Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-177

Az országgyűlés képviselőházának Iff. győződésem, hogy az ez után a viláígégés után megmaradó gazdaságpolitikai és társadalmi csődtömeget többé ez a régi politikai vágányokon mozgó gazdasági rendszer likvidálni nem fogja. (Ineze Antal: Ez biztos. — Zaj a szélsőbaloldalon.) De nézzünk szembe székkel a kérdésekkel; az új közösségi renddel, az állami beavatkozással. Meg kell állapítanom, hogy bizonyos körökben es bizonyos rétegekben — még keresztény rétegekben is —• bizonyos idegenkedéssel nézik ezeket az eszméket talán azért, mert Németország, Olaszország, Portugália és talán kis mértékben Spanyolország is már megvalósította őket. Amikor azonban egy ilyen nagy Programm megvalósítása előtt állunk, akkor ezzel az alaptalan idegenkedéssel szemben szellemi és filozófiai'megfogalmazást kell adnunk a közvéleménynek (ifj. Tatár Imre: Ebből nem lehet magyar életet teremteni!), amelynek függetlennek kell lennie és a magyar tradíciókból kell élnie. Elnök: Tatár képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. vitéz Martsekényi Imre: Éppen ezért én és a velem egyformán gondolkodok úgy, amint Mussolini a maga államszervezését és a maga külpolitikáját a .Kóma-mitoszha, Hitler pedig az ősgermán-mitoszba ágyazta bele, a kereszténység kétezer éves tanait vennénk egyedüli zsinórmértéknek egy új gazdasági rendszer megteremtésénél. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Sütő Gyula közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, Sütő képviselő úr! vitéz Martsekényi Imre: Ezeknek a tanításoknak alapján (Ineze Antal: Ne bántsd a zsidót!) szórói-szóra, pontról-pontra megvalósíthatunk mindent, amit az új európai rendszer tőlünk megkövetel és mégis magunk csináljuk, a magunk ezeréves történelme, kereszténysége, alapján. (Ügy vanj XJgy van! Helyeslés és taps a jobboldalon. — Sütő Gyula: Csinálják is már! Miért nem csinálták meg eddig?) Elnök: Sütő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! vitéz Martsekényi Imre: Tesszük akkor úgy, ahogyan Szent István tette; neki is azért sikerült politikailag független és Önálló, ezeresztendős államot teremtenie, mert nem világi hatalomtól (Maróthy Károly; A nyugati eszméket vette át!), hanem a krisztusitól kérte a koronát. Ennek az elvi álláspontomnak leszögezése mellett szeretnék részletesen hozzászólni a pénzügyminiszter úr expozéjához, (Halljuk! Haljuk!) mégpedig azért, mert mint mérnöknek meg kell állapítanom, hogy a tervezet megvalósításának túlnyomó része a műszaki szolgálat körébe tartozik. De hozzászólok azért is, hogy itt, az ország nagy nyilvánossága előtt felhívjam az illetékesek figyelmét arra, — még akkor is. ha vannak egyesek, akik kritika tárgyává teszik az expozét azért, mert nem terjeszkedett ki részletesen az egyes kérdésekre — hogy a magyar mérnöktársadalom, igenis, hosszú évek óta a legnagyobb részletességgel foglalkozik azoknak a problémáknak műszaki és gazdasági megoldásával, amelyekről a pénzügyminiszter úr itt nagy ' áítaMinosságban szólott. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) Merem állítani, hogy a magyar mérnöktársadalom mind mezőgazdasági, mind ipari, mind pedig kereskedelmi vonatkozásban... (Zaj. — Ifj. Tatár Imre közbeszól.) Elnök: Tatár képviselő urat utoljára figyelmeztetem, hogy méltóztassék a közbeszólásokat abbahagyni. ütésé iHl február H-^én, kedden. 255 H vitéz Martsekényi Imre: ... még a pót- és műanyagok gyártását sem véve ki, a műgumitói, a műbőrig, a cellulózétól a műrostok gyártásáig minden problémával teljes felkészültséggel áll szemben (ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és csak egyet ker: a műszaki szolgálat egységesítését és racionalizálását (Helyeslés jobbfelől.) Szerintünk a legszükségesebb a szétágazó állami és gazdasági szerveknek és szervezeteknek egységes rendszerbe tömörítése, hogy végre — legyen szabad ez,t a triviális szót használnom — az alkotó jobbkéz mindig tudja, hogy hol foghat mellé a balkéz. (Maróthy Károly: Ez szép volt! — Zaj a jobboldalon.) Szükség van ugyanis arra, hogy például a felsotiszai, dunai vagy marosi ármentesítő tátrsaság tudja azt, hogy mit csinál az alsóvidéki, és a mezőgazdasági kutató intézet tudomást kell hogy szerezzen arról, hogy a hasonló címek vagy nevek alatt működő többi 5—6 társaság milyen problémákról tárgyal és milyen eredményekre jutott. (Mozgás a szélsőbalőldalon. — Egy hang job felől: Mi van ezen nevetnivaló?) Mély tisztelettel kérek egy negyedórai meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghoszszabbítást megadta. vitéz Martsekényi Imre: Az anyaggazdálkodással küszködő különböző minisztériumoknak is tudniok kell arról, hogy az ilyen célból alakított bizottságok és a Gyosz. milyen ellenkező határozatokat hoztak s a Mávag.-nak is értesülnie kell, hogy a csepeli Weiss Manfrédgyár vagy a Rima mikor keresztezi az ő útjait. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Egyszóval tekintet nélkül a kormányt állandóan befolyásolni igyekező sirámokra, erős és irányító kezet kérünk és várunk a kormánytól, annál is inkább, mert ha ez az erős kéz fogja dirigálni a gazdasági életet, nagyon sok probléma minden részletes ismertetés nélkül megvalósul. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Mi a szakemiberek intenzívebb bevonását kérjük és^ óhajtjuk egy bizonyos praktikus továbbképzés alapján. Mert őskeresztény alapon sem lehet alig száradt vagy már idejétmúlt, 40 éves diplomával rendelkező embereket vezetőkként ráengedni a magyar gazdasági életre (Ellenmondások a szélsőbalőldalon.) és velük kísérletezni. Mint szakember kell, hogy megmondjam, hogy továbbképzés nélkül nem lehet a mai pillanatrolnpillanatra változó és haladó technikai életben ilyen vezetőkkel operálni. Hogy osak egy példát mondjak, ha az Erzsébet-hidat ma építenők fel, talán feleannyi vas kellene hozzá, mint régen, mert félannyi igénybevétellel^ lehetne megkonstruálni, ha pedig ezt a hídépítést feleannyi vasanyaggal tudják megvalósítani, fölösleges magyarázni, hogy gazdasági vonatkozásban ez mit jelent. (Egy hang a szélsőbáloldalon: Méqis jó, hogy felépítették!) A szakemberek utánpótlását olymódon szeretnők, (Egy hang a középen: Ez komoly doloo!) hogy a pénzügyminiszter úr gondoskodjék arról, hogy olyan státust teremtsenek végre a műszaki szolgálatban, különösképpen a fővárosnál, (Helyeslés a középen.) hogy ne 10—15 évig legyen valaki ideiglenes hivatalnok, úgy, hogy még a mérnöki oímet sem használhatja, s csak ha minden jól megy, 40—45 éves korában nevezzék ki. Ezzel a rendszerrel, a régi rendszernek ezzel a csökevényével (Felkiáltások a szélsőbalőldalon: Helyben vagyunk!) új gazdaságpolitikát nem lehet esi-