Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-177

254 Âz országgyűlés képviselőházának 17 '- Elnök: Kérem Rapcsányi képviselő urat, méltóztassék csendben maradni! vitéz Martsekényi Imre: A pénzügyminiszter úr három részre osztotta az ő programmját. (Matolcsy Mátyás: Nem mondta el!) Méltóztassék megengedni, hogy én az új gazdasági rendszer kiépítését tartalmazó programúinak az idejét szintén három részre oszszam, nevezetesen a kényszerű defenaív: védekezés időszakára, az offenzív tevékenység időszakára és a későbbi teljes kifejlesztésnek az idejére. Az én véleményem szerint a pénzügyminiszter úr tervezete mérföldkő, (Derültség és zaj a szélsőbaloldalon.) akár részleteiben, akár nagy általánosságban került ide a Ház elé. (Mosonyi Kálmán: Azt maga sem hiszi!) Mérföldkő, mélyen t. Ház, mert a végleges szakítást jelenti a régi liberális gazdálkodással, (Maróthy Károly: Egy kicsit hihetőbben dicsérje!) egy új aktív, pozitív gazdaságpolitikának a bevezetését jelzi (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) és éppen azért, mert ezt jelzi, én és a mi pártunk a legnagyobb örömmel üdvözöljük az ő expozéját. (Ugy van! Ügy van! jobbfelől. — Matolcsy Mátyás: Természetes!) Hitlernek, a németek kancellárjának és vezérének van egy frappáns megállapítása, (Egy häng a szélsőbaloldalon: Több is!) amelyet ő a Nationalorganisches Prinzipben oly módon foglal össze, hogy nem lehet az egyik oldaÍOD jobboldali, nemzeti, közösségi politikát csinálni úgy, hogy gazdasági vonatkozásban a liberális vágányokon haladjunk tovább. (Élénk taps a szélsőbaloldalon.) Mélyen t. Ház! Szíves elnézését kérem a túloldalon ülőknek, de egy mondatban nem tudom összefoglalni (Egy hang a jobboldalon: Ők így tudnak! — Maróthy Károly: De mit mondott még?) annál az egyszerű oknál fogva, mert ez a kettő divergens: széthúzza az államot, a nemzetet és a társadalmat, avagy pedig keresztezi és metszi egymást és akkor összezúzza és lehetetlenné teszi az egyént és vele együtt a nemzetet. (Maróthy Károly: A strómanokról mit mondott Hitler?) Már pedig bármelyik oldaláról is nézzük az életet, politikai vagy gazdasági vonatkozásban, ez a liberális rendszer azért bukott meg ebből a szemszögből nézve a gazdasági életet, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások: Megbukott? Hol bukott meg? — Zaj a joboldalon.) mert nem az egyén bukott meg, hanem éz a gazdasági rendszer nem tudta megvédeni az egyént a régi tőkések és kapitalisták túlkapásaival szemben. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Rapcsányi képviselő urat másodszor figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. vitéz Martsekényi Imre: Ahogyan az előbb Horváth képviselő úr is elvileg fejtettei ki álláspontját, én is le óhajtom ( szegezni, hogy minden vonatkozásban és az élet minden körülményeit szem előtt tartva a magántulajdon alapján állunk, de a nemzeti közösség érdekét óhajtjuk szolgálni és éppen ezért az egyén és a magántulajdon közti viszonyt óhajtjuk a közösség érdekében egy ilyen Programm megvalósítása keretében rendezni. Az állami beavatkozás és az irányított gazdálkodás éppen ezt a célt szolgálja, különösen ma, ezekben a nehéz időkben, amikor az egyén gyönge ahhoz, hogy a maga életigényeit gazdasági vonatkozásban — még csak a létminimumot is — (biztosítsa (Ifj. Tatár Imre: De miért gyönge?) Mindaz, amit a pénzügyminiszter úr beszéde tartalmaz, az én igénytelen véleményem szerint állami beavatkozás az egyén ós a kö'. ülése 19^ február 11-én, kedden. I zösség érdekében, amihez etikai, morális " és filozófiai alapot az én megítéléseim szerint kizárólagosan és egyedül a keresztény erkölcs adhat. Ezt a politikai programmot tehát kizárólag keresztény gazdasági programmnak kell neveznem a régi liberális rendszerrel szemben, (Zaj a szélsőbaloldalon.) ha pedig nemzeti adottságainkat veszem tekintetbe, akkor keresztény nemzeti gazdaságpolitikának kell hívnom. (Taps a jobboldalon.) Keresztény politikának azért, mert meggyőződéseim szerint a mai világhelyzetben és a súlyos gazdasági viszonyok közt egyedül ez alkalmas arra, hogy a régi rendszerrel szakítva egy újat oly módon kreáljon, hogy magyarságunknak minden erejét szolgálatába állítsa. (Helyeslés és taps a jobboldalon, — Ifj. Tatár Imre: Mi is ezt akarjuk! Csak kitartás!) A németek által gyönyörűen megfogalmazott európai gondolat gazdasági vonatkozásban nálunk, sajnos, még a középosztályban is nagyon homályosan és felszínesen él, (Rajniss Ferenc: Ki az oka?) mert a liberális propaganda (Egy hang a szélsőbaloldalon: Miért nem törik le? — Zaj.) ugyancsak európainak nevezi azt a fegyverét, amelylyel a középosztály fejében kavargó és mesterségesen szított különböző politikai és gazdasági eszmei zűrzavarban alattomosan és titkosan támogatja a maga törekvéseit. (Rajniss Ferenc közbeszól.) Elnök: Rajniss képviselő úr, úgy látom, a következő szónok. Méltóztassék addig türelemmel \árni. (Rajniss Ferenc: Nem tudtam! — Derültség a szélsőbaloldalon.) vitéz Martsekényi Imre: Igaz, mélyen t. Képviselőház, hogy az elmúlt években — és ezt, azt hiszem, méltóztatnak koncedálni — erős kormánynyomásra lépésről-lépésre hátrált ez a politikai rendszer, de igaz az is, hogy a végsőkig védte pozícióit, mindig emlegetvén, hogy majd meglátjuk a finn háború után, azután a belga háború után, majd a Maginotvonalnál és meglátjuk majd a játszma végén. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Ez a megállapítás és beállítás helyes volna akkor, ha Magyarországon a liberális politikáinak léte vagy nemléte az angol-német vagy az angol-olasz há- ború kimenetelétől függne. De azt hiszem, kár bővebben magyarázkodnom, hiszen minden iskolásgyerek tudja már, hogy «nálunk ez a politika végleg megbukott. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon. — Nagy .zaj a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol bukott megf) Nem is olyan régen illusztris politikusok épp r az ellenkezőjéről tartottak előadásokat. (vitéz Várady László: Várjuk meg, míg a mondatát befejezi!) De megbukott Amerikában és Angliában is, bármilyen módon igyekeznek is ezt elkendőzni, mert idézek Rooseveltnek egyik beszédjéből egypár mondatot (Zaj a szélsőbaloldalon.), amelyekbe ezt mondja (olvassa): »A világ minden nemzetének jelszava a változtatás, az újítás, a társadalmi igazságosság megvalósítása lesz. A nép arra adott megbizást, hogy töröljék el a vagyonszerzésnek azt a módját, amely túlzott haszon felhalmozásaival és illetéktelen befolyással próbálja magát felszínen tartani. Nem akarjuk a vagyonszerzési törekvéseket megakadályoznij de elszeretnők érni, hogy mindenki számara létrejöjjön a tisztességes megélhetés színvonala«. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Hitler után Roosevelt!) Azt hiszem, ezzel eléggé igazolva van az, amit az előbb állítottam. Szent meg-