Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-175

204 Az országgyűlés képviselőházának 175 tésére büntető eljárást indított, mivel Dunaegyházán 1940, évi február hó 21. napján, amikor a csendőrök járőrszolgálatuk során egy hatóságilag nem engedélyezett népgyűlésen jelen volt dunaegyházi lakosokat a községházán kikérdezték, Eitner Sándor országgyűlési képviselő a községi vezetőjegyző irodájába ment és vitéz Szabó Gyula községi vezetőjegyzőtől azt kérte, hogy menjen át vele abba a helyiségbe, ahol a kikérdezés folyik, mert azt akarja, hogy a népgyűlésen, résztvett egyének kikérdezése előtte történjék. Mikor a vezetőjegyző Eitner Sándor ezen kérelmét elutasította, azt a kijelentést tetto, hogy »ezek a csendőrök fráterek, akik kanászmódra végzik a dolgukat«. A feljelentés tárgyát képező bűncselekményben az 1914 : XLI. te. 1. §-á,ba ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő, a 8. § 3. pontja alapján a m. kir. solti esendőrörs egyik járőrének sérelmére elkövetett, felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A m. kir. honvédelmi miniszter, mint a sértett m. kir. solti esendőrörs felettes hatósága a (bűnvádi eljárás megindításához szükséges felhatalmazást 1940. évi június hó 19. napján 457.006713—1940. szám alatt megadta. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az öszszefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy ifj. Eitner Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólania (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Fel; teszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi és így Eitner Sándor képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 405. számú jelentésének tárgyalása Baky László országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 10.837 —1940. f. ü. szám alatt Baky László országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. II. 7122/2—1940. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Takács József kiskunlacházi községi főjegyző főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a kivetkező tény állású bűncselekmény miatt: Baky László országgyűlési képviselő a képviselőházban az ármentesítő társulatok államosítása tárgyában 1940. évi április hó 24. napján elmondott interpellációjában többek között azt a kijelentést tette, hogy »a kiskunlacházi községi főjegyző tavaly köbméterenként 30 fillérért eladta a községet övező árvízvédelmi gátat, azt elhordták és az idén alig leihetett a községet a pusztulástól megmenteni.« , Baky László e kijelentését Takács József sértett felhívására, a sértetthez intézett és Budapesten 1940. évi május hó 6. napján kelt zárt leveléoen a képviselőházon kívül is megismételte a következőképpen: »Válaszolva múlt hó 26-án kelt, soraira, kívánságára parlamenten kívül megismétlem azon kijelentésemet, hogy ülése 19Ul február 6-án, csütörtökön. a községet övező árvízvédelmi gátat főjegyző úr eladta...« A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914 : XLI. te. 2. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. § 6. pontja értelmében Takács József kiskunlacházi községi főjegyző sérelmére elkövetett felhatalmazásra ' hivatalból üldözendő becsületsértés vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A ráckevei járás főszolgabírája, mint a sértett felettes hatósága, a bűnvádi eljárás megindításához szükséges felhatalmazást 1940. évi május hó 10. napján 2217/1940. kig. szám alatt megadta. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Baky László országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácsokzást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát makukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi,, tehát Baky László képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 406. számú jelentésének tárgyalása. Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 10.925/1940, f. ü. szám alatt Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a pestvidéki kir. törvényszék B. 8330/2—1940. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Kormos Tóth János m. kir. csendőrtiszthelyettes, budaőrsi lakos feljelentésére büntető eljárást indított a következő tényállású bűncselekmény miatt: A nyilaskeresztespárt Budaőrsön 1940. évi július hó 20. napján öizv. Joosz Jáhosné vendéglőj éiben pártvaesorát hívott össze, amelynek megtartását azonban a budakörnyéki járás főszolgabírája a 8098/1940, kig. sz. határozat szerint nem engedélyezte. Ezért Kormos Tóth János m. kir. cseindőrtiszthelyettes, Kemenes István őrmester és Mezei János próbacsendőrből álló járőrrel megjelent a párt helyiségében. A csendőrök bizalmi személyként magukkal vitték ifj. Szeghalmi Mihályt is. Amint a helyiségbe értek, az ott tartózkodó Gruber Lajos országgyűlési képviselő Kormos Tóth János tiszthelyetteshez fordult és ifj. Szeghalmi Mihályra mutatva azt kérdezte, hogy »ki ez az emberi«. Kormos Tóth János erre azt válaszolta, hogy a járőr tanuja. Gruber Lajos ezután azt kérdezte, hogy »3sküdt-e? budaőrsi-e ? adófizető-el« Erre Kormos Tóth János azt felelte, bogy nem tudja, mire Gruber Lajos a következő kijelentéseket tette: »Látom, hogy hazug emberrel állok szemben, (hazug emberrel pedig nem tárgyalok. Az piszkos kém, áruló, rongyosgárdista«. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben, az 1914 : XLI. te. 1. §-á]ba ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő és a 8. $ 3. pontja értelmében Kormos Tóth János m. kir.