Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-180

Az országgyűlés képviselőházának 180. ban, ez a föld rendezetlen, mindenütt el van sodorva, úgyhogy ott csak puszta árterületek vannak. A csehek megkezdték itt a munká­latokat, egy kis részben folytatták is és meg­csinálták idevonatkozólag a terveket is. Ügy gondolom, nem volna helytelen ezeket a ter­veket elővenni, amelyek ott feküsznek a kor­mányzósági palotában Ungváron és amit fel lehet használni, használják fel. amit nem lelhet, azt ne használják fel, de hozzá kellene fogni ezeknek a kérdéseknek megoldásához. Egyébként pedig az egész országot mentesí­teni kellene a víztől és meg is lehet ezt tenni, mert munkanélküli van elég. Amint az előbb említettem, azt a pénzt, amit segélyekbe fek­tetnek bele, inkább fektessük bele ilyen mun­kákba. r A Kárpátalján tovább kell folytatni az útépítést is, mert, mint az előbb mondottam. Kárpátalján, ahol van erdőkitermelés, ott van mumka. de ahol nincs erdőkitermelés, ott bor­zasztó a munkanélküliség. Olyan emberek, akik hozzá vannak szokva ezekhez a munkákhoz, akik dolgoztak a csehek alatt, most bizony, nagyon sajnálatos körülmények között élnek a falvakban. Kárpátalja begyümölcsösítése is olyan fontos probléma, amely a ruszin lakosság meg­élhetését jórészben biztosítaná, az országnak pedig nemzeti vagyont, kincset jelentene. Csak hivatkozom egy esetre. Amikor egyszer fent voltam Prágában, egy gyümölcsszakértővel észrevettünk a kirakatban szép almákat, arany pármint. Kérdezte, hogy milyen alma ez? Biz­tosan kanadai. Erre azt mondottam: ez n&m kanadai. Gyerünk be az üzletbe. Vettünk almát és megkérdeztük: uram, milyen alma ez? Ka­nadai! — felelte a kereskedő. Ez nem kanadai! — mondtuk, mire a kereskedő beismerte, hogy kárpátaljai, de hozzátette: ha ráírom, hogy kárpátaljai, nem kapok egy kilogrammért 14 cseh koronát. Bengeteg «ok pénzt vesztünk Kárpátalján azzal, hogy ott még nincs sok gyümölcsös, hiszen a nép megélhetését is igen jól lehetne ezen az úton segíteni. Én kidolgoztam egy tervezetet, osak egy község részére, de a töb­bieknek is megfelelő volna és már jártam a föl dinívelésügyi minisztériumban is, ahol nagyon jól fogadták ezt az elgondolást. Saj­nos, azonban, azt felelték, hogy az erre felvett segély már 1935-ben ki lett merítve. Addig volt erre a célra segélyre pénz, de azóta ki lett merítve. Én azonban ezt a kérdést nem segély formájában gondolom megoldandónak, hanem kölcsönök formájában, (Csoór Lajos: Kamatmentesen!) igen, kamatmentes kölcsö­nök formájában. Ha megengedi a t. Ház, fel­olvasom ezt a tervezetemet, amelyet a saját községemre ós annak környékére állítottam össze, de átvihető egész Kárpátaljára. (Hall­juk! Halljuk!) . (Olvassa): »Tervezet Büke és vidéke téli inrunkanélküliségéneík enyhítésére gazdasági és nemzetgazdasági alapon. Tekintettel arra; hogy Bükén és vidékén sok a munkanélküli szegény lakosság száma, kik legtöbbször önhibájukon kívül nem jut­hatnak téli keresethez és tekintettel arra, hogy Bilkén és vidékén sok kisgazda van, akinek egy-négy kataszteri holdat kitevő, hasznot nem hajtó dombi birtoka van és azt szegénysége miatt hasznosítani nem tudja, a reális megsegítés módját az alanti tervezet alapján látnám megoldhatóknak: 1. Mindezek a dombi birtokok államkölt­ségen felligarirozandók lennének, mégpedig KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. ülése 194-1 február 14-én, pénteken. 375 a téli hónapok alatt.« — Már tudniillik aki­nek nincs munkája a saját kis gazdaságában. (Tovább olvassa): »2. Mindezek a terüle­tek beültetendők lennének a talaj minőségé­nek megfelelő gyümölesfacsemetékkel s ott, ahol a talaj megengedi, szőlőtelepítés is foga­natosítható lenne. 3. A tulajdonosok elkötelezendők lenné­nek a csemeték szakszerű gondozására s e célból téli gazdasági tanfolyamok lennének tartandók.« Kijelentem, hogy mi a gazdasági tanfo­lyamokat a saját iniciatívánkból bevezettük és ezek a legjobban működnek Kárpátalján. Az újságokból olvastuk, hogy Ungváron nem mennek az emberek ilyen tanfolyamokra, de a kárpátaljai Büke községben sikerült beve­zetni és 60—-70—80 hallgatója van a tanfo­lyamnak. (Tovább olvassa): »4. A beültetett terüle­tek termőképességig való szakszerű kihaszná­lása, a család szükségleteinek figyelembe­vételével. 5. A munkálatok végrehajtását az állam végeztetné el, miután ezen munkálatokat az érdekeltek megfelelő tőke hiányában saját maguk elvégezni nem tudják. A munka ellen­értékét az állam, mint kamatmentes kölcsönt folyósítaná 15—20 éves részlettörlesztésként. Aiz első esedékes részletfizetés a beültetett te­rület terméshozamával kezdődne és annak nagysága a mindenkori termés mennyiségétől függne.« Kérdem, hol lehet jobban kölcsönt elhe­lyezni, mint a gyümölcstermelésnél? Sehol' a világon. En hat évig úrbéri elnök voltam és kiszámítottam, hogy ha meg akarjuk menteni az országot az úrbéri adósságoktól, akkor mit kell tennünk? Illtetünk ezer darab cseresznye­fát, a földet trágyázzuk és három év múlva már termése van. Nem kell sokáig várni, mert a cseresznye hamar érik, le kell szedni és megkapom az egész gyümölcsfa értékét há­rom év múlva. Nézetem szerint a legjobb tőke­befektetés, a legjobb kölcsönbefektetés a kis­gazdák részére kizárólagosan csak a gyü­mölcsfáknak a termesztése. Az indokok a következők. Szerintem e terv végrehajtásával igen sok kisgazdát lehetne anyagilag erősíteni, jó adófizetővé és hűséges állampolgárrá tenni, viszont az állam nagyban elősegítené a munkanélküliség csökkenését, a nélkül, hogy ezen cél elérése külön pénzügyi megterhelést jelentene. Ezt a tervet több éven keresztül kellene végrehajtani, ami, által a munkanélküliség megszüntetése több even ke­resztül biztosítva lenne. A terméshozam kilej­lődésével aszalók, szeszfőzdék és gyümölcskon­zervgyárak lennének felállítandók a termesho­zam megfelelő értékesítése szempontjából. Mindezek a munkálatok állami kertészeti gyü­mölcsszakemberekkel lennének végrehajtva. A tervezetet úgy gondoltam végrehajtani, ,hogy ez gazdasági szakértők bevonásával történjek. Voltam benn a földmívelésügyi minisztérium gyümölcsészeti osztályában és ott azt mondotta a főfelügyelő úr. hogy nagyon szívesen ren­delkezésre bocsátanak gyümölcsspeciahsta szakértőket és ültetvényeket is, amennyiben Ungvár, Munkács és Bustyaháza részéről a többi feltételeket biztosítják. Nagyon kérem a csúcsmlniszíer urat, illessze be ezt az ő gazda­sági programmjába és a legjobb vidéken, Bü­kén és környékén próbáljon ilyen akciót lebo­nyolítani. r ,.,.'. . Szükség van Kárpátalja természeti kincsei­nek a kiaknázására is. Ez is tervbe van véve. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom