csökkenés állt elő. A dologi és egyéb rendes, valamint átmeneti kiadásoknál a túlkiadás 154-5 millió pengő. Ennek több mint negyedrészét az állami vas-, acél- és gépgyárak foglalkoztatásának a költségvetés összeállításakor alapul vett munkatervnél lényegesen kedvezőbb alakulása okozta és a túlkiadás e részben teljes fedezetet is talál a vasgyár elért bevételi többletében. Hasonlóképpen ellensúlyozza az elért bevételi többlet az államvasutaknál jelentkező 18-9 millió pengő túlkiadást is. További jelentékenyebb összegű túlkiadást tett ki az inségenyhítő akciók és az elemi csapásoktól sújtottak támogatásának költségei. T. Ház! Beruházásokra a költségvetés és előirányzat nélküli kezelésben 74-7 millió pengőt fordítottunk, 17-4 millió pengővel többet az előirányzottnál. A beruházási kiadások magukban foglalják a közmunkakiadásokat is. Mint ismeretes, a törvényhozás az előző évek során külön törvényekben adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy közmunkákat végeztethessen el. A jelentés adatai szerint a vonatkozó törvények alapján foganatosítható közmunkákra fordítható összegből 126 millió pengőt használtak fel az 1938/39. évben. A valódi tényleges bevételek a kölcsönbevételek nélkül az állami közigazgatásnál 1077-1 millió pengőt tettek ki, 171-5 millió (pengővel többet mint az előző évben. Ebből a többletből közszolgáltatási bevételekre 115-1 millió, tárcabevételekre pedig 56*4 millió pengő esik. Az előirányzattal való egybevetés után a közszolgáltatási bevételek 89-8 millió, a tárcabevételek pedig 57 millió pengő többletet mutatnak. A közszolgáltatási bevételek körében az eredmény az egyenesadóknál 19-3 millió pengővel, a forgalmi adóknál és az illetékeknél 20-6 mii; Hó pengővel, a fogyasztási adóknál 4'8 millió pengővel, a vámbevételeknél 2-1 millió pengővel, a dohány jövedéknél 17 3 millió pengővel, a sójövedéknél 3-1 millió pengővel haladta túl az előző számadási év bevételeit. Az 1938. évi XXX. törvénycikkel létesített szeszegyedáruság bevételei pedig 47-7 millió pengőt tettek ki. Ugyancsak kedvező jelenségeket mutatott az állami üzemek bevételeinek alakulása az előző évi 463 millió pengővel szamiben, amelyben kölcsötobevételek nem foglaltatnak. Az üzemek évi bevételei 549'2 millió pengőre rúgtak. A posta hevételeinek emelkedése az előző évhez képest 14'1 millió pengő, az államvaautaké 34'4 millió pengő, a vasgyáraké 34'4 millió pengő, a poistatakarékpénztiáTé pedig 1 millió pengő. Az állLasmi üzemekről a zárszámadás különféle jelentései között kőzött mérlegek a megelőző évek eredményeihez képest további jelentős^ javulásról adnak számot. Az alapok és alapítványok közül rendkívüli jelentőségé-