Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-175

206 Az országgyűlés képviselőházának 175. ülése 19^1 február 6-án, csütörtökön. országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez 'hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem. kíván,- a vitát bezárom, a tanácskozásit befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, ehhezképest Matolcsy Mátyás képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi (bizottság 410. számú jelentésének tárgyalása. Jandl Lajos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tisztifőügyésze Jandl Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budak'crnyéki főszolgabírója megkeresése szerint nevezett képviselő ellen kihágás miatt büntető eljárást indított, mivel Jandl Lajos országgyűlési képviselő albertfalvi lakos tulajdonát képező dobermann kutyáját — annak dacára, hogy abban az időben Albertfalván ebzárlat volt — szájkosár nélkül tartotta és folyó évi augusztus hó 31. napján nevezettnek Erzsébet királyné-út 49. számú háaa előtt a gyalogjárdán Schlögl Ferenc üvegessegédet a bal felsőkarján megharapta. Schlögl sérülését Jandl Lajos . képviselő, orvos bekötözte és a Pasteur-intézetbe utasította. A kutya egyébként veszettség elleni védőoltásban részesült. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Jandl Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök; Kíván a jelentéshez valaki hozzászólni

1

? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, ehhez^ képest íandl Lajos képviselő úr mentelmi jogát a tárgyalt ügyben felfüggeszti. (Bárdossy Lászió külügyminiszter a kormány tagjainak kíséretében az ülésterembe lép. — Hosszantartó lelkes éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Következik a mentelmi 'bizottság 411. számú jelentésének tárgyalása. Gál Csaba országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. (Mozgás és zaj.) A képviselő urak méltóztassanak helyeiket elfoglalni és csendben meghallgatni az előadó urat. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! Esztergom vái megye tisztifőügyésze I. 1480/2—1940. ü. k. szám alatt Gál Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogá;

: nak felfüggesztését kérte, mert a párkányi járás főszolgabírája 341/1940. kih. számú megkeresése szerint 8120/1939. M. E. számú rendelet 1. §-ába ütköző kihágás miatt nevezett képviselő ellen büntető eljárá t indított, mivel 1940. évi április hó 5. napján Kernend községben Tóth Péter földmíves 100. hiázszá.mú lakásán tiltott gyűlést tartott. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de mivel a tényállás hiányos, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Gál Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez, hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitáit bezárom és a tanácskozást befejezettraek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, tehát Gál Csaba képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. A pénzügyminiszter lír kíván szólni. Reményi-Schnell

er Lajos pénzügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy azzal a megbízással kapcsolatban, amelyet a gazdasági élet és jelesen a termelés tervszerűségének kiépítésére, valamint az egyes gazdasági tárcák működésében az összhang ^biztosítására nyertem, néhány percre igénybe vegyem a mélyen t. Ház türelmét, (Halljuk! Halljuk!) mert úgy érzem, érdekli a mélyen t. Házat, de talán az egész országot is érdekli, hogy milyen elgondolásokkal fogtam hozzá ehhez a munkához és milyen az a terv, amelyet kidolgoztam. (Hátijuk! Halljuk!) Mélyen t. Ház! Megbízásomat úgy fogom fel, hogy az én feladatom az, hogy az eddig is megvolt gazdasági programmât minisztertársaimmal eigyütt újabb elgondolásokkal kiegészítve egységes gondolat irányítása alá helyezzem, szerves egységbe foglaljam és annak tervszerű végrehajtását 'biztosítsam. Erről kívánom a mélyen t. Házat tájékoztatni. (Halljuk! Halljuk!) A. tájékoztatás tekintetében kétféle módszer áll előttünk példaképpen. Az egyik módszer az, amely előre közli, hogy mit, mennyit, milyen minőségben, mennyi idő alatt kíván a termelésben elérni. így tették — amint méltóztatnak tudni — az oroszok. Az orosz gazdasági viszonyok és a magyar gazdasági viszonyok között azonban három lényeges eltérés van. Az egyik eltérés az, hogy Oroszország oly na,gyságú és gazdaságú területen kezdte oneg a tervgazdálkodás végrehajtását, hogy tulajdonképpen a többi államtól függetlenül, teljesen autarch módon valósíthatja meg elgondolását. A másik nagy eltérés az, hogy olyan időben kezdett hozzá ennek a tervnek a megvalósításához, amikor komoly háborús bonyodalmaktól még tartani nem kellett és végül a harmadik eltérés és különbség, ami természetes, az, hogy ott állami tervgazdálkodást kívántak megvalósítani és valósítottak meg, míg nálunk természetszerűleg nem ez a helyzet. A gazdasági terv ismertetésének másik módszere az, hogy valaki ismerteti a nagy irányokat, amelyeket követni és a fő célkitűzéseket ,amelyeket elérni kíván. így tettek a németek és nagyjából így tettek az olaszok is. A gazdasági viszonyodban azonban itt is lényeges eltérés van, egyrészről a német és az olasz, másrészről a magyar gazdasági viszonyok között. Az egyik eltérés az, hogy nekünk a tervet azoknak a gazdasági viszonyoknak figyelembe vételével kell készítenünk, amelyek egy középnagyságú nemzet helyzetét a többi nem-