Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-178

,27â Àz országgyűlés képviselőházának 178 Lajos pénzügyminiszter: Például, ha most dolgozhatnám, mennyivel töb'bet csinálhatnék! — Rajniss Ferenc: Nyugodtan elmehet! .Nincs abban semmi!) Ez a mi nagy bajunk, t. Ház, hogy sokat beszélünk, de keveset cselekszünk, kekünk az ellenzéken kötelességünk beszélni, mert ha nem beszélünk, akkor elfelejtenek cselekedni. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Na, na, na! íNem kell azt képzelni, hogy csak azért dolgozunk, mert maguk itt vannak! — tíoér Ágoston: Milyen szerencse ennek az országnak, hogy itt vannak! — Derültség a középen. — líajniss Ferenc: Kiderül, hogy mi vagyunk Európa leggazdagabb országa! Semmit sem kell csinálni!) MnÜk: Kérem, képviselő urak, Palló képviselő urat illeti a szó. (Derültség.) Palló Imre: Addig tervszerű gazdálkodás ebben az országban nem lehetséges, amíg itt a zsidóság a tőzsdén spekulál. Éppen ezért kérjük a csúcsjminiszter urat, méltóztassék á tőzsde kérdését sürgősen megrendszabályozni. Ne engedje meg, hogy & zsidóság mindenegyes megnyilatkozásból tőkét kovácsoljon magának, T. Ház! Most még egy másik kérdéshez is szeretnék hozzászólni. Annakidején ugyanis, amikor a csúcsminiszter úr elmondta expozéját, azt mondtuk, hogy konkrétumokat kérünk. Magyarország agrárcrszág és agrárország csak akkor lesz igazán erős, ha a föld a fiainak birtokában van. Már sokszor előhoztam a kisszállási zisidóibérlő részvénytársaság kérdését. Kisszálláson egy olasz érdekeltségű, több mint 17.000 kat- holdas birtok egy zsidó részvénytársaság kezében van ma, 1941-ben, amikor nemzetiszocialista tervgazdálkodást akarunk bevezetni. Ennek a rész vény társaságnak egy Korondi és egy Hajdú nevezetű zsidó igazgatója van. Most megdöbbenéssel olvastam, hogy a jánoshalmi főszolgabíró Korondi Károlyt, a kisszállási uradalmi részvénytársaság tulajdonosát 150 napi elzárásra átváltoztatható 15.000 pengő pénzbüntetésre, Hajdú Géza igazgatót pedig 120 niapi elzárásra átváltoztatható 12.000 pengő pénzbüntetésre ítélte negyvenirendbeli kihágás miatt. T. Ház! Bácsika Magyarország határőrvidéke, a dolgozó magyar társadalom számára igen értékes terület, tehát égetően szükséges volna ezt a kisszállási uradalmi részvénytársaságot sürgősen megszüntetni. A törvény alkalmat ad erre az igen t. kormányzatnak: tes' sék kivenni a zsidóság kezéből és kisbérletek formájában odaadni a dolgozó magyar társadalomnak, amely azután meg fogja védeni ezt a területet. Mi csak beszélünk többtermelésről, de ha odaadjuk ezt a földet a magyar társadalomnak, a mezőigazdasági munkásságnak és azoknak, akik rendelkeznek bizonyos tőkékkel, akkor azok meg is valósítják a többtermelést. Ezért kérem a esúcsminiszter urat, hogy a földmívelésügyi miniszter úrral valahogy találja meg a módját annak, hogy megszüntessék ennek a zsidó részvénytársaságnak diktatúráját: tessék átvenni akármilyen eszközzel ezt az uradalmat és tessék átadni kisbérietek formájában a magyar parasztságnak. T. Ház! Most még csak Martsekényi Imre igen t. képviselő úr egyik megállapításához szeretnék valamit hozzáfűzni: ő tudniillik nemes páthosszal kijelentette, hogy Szent István azért tudott egy ezeresztendős Magyarországét alapítani, mert keresztény szellemet teremtett itt. T. Ház! Szent István nemcsak ezért tudott itt egy ezeresztendős Magyarországot alapiülése 19U1 február 12-én, szerdán. tani, hanem azért, mert átvette a nyugati sajátosságokat (Felkiáltások a középen; A kereszténységet! — Zaj.) és ezek között természetesen a keresztény szellemet és a keresztény vallást is; azért teremtett egy ezeresztendős Magyarországot, mert átvette a vármegyei rendszert, (Egy hang a jobboldalon: Némi zsenialitás is volt benne!) átvette a magántulajdon gondolatát és mindezt diktatúrával igyekezett országában meggyökeresíteni. (vitéz Lipcsey Márton: Kitől vette át a vármegyét? — Zaj. — Elnök csenget. — Rapcsányi László: Történelmet kellene tudni!) A szentistváni gondolat lényegileg nem más, mint hasonulás és ezt a hasonulást kellene követni a mai korszakban is. (Zaj és közbeszólások.) Elnök: Méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Rajniss Ferene: Nem az ellenzék kérte ezt a vitát!) Palló Imre: A szentistváni gondolat nem jelent mást, mint alkalmazkodást, hasonulást a koreszméhez és ezt az alkalmazkodást a mai korszak is megköveteli. Ma is olyan időben élünk, amikor kapunkat az új korszellem döngeti, tehát az új korszellem átvétele szükségszerűség és ebből a szükségszerűségből fakad majd az új magyar kibontakozás, az új magyar élet. Ha így értelmezzük a szentistváni gondolatot, akkor helyesen értelmeztük (vitéz Lipcsey Márton: Nem maga értelmezi!) és ezen az alapon cselekedni, igenis, erkölcsi kötelesség. Mivel az elmondott expozét, ezt a tervgazdálkodási kinyilatkoztatást nem tartjuk alkalmasnak arra, hogy annak alapján sürgősen felépüljön a közösségi Magyarország, amelyben a dolgozó társadalomnak végre meglesz a becsülete, ezért azt nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Gesztelyi Nagy László. Elnök: Gesztelyi Nagy László képviselő urat illeti a szó. Gesztelyi Nagy László: T. Ház! Az a nagy1 vonalú és sokoldalú programm, amelyet a pénzügyminiszter úr a múlt héten itt a Ház előtt előadott, kell, hogy mindazokat, akik felelősséget éreznek a nemzet jövendőjéért, tettre, munkára és elmélkedésre serkentsen. Nem akart ez a programm részletes, aprólékos programm lenni, az az egyes tárcáknak a hivatása. A pénzügyminiszter úr a nagyvonalú keretet szabta meg, amelyet ki fognak tölteni a* egyes minisztériumokban azok a javaslatok, amelyek egymásután indulnak el ennek a fejlődési vonalnak, a pénzügyminiszter úr programmjának a kitöltése érdekében. Pár szóval az előttem szólott t. képviselő úr elmondott beszédére is kívánok reflektálni, csak arra az egy pontra, amelyben azt mondotta, hogy a Hangyákat ki kellene, tiltani a faluból, hogy ott a keresztény kereskedelem tudjon boldogulni, (vitéz Lipcsy Márton: Űgy van! Ezt kérte!) A Hangya negyven esztendeje csinálta Magyarországon, szinte magára hagyatva, a keresztény kereskedelmet, áldozott ezért,, hiszen több mint húszmillió aranykoronát fektetett hadikölcsönbe és voltak falvak százával, ahol nem volt más, csak a Hangya, mint keresztény kereskedelem. (Űgy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Ez a Hangya tartotta fenn a keresztény kereskedelmet és mentette át à mosta ai időkre. Nem volna méltó ezen önfeláldozó, negyvenéves munkája után most capitis deminutio-t csinálni a Hangyával, amely megtette a kötelességét a felszabadult területeken is, amikor élelmezte Kárpát-