Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-178

Az országgyűlés képviselőházának 1*78. latkozása alkalmas volt egy bizonyos káosz megteremtésére. A zavaros helyzet pedig mindig az ajniglofil irányzatmaik kedvez. A zsidóság szereti a zavaros helyzetet, a zavarasiban való halászást, ami, mondjuk meg őszintéin, a nem egyenes emberek tulajdonsága. A második zsidótörvény végrehajtása iGsztendejében, amikor a pénz még mindig szinte kizárólagosan a zsidóság kezében van, különösen a tezaurált, be nem vallott vagyonok igen alkalmasak iliyien kaotikus, zavaros időkben arra, hogy azokkal spekulációs vásárlásokat bonyolítsanak le. A spekulációs vásárlásoknak pedig kiváló területe a tőzsde. Megdöbbentő és a kormányzat nem zárkózhatik el a felelősség elől azért, hogy ina, a második zsidótörvény végrehajtása esztendejében és a harmadik zsidótörvény előestéjén, van egy terület, ahol kizárólag a zsidóság uralkodik. Ez a terület igen alkalmas a pengőrontásra és alkalmas munka nélkül szerzett jövedelmek biztosítására, már pedig minden munka nélkül szerzett jövedelem a nemzeti közösség vagyonának meglopása. Megdöbbentő, hogy ma olyan nyugodtan, olyan szabadion mozoghat a zsidóság a tőzsdén éppenúgy, mint tizenöt évvel ezelőtt, a legnagyobb liberális világban. Ma már azok is megszállják a tőzsdét, akiket a kártyaklubokból a rendelkezések kiszorítottak. A játékosok is megjelentek a tőzsdén, sőt egyes színpadot nem nyert zsidó színészek is. Ez után a két nyilatkozat után, hogy infláció következik és javakban kell gondolkozni, igyekeztek minden pénzűiket befektetni, megjátszani a tőzsdén, iparkodtak maguknak javakat biztosítani. De hogyan? Az ő elgondolásuk, kijelentésük az volt, ezt hallottuk szerte pénzügyi körökben hogy »nichts Geld, sondern nur Sachwert«. Ennek az elméletnek megfelelően cselekednek is a zsidók. Látjuk hogy egyre-másra folynak a. névtelen részvényvásárlások. Nagyon érdekesek ezek. Névtelenül adja el az egyik a részvényt és névtelenül vásárolja az új részvényes. Már most mi következik ebhŐjl? Aki névtelenül adja, egészen bizonyos, hogy az ő részvénye tezaurált, be nem vallott, tehát az adózás alól megszökött vagyon. Aki pedig ilyen névtelen részvényeket névtelenül vásárol, annak egészen bizonyos, hogy olyan vagyona van, amiről talán nem tud a kormányzat, illetve nem tudnak a hivatalos tényezők, tehát ez is megszökött az adózás elől, mert csak így tudják ezeket az anonim vásárlásokat lebonyolítani. T. Ház! Megindultak megint a titkos lombard-üzletek. A pénzügyminiszter úr egészen biztosan tudja is ezt. Ha egy kissé alaposabb és keményebb rendelkezésekkel vennénk kezelés alá a tőzsdei spekulációt, igen szomorú igazságokra jönnénk rá. Ezeknek a spekulációknak következtében természetesen munkanélkül szerzett jövedelemhez jutott a zsidóság. Nagyon érdekes a zsidóság gondolkodása. Ügy látják, hogy a tőzsde megszilárdítása valóban szükséges. A zsidóság ugyanis úgy vélekedik, hogy a. pénzügyminiszter úrnak belföldi kölcsönre van szüksége. Kinél van a pénz? A zsidóságnál, tehát a zsidóság lehetőséget iparkodik magának teremteni, hogy pénzt szerezzen, hogy azután szívesen siessen a pénzügyminiszter úr segítségére, mert azzal a bizonyos belső kölcsönnel kapcsolatban neki is lehetőségei támadnak, hogy újabb jövedelmet biztosíthasson magának. Ma, amikor égető szükségünk van arra, hogy a közvéleményt ülésé IMI február lÉ-én, szerdán. 271 '. megnyugtassuk, hogy itt nincs szó inflációról, amikor égető szükségünk van arra, hogy gazdasági életünket megerősítsük, akkor igenis tervszerűen beletartozik a gazdasági programúiba az, amit mi nemzeti szocialisták is követelünk és amivel szívesen sietünk a pénzügyminiszter úr segítségére: tessék végre a tőzsdét megreformálni, megrendszabályozni, mert amíg a zsidóság a maga kisded játékait egy bizonyos szinte kizárólagos területén «1 végezheti és ronthatja a pengőt, addig gazdasági terveket megvalósítani nem lehet. Míg a zsidóság kezében van a pénz, és az a bizonyos mozgó tőke, addig valóban csak elmélet lesz * minden, amit a pénzügyminiszter úr mondott, minden, ami a magyar ember vágya, hogy egy épülő új Európában Magyarország is megtalálja a maga helyét gazdasági téren is. Tisztelettel kérek 10 pere meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak-e a kért 10 perces meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. (Egy hang a középen: Csak így tovább, okosan! — Derültség a középen.) Palló Imre: A pénzügyminiszter úr beszéde közben azt mondtam, hogy valami konkrétumot kérünk tőle. Arra kérjük tehát a pénzügyminiszter urat, hozzon szigorú rendelkezéseket a tőzsde teljes átszervezése érdekében, mert nem elegendő az, hogy két alelnök keresztény, a harmadik pedig zsidó, nem elég az, hogy a vezetőségben találunk keresztényeket, de tovább uralkodik a régi liberális zsidó szellem. Az a baj, hogy akik a tőzsdén játszanak, az értéktőzsdén és a terménytőzsdén egyaránt, mind zsidók és ezek mindenre reagálnak. Mindent azonnal megéreznek, finoman, mint a szeizmográf, mint ahogyan tegnap is megérezték, hogy valami készül és íme, egy-kettőre 10—15—20%-kai estek a részvények. A bankok iparkodtak piacra dobni a részvényeket, mint ahogyan annakidején a második zsidótörvény születésekor tették. Most pedig, amikor végrehajtják a második zsidótörvényt és a csúcsminiszter úr gazdasági programmot ad, a zsidóság megint vásárolja a részvényeket, névtelenül. Kérjük tehát a pénzügyminiszter urat, vezesse be a részyényszelvényadót. Azt mondta a pénzügyminiszter úr, hogy a német és olasz példákat követi. Olaszországban már régen 20%-kai adóztatták meg ezeket, nálunk pedig nem történt semmi. Volna egy szerény tanácsom. Annakidején, amikor az aranykészleteket kellett bejelenteni, azokat, akik a bejelentést megtették, nem bántották. Kendelje el tehát a pénzügyminiszter úr, — nagyon szívesen hozzájárul mindenki — hogy egy bizonyos határidőn belül jelentsék be a részvényeket is. Akkor majd rá fog jönni, mennyi tezaurált vagyon van még, amelyből sok adójövedelmet lehet majd szerezni az ország gazdasági életének érdekében. Ugyancsak terjesszen elő törvényjavaslatot a pénzügyminiszter úr a részvényjog reformját illetőleg. Sürgős ez a kérdés, t. Ház, de szükség van a tőzsdei nyereségadó bevezetésére is. Aki német lapokat olvas, az olvashatta most, hogy például a protektorátusban 80%-os tőzsdei nyereségadó bevezetéséről tárgyalnak. Magyarországon még mindig szó sincs erről. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Dehogy nem! Erről beszéltemi) Kérem, ne beszéljünk, hanem cselekedjünk. (Boér Ágoston: Orrriási! — Derültség a középen. — Elnök csenget. — Reményi-Schneller 43*