Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-182
460 Az országgyűlés képviselőházának 182, Somogy vármegyében semmiféle magánbeloíyást vagy bármiféle protekcionizmust, hanem keményen Mussolini törvényét hajtsuk végre: nyissuk ki a bankot a kisemberek előtt, az, igazgatósági tagokra pedig csukjuk rá az ajtót, ha nem végezték el kötelességüket. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Majd az új rendszer!) ' Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. j (Pándi Antal: Megvédte a somogyi kisembereket!) Pándi képviselő urat kérem, méltóztassék az elnöki intelmeket tiszteletben tartani. Az interpellációt a Ház kiadja a pénzügyminiszter úrnak. Mosonyi Kálmán képviselő úr következő interpellációját törölte, ugyancsak Mosonyi , ( Kálmán képviselő úr a miniszterelnökhöz intézendő interpellációjának elmondására halasztást kért. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni 1 ? (Igen!) A Ház a halasztási megadja. Következik ifj. Tatár Imre képviselő úr interpellációja a kormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szöveget felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. kormányhoz a megtörtént árvizek által bekövetkezett károkkal kapcsolatban a felelősség felvetése és vállalása tárgyában. 1. Belátja-e a kormány, hogy a most bekövetkezett katasztrófa a sorozatos hibák következményei? 2. Hajlandó-e a kormány a konzekvenciákat levonni és aszerint cselekedni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. ifj. Tatár Imre: T. Képviselőház! Előrebocsátom, hogy interpellációm nem akar gáncskeresés lenni, erre nines is szükség, mert hiszen a napokban bekövetkezett nagy árvízkatasztrófa úgyis igazolja a hibákra való ráolvasásokat. T. Képviselőház! Az osztrák uralkodónáz^ zal való kiegyezés után megtörtént Magyarországon egyes lánglelkű hazafiak titmutató munkálkodása által az ország újjáépítésének munkája. Ezek között a hazafiak között volt gróf Széchenyi István is, aki utat mutatott arra, miképpen kell Magyarországon az árvizek elhárítására a vízszabályozás kérdését megoldani. Gróf Széchenyi István áldásos, korszakalkotó, útmutató munkálkodása alapján ez a kérdés az akkori követelményeknek megfelelően „teljes tökéletességgel befejezést nyerte a későbbi idők folyamán azonban a felszaporodott termelési kérdések és a népélet kérdéseivel való foglalkozásnak mind több és több irányban való munkálása azt követelték, hogy minél több katasztrális hold olyan terület kapcsolódjék bele a szántóföldi művelésbe, amely azelőtt legelő vagy rét volt. Ez megtörtént anélkül, hogy ezzel párhuzamosan az árvízszabályozás kérdése is elintézést nyert volna. Ahogyan annakidején működtek a megalakult árvízmentesítési, vízszabályozási társulatom, ugyanolyan módon cselekednek és intézkednek ezek ma is. Sógor, koma, uramöcsém, kérlekalássan bánásmód és cselekvés alapján intézik ezeket a nagy magyar sorskérdéseket érintő ügyeket. Ezért történt meg az, hogy már éve& során át visszatérően a Duna, Tisza, Kőrös, Zagyva és kisebb patakok medrükből kilépve elpusztítottak és elborítottak több falut, több ezer tanyai házat és nagyon sok százezer falusi és tanyai kis magyar paraszt verejtékes muu kajának eredményét. Ebben a kérdésben is, mint sok mindenben, minden lelkismeretfurdalás nélkül kijelenthetjük, hogy ezeknek a sorozatosan felmerülő és megoldásra váró kérdéseknek meg nem oldásáért a jelenlegi rendülése 19hl február-19-én, szerdán. szert és a rendszerhez tartozó illetékes és hivatalos személyeket terheli a felelősség. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Miért kezdtek el későn robbantani?) Ezt a kijelentésemet módomban van a következőkkel igazolni. Az egyik hivatalos kormányfolyóirat, amelynek a címe Országépítés, nagy, centiméteres betűkkel a következőket mondja, amik a miniszterelnök úr kijelentését fedik (olvassa): »Országos veszedelemről szó sem lehet. A magyar belvízszabályozás kérdése úgyszólván teljesen megoldottnak tekinthető.« Ez 1941 február 1-én látott napvilágot (Felkiáltások a szélsőbalodalon: Ejha!) Már február 5-én azután itt a magyar képviselőház üléstermében Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter úr olyan értelmű kijelentést tett, hogy a jelenlegi időben Magyarországnak 500.000 kat. hold területét borítja a talajvíz és az árvíz. (Motzgás.) Ennek az Országépítés című folyóiratnak még két kitételét hozom a Ház tudomására. Ez a két^ kitétel a február 15-iki számban jelen:: meg és így szól, (olvassa): »A Duna, e legkiegyensúlyozottabb folyónk, tavaly 70 év óta nem ismert nagy vízzel tette próbára berendezéseinket s ekkor, a veszély órájában kellett rádöbbenünk arra, hogy a Dunának Budapest alatti szakaszán a középvízszabályozási műven már nem állják ki a próbát: hogy ennek következtében a Dunában zátonyok képződtek, amelyek a nagy víz gyors lefutását akadályozva.., árvízveszélyt okoznak.« Ezzel parallel kötelességemnek tartom a/. Esti Kurirnak folyó hó 11-iki számából a szegedi polgármesternek egyes kijelentésen idézni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Zsidó hl vatalos lap! —. Maróthy Károly: A polgármesterek ide nyilatkoznak! Elég szép!) A nyilatko zat így szól (olvassa): »Védekezünk és dolgozunk. Majdnem minden nap tartunk árvizi értekezletet ... A múlt év ropant árvízkárai és az idei katasztrofális helyzet, azt hiszem, meggyőzte az illetékeseket, hogy a kérdés radikális megoldását nem lehet halogatni. Ezt a radikális megoldást pedig a húsz évvel ezelőtt készült úgynevezett Üdránszky-féle tervek megvalósítása jelentheti csak. Azt hallom, a kormány is foglalkozik már a kérdéssel.« Azt mondta meg a polgármester, hogy a múlt évben 1200—130U ház dőlt össze Szegeden, az újabban összedőli házak száma azonban 1500—2000-re is becsül hető, * Amikor ezek a sajtóközlemények a tudomásunkra jutnak, akkor döbbenünk rá arra. hogy ebben az országban az országépítést előmozdító ügyek nem oldódnak meg olyan rövid idö alatt, amint azt a feltüremkedő bajok sokszor megkövetelnék. Bátran kijelenthetem, mélyen t. Ház, hogy a jelenlegi kormányzati rendszer patópáloskodó eljárása eredményezi ezeket^ n folyton bekövetkező, a nemzeti életet pusztító károkat. (Zaj a jobblodalon.) T. Képviselőház! Ugyanakkor, amikor n Kurirnak ezt a számát olvastuk, tudomást szereztünk arról, hogy már húsz évvel ezelőtt nagyon helyes árvízszabályozási szakterv feküdt a minisztériumnak és a rendszernek az asztalán és háromévi sorozatos, borzasztó nagy árvízkárnak kellett bekövetkeznie, amíg elismerték azt, hogy csak ennek a szakszerű tervnek aa alapján lehet Magyarországon az árvízszabályozást megoldani. Mélyen t. Képviselőház! A múlt év telén, amikor a szántóföldeket 50—60—70 cm. vastag hóréteg borította, a jászapáti választáson módomban volt egy egész nevetségesnek nevezhető
