Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-175

Az országgyűlés képviselőházának 175. zetek között meghatározzák, a niásik pedig, hogy nekünk természetesen tekintettel kell len­nünk a háborús viszonyokra, amelyek közt a terv végrehajtását megkezdjük. Ezek a hábo­rús viszonyok a terv egy részének sürgős meg­valósítását parancsolóan előírjak, viszont a terv másik részének végrehajtását csak a há­ború titán elkövetkező időkben engedik meg, végül bizonyos átmeneti, a háborús gazdaság­gal kapcsolatos intézkedéseket is szüksége­sekké tesznek. (Ügy van! jobbfelől.) Ebből következik, hogy programmunk tu­lajdonképpen hármas. Az első a háborús időkre szóló programm, amelyet tulajdonképpen az alkalmazkodás jellemez, amelynek végrehaj­tása során sem szabad azonban soha megfeled­keznünk a végső célkitűzésekről. A második egy átmenetgazdasági Programm, amelyet a. háború után aránylag rövid idő, egy-két év alatt végre lehet hajtani és amely már szerve­sen beilleszkedik a harmadik programmiba, amelyet talán ideális programúinak nevezhet­nénk. Ez az a programm, amelyet végered­ményben kitűztünk és amelyet elérni és meg­valósítani legfőbb törekvésünk. Mindebből, azt hiszem, világosan méltóz­tatnak látni, hogy a német és olasz közlési szisztémát követem, mert csak ezt követhetem a jelenlegi viszonyok között. (Úgy van! -jobb­felől.) Ismertetni fogom tehát azokat az irá­nyokat és célkitűzéseket, amelyeknek megvaló­sítását meg kell kezdenünk még- a mai rend­kívül nehéz háborús viszonyok között is % (He­lyeslés a jobboldalon.) Ezeket, bármi történjék, áldozatok árán is, meg kell valósítanunk. De ismertetni fogom azokat is, amelyeket a mai viszonyok közt nem lehet ugyan megvalósí­tani, vagy nem lehet megkezdeni sem, ame­lyeknek tervét azonban a legrészletesebben ki kell dolgoznunk, hogy amint a megvalósítás lehetősége megvan, minden percnyi késedelem nélkül azonnal hozzáfoghassunk azok meg­valósításához. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Mélyen t. Ház! Közgazdaságunkat a ter­mészeti adottságoktól, így a földtől, a benne rejlő természeti kincsek mennyiségétől, az ég­hajlattól, a földrajzi fekvésétől természetesen nem tudjuk függetleníteni. Az ezek kiaknázá­sára fordított munka mennyisége és minősége határozza meg azonban, hogy milyen mértek­ben lehet ezeket a természeti adottságokat az ország megerősödéséaek és általános jólétének emelésére fordítani. A munka mennyiségi és minőségi megszervezése, racionalizálása és fel­fokozása tehát a tervnek legfontosabb célkitű­zése és erről kell a tervnek legelsősorban gon­doskodnia. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Ha sikerül és sikerülnie kell, hogy minden munkát a iközéridek szolgálatába állítsunk,, — ami mellett megmarad természetszerűen az egyéni kezdeményezés lehetősége, sőt szükségessége és jelentősége s megmarad a munka egyéni érté­kelése is, — és ha sikerül — amint ennek sikerülnie kell — érvényre juttatnunk azt a felfogást, hogy a munka nemcsak a megélhe­tésnek forrása, nem egyszerű állás vagy hiva­tal, hanem hiívatás, a legkisebb munkától a iegnagyobbig, a legegyszerűbbtől a legkompli­káltabbig, (Ügy van! a jobboldalon.) továbbá, hogy m'nden munka magától a nemzettől ka­pott megbízatás — meggyőződésem, hogy akkor el tudjuk érni céljainkat és meg tudjuk valósí­tani elgondolásainkat. (Egy hanp a szélsőbal­oldalon: Ez a nemzeti szocialista elgondolás! — Tauf fer Gábor: Éljen a nemzeti szocializmus! - Váczy József: Minden becsületes magyar ülése 19Ipl február 6-án, csütörtökön. 207 embernek a gondolkodása csak ez kell hogy legyen. — Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Eb­ben nincs különbség közöttünk. (Egy hang" jobbfelől: Nem kell izgatni! — Mosonyi Kál­mán: Ez izgat, ez a közbeszólás! — Zaj.) Természetes, hogy ezeket a nagy célkitűzé­seket máról holnapra nem lehet megvalósítani. Ezt őszintén meg kell mondanom. Különösen nem lehet a mai háborús viszonyok között, amit, azt hiszem, nem kell részletesebben ma­gyaráznom. Ma a legfőbb feladat a nehézségek áthidalása és ugyanakkor az alapok megterem­tése ja. j,övőre. A végső eredmények természet­szerűleg csak a háború után jelentkezhetnek, de addig* a gazdasági erőket a legnagyobb tel­jesítményre kell felfokozni. (Ügy van! jobb­felől.) Még áldozatok árán is el kell követnünk mindent a nemzet érdekében, hogy necsak meg­őrizzük az ország gazdasági erejét, hanem nö­veljük azt. (Helyeslés jobbfelől.) T. Ház! Amint bátor voltam említeni, fő célkitűzésünk a nemzet teljes erőkifejtésének megszervezése. Minden termelési tényező ere­jét a lehetőség határáig fel kell tehát fokoz­nunk és a nemzet szolgálatába kell állítanunk. Ez a lényeg. (Élénk helyeslés a jobboldalon, a, középen és a baloldalon.) Méltóztassanak ezek után megengedni, hogy a gazdasági élet különböző szektoraiban az ezzel kapcsolatos elgondolásokat ismertes­sem. Kezdem a legfontosabb termelési ténye­zőnkkel, a földdel. A földből mindazt elő kí­vánjuk teremteni, amit termőerejének fenn­tartása mellett egyáltalában elő lehet belőle teremteni. (Helyeslés a jobboldalon és a közé­pen.) Elsősorban is növelni kívánjuk a termő­területet. Ez így talán kissé úgy hangzik, mintha lehetetlen lenne, mert hiszen a terület megvan, azt nagyobbítani nem lehet. Méltóz­tassanak azonban elhinni, hogy vannak mód­szerek, — és ezeket azonnal ismertetni fogom — amelyek ezt lehetővé teszik. Világos, hogy egy talpalatnyi föld sem maradhat kihaszná­latlanul, (Ügy van! jobbfelől.) tehát legelső­sorban abban az irányban kell intézkedni, hogy minden megművelhető föld tényleg mű velés alá is kerüljön és ezt kényszerrel is biz­tosítsuk. (Helyeslés jobbfelől. — Egy hang a szélsőbalolaaloii: És az árvíztől védjék meg!) Erről is fogok beszélni. Vannak azután az or­szágban olyan területek is, amelyek ma nem művelhetők, de művelhetővé tehetők. Ezeket művelhetőkké fogjuk tenni és e tekintetben három feladatról kívánok említést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik az, hogy a kopár, homokos, nem termő területeket, legelsősorban pedig a szikes területeket fel akarjuk javítani, hogy azok termő területekké váljanak. (Helyeslés. — Tauf fer Gábor: Kégen akarjuk!) Csak meg­említem, hogy a szikesek területe az országban szerényen számítva 600.000 hold. Ez igen sze­rényen van számítva. Erre vonatkozólag is dolgoztunk ki megfelelő tervet s a megfelelő hitelt is biztosítani fogjuk és az évek során — mert ez sem megy máról holnapra — a szikese­ket termő területekké fogjuk tenni. A második feladat az, hogy a tagosítást . szélesebb alapokra fogjuk helyezni (Helyeslés jobbfelől.) és amennyiben szükséges, kötelezővé is fogjuk tenni. (Élénk helyeslés és taps a jobb­oldalon és a középen.) Ezen a réven a termő­területet csak 50.000 holddal lehet ugyan emelni, mert — amint kiszámítottuk — ennyit tesz ki a megszűnő mesgyék területe, de nem szabad megfeledkeznünk azokról az egyéb előnyökről, amelyek a tagosításból származnak — így pél­33*

Next

/
Oldalképek
Tartalom