Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-181

Az országgyűlés képviselőházának IS tulajdon jogrendszere alapján álló társadalomra nézve a tervszerű, termelés valamilyen formáját megvalósítani. Ezeken a területeken új utat törni, tudom, nem könnyű feladat, és így érthető, hogy a miniszter úr is példák után néz, keres, kutat és így jut el Oroszország felé, amelyről azt mondja, hogy Oroszország termelési átszervezését nem veszi példának, ami érthető, hiszen Oroszország területi nagyságánál, valamint tőlünk elütő politikai berendezkedésénél fogva a tervszerű termelés területén megcsinálhatta azt, amit más európai államok nem tudnak utánaesinálaii, tehát Németországot és Olaszországot tekinti a miniszter úr olyan berendezkedésű államoknak, amelyeket a termelés átszervezésénél példaképül vesz. De meg kell mondanom, hogy a példa követésénél, akár így, akár úgy, meglehetős óvatossággal kell eljárni, mert a például szolgáló államok közgazdasági életének átformálása a háborúval van kapcsolatban, a háború befejezése után azonban igen lényeges módosulásokon és változásokon eshetnek keresztül, már pedig a magyar gazdasági élet átszervezését, különösen ha azt komolyan végre akarjuk hajtani, az esetleges konjunktúráktól függetleníteni kell. Meg vagyok róla győződve, hogy különösen az ország területének gyarapodásával ennek lehetősége meg is van, de szembenállunk azzal a felfogással, hogy ezt az átszervezést a háborús viszonyokból kiindulva hajtsuk végre. Egy olyan folyamatot kell tehát a gazdasági élet átszervezésében megindítani, amely kellő gazdasági megalapozottság mellett lelkileg is átformálja az ország dolgozó népét és így alapja lehet egy egészséges gazda; sági és társadalmi élet kialakulása felé való megindulás folyamatának. Ha hatnak is a munka irányára és tempójára a különböző országok példái, tekintetbe kell venni azokat a történelmi és nemzeti sajátosságokat,... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Szeder Ferenc: — tisztelettel kérek egy negyedóra meghosszabbítást — Elnök: Méltóztatnak a negyedóra meghoszszabbításhoz hozzájárulni? (igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Szeder Ferenc: ...amelyek minden országban különben is megvannak. Ebből önként következik, hogy Magyarország gazdasági élete átszervezésének végeredményben — ezt hangsúlyozottan jelentem ki — magyarnak kell lennie. Ezeknek a tulajdonságoknak tekintetbe vételével kell kialakulnia Magyarországon az új gazdasági rendnek, amelynek célja: többet és jobban termelni, de egyszersmind a dolgozó tömegeket felemelni nyomorult sorukból, hogy végre emberies életet élhessen a dolgozó munkásság is ebben az országban. Nálunk mindenekfelett ezen az utolsó mondaton van a hangsúly és ezek a gondolatok hevítettek bennünket mindenkor parlamenti munkásságunk során, amikor ennek az országnak gazdasági, társadalmi és — hozzáteszem mindjárt — politikai átalakulásáért is harcoltunk. En ugyanis más véleményen vagyok a termelés átszervezése tekintetében, mint a miniszter úr, aki azt mondja, hogy ha szép szóval nem megy, akkor nem retten vissza a közigazgatási hatóság igénybevételétől sem. Számtalan történelmi példa áll előttünk, amely igazolja azt a felfogásunkat, hogy a termelésnél, ott, ahol a magántulajdon jogrendszere így . ülése 194-1 február 18-án, kedden. 393 van kifejlődve, mint nálunk, hatósági beavatkozással vajmi kevés eredményt lehet elérni. Éppen azért, mert a magántulajdon jogrendszerében élünk, (Zaj a jobboldalon.) és sokkal jobban át van itatva a magyar nép lelke, egyénisége a szabadságszeretettel és a függetlenségi gondolattal, semminthogy kényszerítő eszközök alkalmazásával lehetne még nagyobbvonalú célok szolgálatába is állítani, nekünk itt a saját viszonyainkkal kell számolnunk és ezeknek a tényezőknek tekintetbevételével kell munkánkat elvégeznünk. Átmeneti jelentőségű politikai berendezkedéseket nem tekinthetünk tartósaknak és teljesen tudatában kell lennünk, hogy az a nagyvonalú elgondolás* amely az új társadalmi rend megalkotása felé tör, csak a szabadság jegyében születhetik meg, az új társadalmi rend csak a nagyobb anyagi jóléten alapulhat, amely — mondhatjuk — automatikusan kiváltja a dolgozó tömegekből azt a hatást, amely ennek az új társadalominak felépítésénél elengedhetelenül szükséges. Azért vetem fel a szabadság gondolatát, mint lélektani tényezőt és ennek a gondolatnak hatását, mert a miniszter úrral szemben ebben látom gazdasági életünk nagyvonalú átszervezése lehetőségének alapját. A miniszter úr jóhiszeműen téved, amikor azt állítja, hogy el tudjuk érni céljainkat és meg tudjuk valósítani elgondolásujnkat, ha sikerül — és rögtön hozzáteszi, hogy ennek sikerülnie kell — érvényre juttatnunk azt a felfogást, hogy a munka nemcsak a megélhetés forrása, nem egyszerű állás vagy hivatal, hanem hivatás, a legkisebbtől a legnagyobbig, a legegyszerűbbtől a legkoniplikáltabbig, továbbá, hogy minden munka a nemzettől kapott megbízatás, önmagában véve ennek a tételnek ilyen formában való elfogadása véleményem szerint még nem biztosítja az ország gazdasági életének átszervezését. Maga a társadalom egyedeken épül fel, egészséges társadalmi élet kialakulásának tehát az egyedek jóléte az előfeltétele, így tehát nemcsak ennek az egyszerű tételnek elfogadásáról van szó, amelyet a miniszter úr munkája sikere előfeltételének megállapít, hanem arról is, hogy a termelt javak igazságosabban oszoljanak meg. A magántulajdon jogrendszerében élünk — ezt nem győzöm elégszer hangsúlyozni. — meg kell tehát találnia a számítását a munkásnak és a gazdának egyaránt a termelési kapacitás növekedésével kapcsolatban. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy most, ezidőszerint egyik tényező sem találja meg a számítását. A kisgazdák védelmét a képviselőházban elvégzik természetszerűleg mások, nekem azonban rá kell mutatnom azokra az állapotokra, amelyek a mezőgazdasági munkáink munkabéreinek területén vannak. Az 1940. évi XV. te. alapján megszervezett munkabérmegállapító bizottságok legfeljebb egységessé telték a munkabéreket, de a munkásság helyzetén lényegesen nem javítottak. (Tóth János: Maga is benne van! Tagja a munkabérmegállapító bizottságnak!) ön is a parlament tagja; miért nem azt csinálja, amit akarl (Derültsén a baloldalon.) Utalok az országos mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottság működésére, amely sok tekintetben alacsonyabb munkabéreket állapított meg az eddig szokásos munkabérek helyett és most az a helyzet, hogy ezeket a minimálisan megállapított munkabéreket maximális munkabéreknek tekintik a várme59*