Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-175

Az országgyűlés képviselőházának 1.75. Ugyancsak tervszerűen kívánjuk fejleszteni az állattenyésztést, ennek keretében pedig különösen a népies állattenyésztést és az Alföldnek elmaradt állattenyésztését. Ebben a vonatkozásban a visszacsatolt területek lényeges változást okoznak, mert lehetőségeinket rendkívüli módon megnövelték s Erdély viszszaesatolásával az állattenyésztés terén egészen új lehetőségek előtt állunk. Magától értetődik, hogy erre is országos tervet dolgozunk ki, figyelemmel a gazdasági élet egyéb ágazataival való kapcsolatokra, így elsősorban a közellátás ós kivitel igényeire. Ezeknek egyenletesebb kielégítését kell biztosítanunk, különösen például a hizlalás megszervezése által, mert a hizlalás terén a folytonosság hiányának hátrányait az utóbbi időben valamennyien éreztük. Ezt megfelelő eszközökkel biztosítani fogjuk. Gondoskodnunk kell azonban az ipar állati nyersanyagszükségletéről is. Csak gondoljimnk a juhtenyésztésre és a, gyapjúellátásra, vagy mondjuk, a szarva&marhatenyásztésre, sertéstenyésztésre é.s a bőrellátásra, amelyekre azt hiszem, nem szükséges részletesebben kitérnem. Ezzel biztosítjuk a gazdaságok eredményesebb kihasználását is, tehát a gazdák érdekét is szolgáljuk. Azt hiszem, nem kell mondanom, hogy itt is a minőségi termelésre törekszünk, s talán felesleges is említenem, hogy ezzel függ össze a rét- és legelőgazdálkodásnak tervszerű fejlesztése, valamint a takarmányozás tökéletesítése és biztosítása. T. Ház! A mezőgazdasággal kapcsolatban szólnom kell még a földreform végrehajtásáról. (Halljuk! Halljuk!) Itt szem előtt kell tartanunk, hogy a nagyobb birtokok jelentőségét a tőkeintenzív termelés ós a megfelelő számví mezőgazdasági munkás foglalkoztatása adja meg. A nagyobi) birtoknak tehát kötelessége azt termelni, amit nagyobb befektetéssel, tehát tőkeintenziven és sok munkás foglalkoztatásával lehet termelni, mert akkor felel meg a nagy birtok hivatásának. (Maróthy Károly: Amennyiben pedig: nem felel meg?) A kisbirtok szerepe pedig a munkaintenzív termelés. (Ügy van! a jobboldalon.) Kötelessége tehát olyat termelni, amii sok egyéni munkát követel. Etekintetben legnagyobb feladatunk az, hogy mindent elkövessünk abban az irányban, hogy a termelés a földreform végrehajtása folytán vissza ne essék. Ebből a célból elő kell mozdítanunk a földbérlő és termelő* szövetkezetek alakulását és működését, mert azok igen hasznos szolgálatokat tehetnek és a kisgazdáknak nagyon sok erőt jelenthetnek. Elő kell mozdítanunk azokat a termelési ágakat, amelyek a kisgazdaságnak a legjobban megfelelnek. Gondolok a baromfitenyésztésre, a tejre, stb. Különösen fontos az, hogy a Vidékenként és növényfajtánként megállapított korszerű termelési eljárásokat és az általános korszerű mezőgazdasági ismereteiket minél szélesebb körben terjesszük a gazdák közt, amit elérhetünk szaktanácsadással, felvilágosítással, tanfolyamokkal és sok más intézkedéssel, mert ha megtanítjuk a gazdáikat arra, hogyan és mit termeljenek és megtanítjuk a modern gazdálkodásra, abból nemcsak az országnak lesz előnye, hanem nekik maguknak is előnyük származik. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Eddig miiért nem csinálták meg?) Erre is fogok felelni. Egy másik feladatkörünk, mélyen t. Ház, a hazai bányakincs felkutatása és feltárása. (Halljuk! Halljuk!) A lehetőségek e téren lényegesen megváltoztak, mert a hegyvidékek, ülése 194-1 február 6-án, csütörtökön. 209 Kárpátalja és Erdély visszatérésével visszakerültek olyan bányakincsek, amelyeket 25—30 évvel ezelőtt még nem részesítettünk kellő méltánylásban, vagy amelyeknek felkutatása a mai modernebb eljárásokkal sokkal könnyebben és hatásosabban biztosítható, mint 25—30 esztendővel ezelőtt. Nem elegendő tehát az, hogy a meglévő bányák termelését fokozzuk és. , racionalizáljuk, az eljárások tökéletesítésével minél teljesebb kihasználásukat biztosítsuk, hanem szükséges, hogy tervszerűen végigkutassuk az egész ország területét bányakincsek után. (Helyeslés.) Azután, ha fel vannak kutatva, természetesen gondoskodnunk kell ezeknek feltárásáról és hasznosításáról. A bányakincsek felkutatásának gondolata átvezet egy másik területre, az energiagazdálkodás területére. Az természetes, hogy a roszszabb minőségű szeneket, amelyek a szállítást nem bírják, elektromos energia formájában kell hasznosítani. Ez magától értetődik, de hozzá kell ehhez fűzni azt, hogy a villamos energiatermelés szolgálatába kell állítanunk a vizieröket is. (Ügy van! Ügy van!) Ez a kérdés bekapcsolódik az öntözés kérdésébe, mert a völgyzáró-gátak nagyon jól fölhasználhatók elektromos telepek létesítésénél. E tekintetben lényegesen megjavult a helyzet Erdély visszatérésével, mert eddig sokkal nehezebben és drágábban lehetett volna az öntözést megoldani, mint most az erdélyi vizierők visszanyerése után. Kapcsolatos ez a kérdés a hajózás érdekeivel is. Méltóztatnak tehát látni, n igyon sokféle gazdasági ág van itt érdekelve, úgy hogy ezekjet Összhangba kell hoznunk és így egyéb érdekek egyidejű biztosítása mellett gondoskodhatunk az ország egységes villamosításáról, új villamos központok létesítéséről, a távvezetékhálózat szerves, egységes kiépítéséről és ezzel lehetővé tudjuk tenni azt, hogy az egész ország lakossága és termelése villamos energiához juthasson. Ez a kérdés egy másik szektoron keresztül elvezet bennünket a nyersanyag gazdálkodás problémájához. Azt hiszem, ,egyet méltóztatnak érteni velem abban, hogy szorosan szabályozott és ellenőrzött nyersanyaggazdálkodásra van szükség. Végre is mindent nem termelünk és amit termelünk, amit a föld egyáltalán ad. azt is csak korlátolt mértékben termelhetjük, a behozatalt tehát, amelyre rászorulunk, centralizálnunk kelK s a behozott anyagok szétosztását szintén központosítanunk, felhasználását pedig ellenőriznünk kell. Ebből következik, hogy a felhasználást természetesen cfeak szervezett formában lehet megengedni és éppen ezért szükség esetén az üzemek termelési rendjébe is bele kell avatkoznunk, (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) hogy olyan nyersanyagokat használjanak fel. amelyek rendelkezésünkre állanak* vagy megszerezhetők. A nyersanyagellátás szolgálatában áll a terv maga is és számításba vesz különböző körülményeket, így nevezetesen azt, hogy elő kívánjuk mozdítani a hazai nyersanyagok felhasználását. Például olyan célokra, amelyekre eddig vasat és rezet használtak, nagyon könynyen használható fel igen sok vonatkozásban az aluminium, amelyet hazai fémnek tekinthetünk. Több példát nem akarok említeni, mert nagyon telik az idő. De elő kell mozdítanunk a pótanyagok és műanyagok felhasználását is. E téren rendszeres kutató eljárásokat kell bevezetnünk és gondoskodnunk kell arról, hogy a kutatások bevált eredményeit fel is használjuk, be is vezessük iparunkba. Ugyanezt kívánom követni a regenerálási el-