Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-178

302 Az országgyűlés képviselőházának 178. ellentétben a vidéken, a falukban és tanyákon. Egypár adatot mondok errevonatkozólag. A kórházi kiadások fejkvótája a falvakban 76 fillér, a vidéki városokban 3'36 pengő, a fővárosban 17 pengő. Az egészségvédelem költsége a fővárosban 4 pengő, a falusi lakosoknál 65 fillér és így van ez kulturális téren is. Míg nálunk Magyarországon a siketnéimákra és az elmebetegekre nagy gondot fordítanak, addig a családvédelem intézményes kiépítése, •d csecsemő- és; gyérmekvédelem főleg-a tanyavilágban még meglehetősen elhanyagolt állapotban van. Magyarországon 387.000 olyan család van, ahol nincs gyermek. 425.000 olyan család van, ahol a gyermekek száma egy és 384.000 a kétgyermekes családok száma. 1,200.000 család van tehát ebben az országban, amely nom szaporítja 'az országot és csak 670.000 a szapora családok száma. A napokban a Kis Újságban Tokajról volt egy megrázó és szomorú cikk, hogy milyen borzasztó állapotok vannak Tokaj városában közegézségügyi szempontból. Azt hiszem, hogy a Rákóczink és a Bercsényik városa megérdemelné, hogy az ottani vármegyei közigazgatás nagyobb szeretettel .nyúljon le az ottani nyomorúságihoz és igyekezzék ezeket az állapotokat megszüntetni. Hiszen ne felejtsük azt el, hogy a tokaji név az elmúlt évszázadokban a magyarság érdekében a borán keresztül többet tett, mint az akkori magyar diplomácia. Feltétlenül fontos tehát, hogy ebben a kérdésben történjék valami. A napokban mondotta Pest vármegye alispánja, hogy húsz év alatt vármegyéjében a születések száma 50%-kai csökkent. A világháború előtti Magyarország minden ezer lakosára évente 30 születés esett, ma azonban már 20-nál is kevesebb a születések száma és az a szomorú még hozzá, hogy a legderekabb magyarok azok, akik* pusztulnak és fogynak. Ha megnézzük a város végi lakókat, cigánynegyedeket, ott a szaporodás megvan. Szóval nem minőségben, hanem, csak mennyiségben szaporodunk. A cigányn egy ed ékben, ahol betegségek, tífusz és vérbaj tömege van, szaporodnak és ezek az emberek lesznek a társadalom nyomorultjai és páriái. T. Ház! Szörnyű dolog az, hogy a kórházak Magyarországon meglehetősen elhanyagolt állapotban vannak. Kecskemét városa, ahol a legtöbb szülés van egész Magyarországon, nagyon szomorú kórházzal rendelkezik, A folyosókon sem férnek már a szülőanyák a szalmazsákokon. 500.000 pengővel lehetne a város helyzetén segíteni. T. Ház! A néptáplálkozás kérdésének megoldása is szolgálja a fizikai megerősödés ügyét. Délelőtti beszédemben elmondtam, hogy valahogy a magyar kisgazdatársadalom nem gondoskodik táplálkozásának sokrétűségéről és nem igyekszik magának télire úgynevezett eltartható főzelékeket es zöldséget elrakni. Ez az oka annak, hogy az egyoldalú táplálkozás következtében fizikailag is megrokkan. T, Ház! Nem az egybe ellen kell beállítanunk nekünk hatalmas apparátust, hanem a megszületett gyermekek megmentése érdekében. Tisztelettel kérem a belügyminiszter urat, valósítsa meg a tanyavilágban'a cseosemővédő, zöldkeresztes, stb. intézményeket. A városban megvannak ezek az intézmények, a szülések nagyobb száma azonban a tanyákon történik. Héroszi munkát végeznek például a kecskeméti orvosok, a Merétey Sándorok, a Szarvas Andrások, a cserey-Pechány Albinok és a Maülese 194-1 február 12-én, szerdán. tolcsy Károlyok, akik a tanyavilág hatalmas szaporodásának érdekében emberfeletti küzdelmet fejtenek ki, hiszen Kecskeméten magában 1100 olyan család van a tanyákon, amelyben a gyermekek száma több, mint hat. Ebben az esztendőben kitüntettünk Kecskeméten a belügyminiszter úr által adott összegből 30 sokgyermekes anyát, összesen 282 gyermekkel. Volt köztük egy 31 éves fiatal asszony, akinek hét élő fiúgyermeke van és köztük 12 olyan asszony, akiknek mind a 12 megszületett gyermekük él. Három esztendő alatt a kitüntetett sokgyermekes 82 családiból egy hatalmas község népesülhetne he. Ezt a szaporodást, fajfenntartást mindenáron támogatni nemzeti hivatás és nemzeti kötelesség. T. Ház! Hiába szereljük fel hadseregünket a legbrilliánsabb fegyverekkel, ha lassan oda jutunk, hogy fogy az a lélekszám, amelyből katonát lehet nekrutálni. (Úgy van! a jobboldalon.) Hiába adunk földet, ha nem lesz kéz, amely megmunkálja. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Erdélyt sem akkor szereztük vissza, amikor diadalmas hadseregütik bevonult Erdélybe, hanem akkor fogjuk valóban visszaszerezni, amikor a magyar anyák annyi gyermeket szülnek, hogy minden más fajta kisebbségben les& az erdélyi területeken. (Taps a jobb- és a baloldalon.) T. Ház! Kár minden csepp magyar vérért, amely elpusztul és nem menthető meg a nemzet számára. Kár minden magyar életért, aki nem tudja a magyar fajta sorsközösségét vállalni és nemzeti hivatását előrevinni. Azt kérem zárómonclatomban: vigyázzunk a magyar fajtára, mert teremt-e Isten több magyart, ha mink is elfogyunk? (Ügy van! Ügy van! taps a jobboldalon és balfelől.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy majd együttesen válaszoljak a képviselő úrnak erre és a soron következő legközelebbi interpellációjára, miután az anyaguk teljesen azonos. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr bejelentését tudomásul vennií (Igen!) A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Következik Gesztelyi Nagy László képviselő úrnak második interpellációja, amelyet ugyancsak a belügyminiszter úrhoz intéz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminiszter úrhoz a tanyavilág helyzetének javítása érdekében. 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy az ország kétmillió lakosa külterületen él, ebből körülbelül 1,600.000 az Alföld tanyavilágában s ebből körülbelül 700.000 a községek és városok határától négy kilométeren kívüli körzetben laki ki 2. Ismeri-e a miniszter úr azokat a közigazgatási, közegészségügyi és rendészeti hiányokat és bajokat, amelyek itt a tanyavilágban állandóan tapasztalhatók 1 3. Hajlandó-e a miniszter úr a legsürgősebben benyújtani a tanyavilág helyzetének javítására irányuló közigazgatási rendezést magába ölelő törvényjavaslatot, hogy legalább a közegészségügyi és közigazgatási vonalon induljon meg a fejlődő munka a szapora tanyai magyar érdekében?«