Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-185

484 Àz országgyűlés képviselőházának Í8ú, tését is maguk után vonhatnák. Megoldási módot kell tehát találni arra, hogy azok a vagyontárgyak és jövedelmek, amelyekre mindkét állam adóztató felségjoga kiterjed, melyik állam által vonassanak adóztatás alá. Másrészről megfigyelhető az is, hogy a tőkék az adótól való menekülés célzatával külföldre igyekeznek menekülni s a tőkének ez, a menekülése folytonosan fenyegeti az egyes államok háztartását. De a tőkekivándorlástól eltekintve, gondoskodni kell arc*ól is, hogy azok a tőkék, amelyek a jobb kereseti lehetőség érdekében külföldre vándorolnak, ne vonassanak ki annak az adóztató hatóságnak a hatásköréből, amelynek védelmét ezideig élvezték. Szükséges tehát, hogy az államok jogos adóztatási igényei nemzetközi együttműködés útján, megfelelő nemzetközi egyezmény keretében biztosíttassanak. A nemzetközi adóügyi szerződések másik csoportjába az adóügyi jogvédelmet és a jogsegélyt tárgyaló szerződések tartoznak, amelyek egyrészt az állampolgárok részére hatósági-és jogsegélyt nyújtanak, másrészt az illető államok részére biztosítják az adó behajtását, biztosítását. Ilyen adóügyi szerződéseket Magyarország elsősorban a környező országokkal kötött, amelyekkel közvetlen gazdasági kapcsolatai vannak, majd később a távolaobi államokkal is. Ilyen magánjogi szerződése van Magyarországnak a Németbirodalommal, Olaszországgal, Jugoszláviával, Svédországgal és Hollandiával, amelyeket állandóan alkalmaznak, amelyek nagyon jól beváltak és a szerződő államok gazdaságainak hasznos szogálatot tettek és tesznek. T. Ház! Magyarország a Németbirodalommal az 1923. évben kétrendbeli szerződést kötött: az egyiket az egyenesadók tekintetében a kétszeres adóztatás megelőzése, a másikat pedig a jogvédelem és jogsegély tárgyában. Ugyanezekben a tárgyakban szerződést kötött Magyarország a volt osztrák köztársasággal is. Megjegyezni kívánom, hogy mind a Németbirodalommal mind pedig az osztrák köztársasággal kötött szerződés rendelkezései több vonatkozásban egymástól eltérnek. A volt osztrák köztársaságnak a Németbirodalomba történt bekebelezése folytán szükségessé vált a Németbirodalommal és a volt osztrák köztársasággal kötött szerződések összhangbahozása, illetőleg kiegészítése. Ezt a célt szolgálják a most tárgyalás alatt álló adóügyi pótegyezmények, amelyek tulajdonképpen a Németbirodalommal kötött adóügyi szerződést jobb megállapodásokkal egészítik ki, olyanformán, hogy ezentúl Magyarország és a Németbirodalom egész területén — tehát a volt osztrák köztársaság területén is — azokat az adóügyi elveket fogják alkalmazni, amelyek osztrák-magyar viszonylatban nagyszerűen beváltak és mindkét ország gazdaságának hasznos szolgálatokat tettek. Ezzel kapcsolatban bátor vagyok rámutatni arra, hogy éppen a Németbirodalom részéről kifejezésre juttatott óhajhoz híven a Németbirodalommal kötött kétrendbeli szerződés két irányban egészíttetett ki. Az egyik kiegészítés a légi közlekedési vállalatokra vonatkozik: és a pótegyezmény szerint a légi közlekedésből, származó jövedelmek csakis abban az államban vonhatók egyenesadó alá, amelyben a vállalat igazgatási helye van. A másik kiegészítő rendelkezés pedig a községi adóra vonatkozik. A Németbirodalomban ugyanis időközben a föld- és kereseti adó községi adóvá vált ülése 19ifi március 6-án, csütörtökön,. s ennek következtében a pótegyezmény a korábbi szerződést kiterjeszti a fenti németbirodalmi községi adókra is. Megjegyzem végül, hogy a pótegyezménynek mind a magyar, mind a német szövege hiteles és megerősített pótegyezmény a törvénytáriban közzéteendő. T. Ház! Rátérve a törvényjavaslat rendelkezéseire, meg kívánom jegyezni, hogy a törvényjavaslat 1. §-a a magyar állam törvényei közé iktatni rendeli a JSlémetbirodaiommal kötött kétrendbeli adóügyi pótegyezményt. A törvényjavaslat 2. §-a a pótegyezmény eredeti magyar és német szövegét tartalmazza, a 3. %-& a pótegyezmény életbeléptetésére, 4. §-a pedig végrehajtására vonatkozóan tartalmaz intézkedéseket. T. Ház.! Mivel a mindkét adóügyi pótegyezményban lefektetett adóügyi elvek — amint niár említettem — a magyar-osztrák viszonylatiban nagyon jól beváltak és mindkét ország gazdaságának hasznos szolgálatcit tettek, továbbá figyielennmel arra, hogy a szóbanforgó pótegyezmény mind a magyar állam érdekeit és igényeit, mind pedig a magyar állampolgárok pénzügyi és gazdasági érdekeit kielégíti, a javaslatot elfogadásra ajánlom. (Éljenzés, helyeslés és taps.) Elnök: Kíván valaki a javaslathoz hozzászólníf (Nem!) Ha senki nem kíván szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. (Zaj.) Kérem Nagy László képviselő urat, szíveskedjék helyét elfoglalni. (Meskó Zoltán: Nem tudja, hol ül? — Derültség.) ' Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a (törvényjavaslatot általánosságiban elfogadni? (Igen!) A Ház, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta, s azzal részleteiben a pénzügyi és külügyi bizottság fog -foglalkozni. Áttérünk napirendünk következő pontjára, a Wintershall Aktiengesellschaft berlini cég által alapítandó magyar részvénytársaság részére biztosított adó-, és illettménykedvezményekről szóló törvényjavaslat tárgyalására, (írom. 464.) inánttsy-Pap Elemér előadó urat illeti a szó. Inántsy-Pap Elemér előadó: T. Ház! Miként már ismeretes, az államlkinostár nevében 1940 augusíztus havában kötött szerződés folytán az iparügyi miniszter az állam monopóliumát alkotó ásványolaj- és földgázkutatás jogát Magyarországnak a szerződésihez fűzött mellékletben feltüntetett úgynevezett szerződéses területén a Wintersihall Aktiengesellschaft berlini cégre, illetőleg az ál,tala alapítandó részvénytársaságra ruíházta át. A szerződés két résziből áll. Az egyik a kutatási és opciós, a niiásik a koncessziós szerződés rendelkezéseit tartalmazza. A kutatási jog hét évre terjed, amely időtartam bizonyos feltételek mellett meghosszabbítható. Ez alatt az idő alatt kötele» a Wintershall A.-G. berlini cég a szerződéses területet alapostan átkutatni és ebiből a célból geofizikai és geológiai vizsgálatukat, valamint fúrómunkálatokat végezni. Köteles erre a célra 4 millió aranypengőt beruházni. Elő van írva továbbá az is, hogy a cég évenkint legalább 3000 méter öss&fúrást köteles végezni. A szerződés 7. §-a értelmében a kincstár az ásványolajból 15%, a földgázból 12% termelési részesedést kap. A koncesisziós szerződés az opció gyakorlásával lép életbe és az opció gyakorlásának megkezdésétől számított hat hónap alatt köte-