Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-176

Àz országgyűlés képviselőhazának Í7e. ülése 19U. évi február hó 7-én, pénteken. 229 hogy kardját nem tudta használni, a további támadás elhárítása végett a zöldinges férfit arculütötte. A zöldinges férfi ekkor kiabálni kezdett: »Tudja, hogy kit ütött meg? Én or­szággyűlési képviselő vagyok s ezért ki fogom vetkőztetni az egyenruhájából!« (Maróthy Ká­roly": Fantázia!) A zöldinges férfi későbbi iga­zoltatásakor kitűnt, hogy Zeöld Imre Péter or­szággyűlési képviselő. A kihallgatott tanuk bi­zonyították, hogy Zeöld Imre Péter országgyű­lési képviselő a rendőr felügy élőt megütötte (Felkiáltások a szélsőhaloldalon. Ajaj! — De­rültség a szélsőbaloldalon.) s ezzel a cselekmé­nyével az 1914 : XL. te. 2. § (2) bekezdésébe üt­köző hatóság tagja elleni erőszak bűntettét kö­vette el. Zeöid Imre Péter a fenti alkalommal a tö­meg élőit »magukat kellene internáló táborba zárni, de maid nemsokára máskép lesz!« sza­vakat kiabálta, ami által a m. kir. rendőrség elleni gyűlöletre izgatás bűntettét követte el. (Szöllősi Jenő: öt lépésre ott állottam: nem igaz! Ott voltam öt lépésre!) Elnök: Csendet kérek, Szöllősi képviselő úr. (Szöllősi Jenő: Ott álltam öt lépésre! Nem igaz!) Ismételten kérem Szöllősi képviselő urat. maradjon csendben. vitéz Váczy György előadó: A történ­tekből kifolyóan Zeöld Imre Péter ország; gyűlési képviselő hivatali hatalommal való visszaélés címén feljelentést tett Bartha Jenő rendőrfőfelügyelő ellen. A budapesti főkapi­tány a feljelentést és a Zeöld Imre Péter által hivatkozott és az idézésre megjelent tanuk jegyzőkönyvi vallomását a 44.475/2—1940. fk. II. számú nyomozati iratokkal együtt a budapesti kir. ügyészségnek küldötte meg. A m. kir. belügyminiszter 394/1940— VI. a. res. számú átirata szerint Zeöld Imre Péter országgyűlési képviselő mentelmi jogát Bartha Jenő rendőrfőfelügyelő nem sértette meg, mert amikor a fegyverhasználattal egy tekintet alá eső támadáselhárítást alkalmazta, nem tudta, hogy a vele szembenálló zöldinges és nyilas­j érvényű férfi országgyűlési képviselő. t Ezt Zeöld Imre Péter csak a támadás elhárítása után hangoztatta. A mentelmi bizottság a hivatalos vizsgálat­nak ezen adataiból megállapította, hogy Zeöld Imre Péter országgyűlési képviselő mentelmi joga nem sértetett meg. Kétségtelen ugyanis, hogy Zeöld Imre Péter országgyűlési képvise­lőt nem törvényhozói hivatásának gyakorlásá­ban érte az áltála kifogásolt rendőri intézke­dés, amely nem törvényhozói minősébe ellen irányult és nem azt célozta, hogy őt képviselői hivatása gyakorlásának szabadságában és füg­getlenségében akadályozza, továbbá mivel az is megállapítható, hogy a panaszolt rendőri intézkedésre Önvédelemből s a_ panaszos kép­viselőnek sérelmes és kihívó viselkedése miatt volt szükség, tehát a tettenérés esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. Képviselőház­nak, mondja ki, hogy Zeöld Imre Péter ország­gyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügy­ben nem sértetett meg s ezért további intézke­désre szükség nincs. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Szöllősi Jenő szót kér.) Szöllősi képvi­selő úr jelentkezik, őt illeti a szó. Szöllősi Jenő: T. Ház! Egyáltalában nem volt szándékomban, hogy ehhez a mentelmi ügyhöz hozzászóljak. (Felkiáltások jobbfelől: Kár is! Felesleges is!) j^zonban az a tényállás, amelyet itt mint a belügyminiszter úrnak köz­lését felolvastak, indít engem arra, hogy ehhez a kérdéshez hozzászóljak. Abban a 15 tagú csoportban, amelyre a je­lentés hivatkozik, amely a járdán állott, én is bent voltam. Ez a csoport egyáltalán nem vett részt a tüntetőik irányításában. Ott álltam, mint egyszerű megfigyelő, egy szót nem szól­tam, (Zaj a jobboldalon.) annál kevésbbé, mert egyelőre nem is láttam okot rá. Különben rendőri közegek is ott állottak közöttünk, úgy­hogy nyilvánvaló, hogy ez a jelentés nem úgy tünteti fel az egész eset lefolyását és a tény­állást, amint az tényleg megtörtént. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Iij. Tatár Imre: Közönsé­ges hazugság! — Egy hang a jobboldalon: Erős kifejezés. — Zaj jobbfelől.) Elnök: Tatár képviselő urat sértő közbe­szólásáért rendreutasítom. Szöllősi Jenő: Mint megfigyelő, tisztán lát­tam az eset lefolyását. Elég magas ember va­gyok, úgy, hogy az ott körülöttem levők feje felett láttam az egész eset lefolyását. Azt nem tudtam kivenni, hogy meg fogták-e Zeöld Pé­^er igen t. képviselőtársunkat előbb, mint aho* gyan a jelentés mondja, de azt határozottan láttam, hogy a szembenálló rendőrtiszt meg­ütötte, a fejéről a kalap leesett és ő csak azután lépett fel tamadólag. (Zaj a jobboldalon. — Vájna Gábor: Fejbe is vágta.) RlnÖk: Kérem, ne méltóztassanak a képvi­selő urat megakadályozni felszólalásában. Szöllősi Jenő: Határozottan állítom és es­kü alatt merem vallani, hogy először Zeöld Pé­ter képviselőtársunkat ütötték meg, a fejéről leesett a kalapja, csak azután lépett fel Ő ta­ni adólag, tígyhogy a tényállást, amely itt el­hangzott, nem tudom másképpen minősíteni, mint úgy, hogy igenis képviselőtársunk men­telmi joga megsértetett. Erre esküt merek le­tenni. Ha e rendőri jelentés alapján határoz a mentelmi bizottság és a képviselőknek ilyen flagráns megsértését tudomásul veszi, akkor mentelmi jog nincs. Adják vissza, t. Képviselő­ház, ezt a jelentést a mentelmi bizottsághoz. Méltóztassék elrendelni a jelenlevőik kihallga­tását, vizsgálják ki a tényállást, és azután döntsünk a kérdés felett. T. Képviselőház! Nem történik semmi baj, ha ez a jelentés visszakerül a bizottsághoz. (Ma­róthy Károly: Nem presztízskérdés.) Méltóz­tassék az ügyet a tényállás kivizsgálása vé­gett, amelyhez én is mint szemtanú ajánlko^ zom, akár eskü alatti vallomással, a mentelmi bizottsághoz visszaküldeni és azután dönteni a kérdésben. Tehát az a kérésem, ne méltóztassék a jelentést elfogadásra vagy el nem fogadásra elénk terjeszteni, hanem tessék a tényállás megállapítása végett egyszerűen visszaküldeni a mentelmi bizottsághoz. (Mozgás és zaj. — Egy hang a jobboldalon: Nem volt ráírva, hogy képviselő.) Elnök: Kíván még valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kí­ván, a vitát bezárom és a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Szöllősi Jenő: Azért mert szólt, még nem le­het a rendőrnek ütni!) Kérem Szöllősi képvi­selő úr, már el méltóztatott beszédét mondani.) (Zaj a szélsőbaloldalon. — Szöllősi Jenő közbe­szól. — Gruber Lajos: Kíváncsi vagyok, ha Petró urat ütik fejbe, mi lesz emiatt?! — Zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak nyugodtan maradni. Harmadízben ismétlem meg ezt a kérésemet. Kénytelen vagyok a ké­résemet nem teljesítő Szöllősi és Gruber kén­viselő urakat rendreutasítani. Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizott­ság javaslatát magukévá tenni? (Igen! Nem!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom