Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-178

Àz országgyűlés képviselőházának 178. Ugyancsak meg kell állapítanom azt is, hogy nincs magyar népi sajtó. Őszintén megmondom, ez nagyon szomorú a magyar nép élete szempontjából, mert jövője szempontjából a népi sajtó szinte nélkülözhetetlen. Azonnal meg kellene indítani a magyar népi sajtót, amelyen keresztül állandóan a magyar nép mellett állunk a szakismeretek terjesztésével, az állampolgári neveléssel és az általános ismeretek terjesztésével. Ennek jelentősége olyan nagy, hogy e felett napirendre térnünk nem könnyű és nem egyszerű. A tervgazdaság megvalósításával kapcsolatban kell ezt a kérdést is megoldani, mert a tervgazdaság sikere és általában az ország megfelelő gazdasági berendezése függ ettől. Itt van a szövetkezeti kérdés. Nagyon helyes, amit a vízszahályozás kérdésével kapcsolatban a pénzügyminiszter úr említett, hogy az ármentesítő társulatokat össze akarja vonni, egy kalap alá akarja venni. Ugyanígy felvethetjük a kérdést, miért lehetséges az, hogy három-négy különféle szövetkezeti központ működik és egymással konkurrál. Miért nem intézkedik a kormány, hogy a Hangya, a Hanza, az új erdélyi szövetkezet és a tiszaháti szövetkezet egyesüljenek es így minden körülmények között teljesíthessek azt a feladatot, amelyet a szövetkezeti hálózat csak akkor tud teljesíteni, ha általános és nagyon kiterjedt. A szövetkezeti kérdésnél még egy pillanatig időzve, elmondom, hogy a szövetkezeteknek azért van óriási jelentőségük, mert csak ezen az úton lehet a legkisebb emib érhez is hozzájutni, úgy a fogyasztási cikkek kiszolgáltatásánál, mint pedig az apró mezőgazdasági cikkek, például a tojás stb. felvásárlásánál. Ezeknek a kiseuubereknek az árui óriási tömeget tesznek ki és a mai viszonyok, között nincs meg az egyöntetűség ezek közt az áruk közt, mert senki sem neveli ezeket a termelőket; erre csak egy nagy és erős szövetkezeti konszern képes. A Hangyának ezirányú munkássága igen beesülósreméltó. Az állattenyésztéssel kapcsolatban a takartmánysilókat kell aninden körülmények között minél szélesebb könben terjeszteni, a fehér jeterm élést biztosítani. Mindez múlhatatlanul szükséges és jóformán alig kerül nagy áldozatba. Ennek a kérdésnek megoldása feltétlenül és minden körülményeik között szükséges akkor, ha az állattenyésztés emelkedését biztosítani akarjuk. Az állattenyésztés a magyar klíma mellett azért megy nehezen, mert a legelőgazdálkodás csak elmélet. A legelőés a rétgazdálkodás nem mehet mindenütt egyformán, azzal nem lehet mindenütt úgy bánni, mint azokon a vidékeken, ahol megfelelő csapadék van. Van a magyar földnek egy kitűnő növénye, a kukorica, amely óriási takarmánytermést eredményez. Ennek termelése tehát lehetővé tenné azt, hogy alaposan felemeljük az állattenyésztés bizonyos ágainak teljesítményét. Ennek a kiváló, értékes terményünknek, a zöldesalamádénak, illetőleg a zöldcsöves kukoricának silókba való elraktározása, állattenyésztésünk részére való biztosítása elsőrendű feladat. Azután el kellene rendelni a r kötelező szarvasimarhaibiztosítást a kölcsönösség alapján. Ennek olyan jelentősége van, hogy gondolkozás nélkül meg lehet valósítani. Csak egyszerűen rámutatok azokra a kölcsönös szarvasmarhabi ztosító társaságokra, t amelyeket ini létesítettünk még a háború előtt- Ezek égy része még most is fennáll. Itt az a helyülese lúbí február lÈ-ên, szerdán. 287 zet, hogy egy-egy község lakossága közösen biztosítja állatait, úgy, hogy az egyik a másikért vállalja a feleiősséget. Előfordul ilyenformán az az eset, hogy ha például valahol valamely tehénnél, vagy más állatnál baj történik, az egész község odamegy, igyekszik az állatot megfelelően értékesíteni és a maradék kárt a többi szarv asmarhatenyésztő gazdák egymás közt megosztják, úgyhogy egy-egy emberre alig jut valami kevés fizetnivaló kártérítésiképpen; viszont boldoggá teszi azt a kisembert, aki egyetlen tehenét egész élete munkájával szerezte meg és ha az megdöglik, újat szerezni többé nem tud. így általában minden gazda több állatot is tartihat, mert sokkal inkább biztosítva van, hogy az az állat meg is marad és tenyésztése majd haszonnal jáx. A mezőgazdasági igazgatással kapcsolatban felvetem azt a gondolatot, hogy miért ne lehetne a közigazgatásban a körjegyzők mellett, ahol. adóügyi jegyzők is vannak, &SY

F mezőgazdasági szakképzettséggel bíró mezőgazdasági előadó, aki az egész körjegyzőségben folyó mezöazdasági munkát figyelemmel kíséri és irányítja. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a mezőgazdaság gépesítése is soron van. így könnyebb és nívósabb a mezőgazdasági munka. Igaz, hogy akik mezőgazdasági gépekkel foglalkoznak, nagyobb munkabért kívánnak, de viszont sokkal értékesebb munkát teljesítenek. A mai viszonyok közt, amikor mezőgazdaságunk munkáshiánnyal küzd, — maholnap nem lesznek a mezőgazdaságban munkások, aratók és béresek — a szó teljes értelmében rá vagyunk szorítva arra, hogy gépeket használjunk. A gépek mellett kevesebb ember alkalmazására van szükség és ezenkívül könnyebb is a munka, nem erőlteti meg annyira a szervezetet és ezenkívül jobb díjazást biztosít. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Szent-Ivány József: Szükséges volna ipari téren az egyöntetű termelés, a széries-áruk előállításának biztosítása, hogy ezáltal... Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni. Szent-Ivány József: Befejezem. Mélyen t Képviselőház! Nincs módom ezekről a kérdésekről most többet mondani, csak annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a kormánynak a tervgazdálkodás kérdésében való állásfoglalása és intézkedései az ország felépítését biztosítani fogják. Az expozéban foglaltak iránt bizalommal vagyok és köszönöm, hogy lehetőséget adott arra, hogy hozzászólhassunk a kérdéshez. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Tóth János! Tóth János: T. Ház! Amikor a pénzügyminiszter úr, illetőleg a csúcsminiszter úr expozéjához hozzászólok, teszem ezt azért, mert amint Matolcsy Mátyás t. képviselőtársunk eléggé alátámasztott beszédében mondotta, ebben a programúiban semmi konkrétumot, semmi valóságot nem vettünk észre, nem vettük észre azt, hogy ez a programm kimondta volna, hogy a mezőgazdasági célokra, így az öntözésre vagy más célokra mennyi pénzt fordítunk. Tudom, hogy ez a megállapításom túloldali képviselőtársaimnak nem kellemes és tudom, hogy ők azt mondják, bármilyen javaslatot hoznak ide, mi mindig ellene szólalunk fel. Sok törvényjavaslatot 45*