Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-178

288 Àz országgyűlés képviselőházának 178 tárgyaltunk a képviselőházban és az ellenzék majdnem minden javaslatnak ellene beszélt, mert tudta, hogy amikor az törvényerőre emelkedik és ki fog menni az életbe, akkor már olyan gyenge lesz, hogy a mezőgazda­sággal foglalkozóknak és a mezőgazdasági ér­dekképviseleteknek csak kis mértékben lesz belőle hasznuk. Itt volt az öregségi biztosításról szóló tör­vényjavaslat ' tárgyalása. Mi akkor megmond­tuk, nevetséges dolog az, hogy olyan csekély összeget állítanak be a mezőgazdasági munka­vállalók és a munkavállalók özvegyeinek biz­tosítására. Amikor pedig ez a javaslat tör­vényerőre emelkedett, az történt, hogy falun sírtak azok a szegény özvegyasszonyok, akik­nek a férje a törvény életbelépése előtt egy évvel halt meg, mert akár a háborúban, akár másutt szerezték ezek az emberek betegségü­ket, ők kiestek ebből a biztosításból, nem kaptak egy fillért sem, ez a. törvény tehát rájuk nem vonatkozott. Akkor ezek miatt a hiányok miatt nem fogadhattuk el azt a tör­vényjavaslatot. Itt volt a mezőgazdasági munkabérmeg­állapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása amikor világosan leszögeztük azt, hogy ne bíz­zák másra a munkabérmegállapítást, hanem innen, a törvényhozás házából adjunk egy irányelvet, amellyel megszabjuk a legkisebb munkabérek összegét még a részesmunkáknál is. A járási és vármegyei felügyelőségeknek és a szolgabírói hivataloknak csak ennek a rendelkezésnek a végrehajtására, csak a tör­vénynek a betartására kellett volna ügyelniök és a dolog határozottan ment volna. Akkor is azt mondták, hogy mi mindennek ellene vav gyünk, legyen az jó vagy rossz. Ez nagy té­vedés. Itt van a kezemben az ország legnagyobb vármegyéje, Pest vármegye munkabér megálla­pító bizottságának a füzete. Azt lehet mon­dani, hogy a legnagyobb hozzánemértéssel állapították meg Pest vármegye területén a legkisebb gazdasági munkabéreket. Nem aka­rom mind felsorolni, csak egyes tételekre aka­rok hivatkozni. Az ellen nem szólok semmit, hogy 3 pengő 80 fillérben állapították meg az elsőosztályú férfinapszámot, de az ellen igenis szólok, hogy a másodosztályú munkabéreket 3 pengő 40 fil­lérben állapították meg. Az elsőosztályú és a másodosztályú munkabérek között nagy diffe­rencia van. Ha tudniillik 3 pengő 80 fillérben állapítjuk meg az elsőosztályú munkabéreket, akkor a másodosztályú munkabéreket nem állapíthatjuk meg 3 pengő 40 fillérben, mert világos dolog és a gyakorlati életbein az a hely­zet, hogy a másodosztályú munkabér csak 80%-a lehet az elsőosztályú munkabérnek. Vi­szont a bizottság 3 pengőiben állapította meg a harmadosztályú munkabért. Lehetetlen hely­zet az, hogy amikor 3 pengő 80 fillér az első­osztályú munkabér, akkor egy harmadosztályú gyermekmunkáért 3 pengőt fizessenek. Ebből a megállapításból a szakértelem teljes hiánya tűnik ki. Itt van egy másik dolog. A munkabérmeg­állapításról szóló törvény szerint a szőlőmet­szésmél 50%-os felárat kell fizetni. Kérdem, mi az indoka annak, hogy a szőlőmetszés idején, nem is a legnagyobb munkaidőben, 50%-os pluszt kell fizetni, a legnehezebb munkaidő­ben pedig csak 20%-ot? Teljes lehetetlenség ilyen munkabérmegállapítást magunkévá tenni ülése 19U1 február 12-en, szerdán. f \ és nem nyugodhatunk meg abban, hogy a vár­megyei mezőgazdasági - munkaibér megállapító bizottság ilyen munkabérmegállapítást hozott javaslatba. Ezt a munkabérmegállapítást a tegnapi pestmegyei gyűlésen is kifogásoltam. (Szeder Ferenc: Szóval sok a munkabér?) Nem a munkabér sok, hanem azt kifogásolom, hogy a 3 pengő 40 fillér nincs arányban a 3 pengő 80 fillérrel. (Szeder Ferenc: Magasabbnak kel­lene lennie?) A harmadosztályú munkabért nem lehet 3 pengőben megállapítani... (Sze­der Ferenc: Magasabbra vagy lefelé?) Az előbb hangsúlyoztam, hogy a másodosztályú munka­bér csak 80%-a lehet az elsőosztályú munka­bérnek, a harmadosztályú munkabér pedig az elsőosztályúnak csak 60%-a lehet. (Szeder Fe­renc: Az nem szabály!) Ez a reális arány a fíöldmunkálatoknál és ha a képviselőtársam szociáldemokrata oldalon nem ért ehhez, ne szóljon hozzá. (Szeder Ferenc: Nyilván nem dolgozott annyit, mint én! Egy szociáldemo­krata 19 éves fiatalember már nem sokkal ke­vesebbet dolgozik, mint egy 20 éves!) T. Képviselőház! (Szeder Ferenc: Szóval kevés a munkabér? Vagy sok? — Zaj. — El­nök csenget.) Ha nem értette meg képviselő­társam, ne szóljon hozzá. (Szeder Ferenc: Csak kíváncsi vagyok rá!) Elnök: Csendet kérek! Szeder képviselő úr, kérem, maradjon csendben. Tóth János: A csúcsminiszter úr expozéjá­ban említette a termelői kérdések megoldását. Azt mondta, hogy mindent ki kell termelni a magyar földből, amit csak lehet és ehhez bi­zonyos szakképzettségre, mezőgazdasági szak­tudásra van szükség. A mezőgazdasági szaktu­dás növelését a mezőgazdasági kamarák, a vár­megyei mezőgazdasági bizottságok útján tar­tott tanfolyamokkal érhetjük el. A mi mezőgazdasági szervezeteink papiro­son kitűnően megvannak szervezve. Van köz­ségi mezőgazdasági bizottság, járási mezőgaz­dasági bizottság, vannak vármegyei és kama­rai bizottságok, kategóriánként beválasztva. Szomorú dolog, hogy ez csak papiroson van meg, a valóságban ezeknek semmi tekintélyük és becsületük nincs, mert sehol sem veszik fi­gyelembe a járási vagy a községi bizottságok jelentéseit és kérelmeit. Mert ha figyelemibe vették volna, akkor másképpen alakult volna ki a mezőgazdasági munkabérek és más lett volna a mezőgazdasági termékek ármegálla­pítása. T. Képviselőház! Hogy visszatérjek a me­zőgazdasági munkabérmegállapításra, a mai helyzetben az lenne a legcélszerűbb dolog, ha búzaalapon vagy búzaárban állapítanák meg ezeket a munkabéreket, mivel a búza a főter­ményünk. Az elsőosztályú munkabért úgy kel­lene megállapítani, hogy az minden munkaóra után 1'20 kilogramm búza ára, illetve termé­szetben ennyi búza lenne,' a másodosztályú munkabér az elsőnek 80%-a, a harmadosztályú munkabér pedig a másodosztályúnak 80%-a lenne. Ha a községi és járási mezőgazdasági bi zottságok kérelmeit és jelentéseit figyelembe vették volna, akkor egészen bizonyosan ezen az alapon állapították volna meg a munkabéreket, mert ma, amikor a termények árát maximál­ják, a termelőnek az a legalkalmasabb, ha a munkabéreket vagy termékekben vagy a ma­ximált áron fizetheti ki. T. Ház! A csúcsminisztsr úr a földkérdésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom