Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-181

Az országgyűlés képviselőházának IS tulajdon jogrendszere alapján álló társada­lomra nézve a tervszerű, termelés valamilyen formáját megvalósítani. Ezeken a területeken új utat törni, tudom, nem könnyű feladat, és így érthető, hogy a miniszter úr is példák után néz, keres, kutat és így jut el Orosz­ország felé, amelyről azt mondja, hogy Orosz­ország termelési átszervezését nem veszi pél­dának, ami érthető, hiszen Oroszország terü­leti nagyságánál, valamint tőlünk elütő poli­tikai berendezkedésénél fogva a tervszerű ter­melés területén megcsinálhatta azt, amit más európai államok nem tudnak utánaesinálaii, tehát Németországot és Olaszországot tekinti a miniszter úr olyan berendezkedésű államok­nak, amelyeket a termelés átszervezésénél példaképül vesz. De meg kell mondanom, hogy a példa követésénél, akár így, akár úgy, meglehetős óvatossággal kell eljárni, mert a például szol­gáló államok közgazdasági életének átformá­lása a háborúval van kapcsolatban, a háború befejezése után azonban igen lényeges módo­sulásokon és változásokon eshetnek keresztül, már pedig a magyar gazdasági élet átszerve­zését, különösen ha azt komolyan végre akar­juk hajtani, az esetleges konjunktúráktól füg­getleníteni kell. Meg vagyok róla győződve, hogy különösen az ország területének gyara­podásával ennek lehetősége meg is van, de szembenállunk azzal a felfogással, hogy ezt az átszervezést a háborús viszonyokból kiindulva hajtsuk végre. Egy olyan folyamatot kell te­hát a gazdasági élet átszervezésében megindí­tani, amely kellő gazdasági megalapozottság mellett lelkileg is átformálja az ország dolgozó népét és így alapja lehet egy egészséges gazda; sági és társadalmi élet kialakulása felé való megindulás folyamatának. Ha hatnak is a munka irányára és tempójára a különböző or­szágok példái, tekintetbe kell venni azokat a történelmi és nemzeti sajátosságokat,... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Szeder Ferenc: — tisztelettel kérek egy negyedóra meghosszabbítást — Elnök: Méltóztatnak a negyedóra meghosz­szabbításhoz hozzájárulni? (igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Szeder Ferenc: ...amelyek minden ország­ban különben is megvannak. Ebből önként kö­vetkezik, hogy Magyarország gazdasági élete átszervezésének végeredményben — ezt hang­súlyozottan jelentem ki — magyarnak kell len­nie. Ezeknek a tulajdonságoknak tekintetbe vételével kell kialakulnia Magyarországon az új gazdasági rendnek, amelynek célja: többet és jobban termelni, de egyszersmind a dolgozó tömegeket felemelni nyomorult sorukból, hogy végre emberies életet élhessen a dolgozó mun­kásság is ebben az országban. Nálunk minde­nekfelett ezen az utolsó mondaton van a hang­súly és ezek a gondolatok hevítettek bennünket mindenkor parlamenti munkásságunk során, amikor ennek az országnak gazdasági, társa­dalmi és — hozzáteszem mindjárt — politikai átalakulásáért is harcoltunk. En ugyanis más véleményen vagyok a ter­melés átszervezése tekintetében, mint a mi­niszter úr, aki azt mondja, hogy ha szép szó­val nem megy, akkor nem retten vissza a köz­igazgatási hatóság igénybevételétől sem. Szám­talan történelmi példa áll előttünk, amely iga­zolja azt a felfogásunkat, hogy a termelésnél, ott, ahol a magántulajdon jogrendszere így . ülése 194-1 február 18-án, kedden. 393 van kifejlődve, mint nálunk, hatósági beavat­kozással vajmi kevés eredményt lehet elérni. Éppen azért, mert a magántulajdon jogrend­szerében élünk, (Zaj a jobboldalon.) és sokkal jobban át van itatva a magyar nép lelke, egyé­nisége a szabadságszeretettel és a független­ségi gondolattal, semminthogy kényszerítő esz­közök alkalmazásával lehetne még nagyobb­vonalú célok szolgálatába is állítani, nekünk itt a saját viszonyainkkal kell számolnunk és ezeknek a tényezőknek tekintetbevételével kell munkánkat elvégeznünk. Átmeneti jelen­tőségű politikai berendezkedéseket nem tekint­hetünk tartósaknak és teljesen tudatában kell lennünk, hogy az a nagyvonalú elgondolás* amely az új társadalmi rend megalkotása felé tör, csak a szabadság jegyében születhetik meg, az új társadalmi rend csak a nagyobb anyagi jóléten alapulhat, amely — mondhat­juk — automatikusan kiváltja a dolgozó töme­gekből azt a hatást, amely ennek az új tár­sadalominak felépítésénél elengedhetelenül szükséges. Azért vetem fel a szabadság gondolatát, mint lélektani tényezőt és ennek a gondolat­nak hatását, mert a miniszter úrral szemben ebben látom gazdasági életünk nagyvonalú átszervezése lehetőségének alapját. A minisz­ter úr jóhiszeműen téved, amikor azt állítja, hogy el tudjuk érni céljainkat és meg tudjuk valósítani elgondolásujnkat, ha sikerül — és rögtön hozzáteszi, hogy ennek sikerülnie kell — érvényre juttatnunk azt a felfogást, hogy a munka nemcsak a megélhetés forrása, nem egyszerű állás vagy hivatal, hanem hivatás, a legkisebbtől a legnagyobbig, a legegyszerűbb­től a legkoniplikáltabbig, továbbá, hogy min­den munka a nemzettől kapott megbízatás, ön­magában véve ennek a tételnek ilyen formá­ban való elfogadása véleményem szerint még nem biztosítja az ország gazdasági életének átszervezését. Maga a társadalom egyedeken épül fel, egészséges társadalmi élet kialakulá­sának tehát az egyedek jóléte az előfeltétele, így tehát nemcsak ennek az egyszerű tételnek elfogadásáról van szó, amelyet a miniszter úr munkája sikere előfeltételének megállapít, ha­nem arról is, hogy a termelt javak igazságo­sabban oszoljanak meg. A magántulajdon jog­rendszerében élünk — ezt nem győzöm elégszer hangsúlyozni. — meg kell tehát találnia a számítását a munkásnak és a gazdának egy­aránt a termelési kapacitás növekedésével kap­csolatban. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy most, ezidőszerint egyik tényező sem találja meg a számítását. A kisgazdák védelmét a képviselőház­ban elvégzik természetszerűleg mások, nekem azonban rá kell mutatnom azokra az álla­potokra, amelyek a mezőgazdasági munkáink munkabéreinek területén vannak. Az 1940. évi XV. te. alapján megszervezett munkabérmeg­állapító bizottságok legfeljebb egységessé tel­ték a munkabéreket, de a munkásság helyzetén lényegesen nem javítottak. (Tóth János: Maga is benne van! Tagja a munkabérmegállapító bizottságnak!) ön is a parlament tagja; miért nem azt csinálja, amit akarl (Derültsén a bal­oldalon.) Utalok az országos mezőgazdasági munka­bérmegállapító bizottság működésére, amely sok tekintetben alacsonyabb munkabéreket ál­lapított meg az eddig szokásos munkabérek helyett és most az a helyzet, hogy ezeket a minimálisan megállapított munkabéreket maximális munkabéreknek tekintik a várme­59*

Next

/
Oldalképek
Tartalom