Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-174
Az országgyűlés képviselőházának 174. Hangya. Bár hozzáteszem mindjárt, hogy én a Hangyát beesülöm és munkálkodását igenis kívánatosnak tartom. A zsidó nem árulhat a vásárokon, mert hiszen vármegyénként megfosztották a vásári árusítás lehetőségétől. A zsidóság azonban túlteszi magát ezen és áruitatja portékáját továbbra is, de mással. Es itt kezdődik a strohmann-világ, amikor eladják Krisztust 20 ezüstpenzekért, mert hiszen árulják a zsidóportékáU de magyar emberek árulják. Ez olyan komis/, meggyalázása a magyar ember mivoltának, a magyar becsületnek, a magyar tisztességnek, hogy^ ezt sem lehet megtorlatlanul hagyni. Ezek a körülmények késztettek engem arra, hogy ezt a kérdést idehozzam a t. Ház elé. (He lyeslés.) A kereskedelemügyi miniszter úrról, tudom, hogy fajtájának hűséges munkatársa, első munkása és ezért bízom benne, hogy megérti ezeket a nyomorúságokat, mert hiszen tudja ő is, hogy az ingnekvaló a szegényember számára a mindeonapi élet kérdése. Biztosítani kell egyenesen, becsületes úton ennek a kérdésnek a megoldását és a kis magyar kereskedelmet levegőhöz kell juttatni, mert az ilyen erőteljes koronázatlan uralkodókkal szemben — amint mondottam — a maga gyarlóságában tehetetlen^ (vitéz Zerinváry Szilárd: Jud Süss! — Derültség!) Tisztelettel kérem ezért a kereskedelemügyi miniszter urat, méltóztassék ezen a téren orvoslást találni olyképpen, hogy a nagy gyárak fölé létesíttessék e^y áruelosztó bizottság, azzal a szigorú utasítással, hogy részesítse a magyar kereskedőt az áru nagyrészében, a zsidó pedig kapja meg azt, ami jut. (Ügy -van! Ügy van! jobbfelöl. — Keck Antal: Minden gyárba ellenőrt kell küldeni!) A strómannrendszernek elrettentő szigorúsággal való megtorlását kell megvalósítani. Méltóztassék kimondani, hogy ha egy magyar ember a strómann szerepére alacsonyítja le magát, az elveszti magyar mivoltát és megfosztatik az iparigazolványától, megfosztatik árujától és a vásárra való járás további jogától. (Helyeslés, taps a jobb- és baloldalon és a középen.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a kereskedelem- és a közlekedésügyi miniszter úrnak. Czermann Antal és vitéz Váczy György képviselő urak interpellációik elmondására halasztást kértek. Kérdem, méltóztatnak-e azt megadni*? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Vozáry Aladár képviselő úr interpellációját törölte, Szabó Gyula képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak a kért halasztást megadni 1 ? (Igen.) A Ház a halasztást megadja. Következik Bíró István képviselő úr interpellációja az igazságügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. igazságügyminiszter úrhoz az erdélyi jog egyesítésének tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy Erdélyben és a visszatért területeken más jogszabályok is vannak érvényben? 2. Hajlandó-e a miniszter úr az erdélyi jog egyesítésére vonatkozó intézkedéseket tenni? Dr. Biró István s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelem Interpellációja töröltetik. vitéz Lénárt János képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kért, Kérdemülése 1941' február 5-én, szerdán. 171 méltóztatnak-e a kért halasztást megadni? (Igen.) A Ház a halasztást megadja. Következik Egry Zoltán képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz a szarvasmarhatenyésztés fejlesztéséhez szükséges apaáillatoknak állami kezelésbe való vétele tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a jelenlegi apaállatokkal való ellátása a községeknek milyen nehézségekbe ütközik?' 2. Nem volna-e meg a lehetőség ahhoz, hogy ezen apaállatok állami kezelésbe vétessenek?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Egry Zoltán: T. Ház! Magyarországon, mint agrárállamban, az állattenyésztésnek igen nagy jelentősége van. Állattenyésztésünk az utolsó ( két évtizedben hatalmas ledülettel haladt előre, de szükséges, hogy az állattenyésztés fejlesztésére minden lehető eszközt felhasználjunk, mert agrárállamnak az állattenyésztés az alapja, a fundamentuma a földek prosperitása tekintetében is. Magyarországon az utóbbi két évtizedben, amennyire ilyen rövid idő alatt lehetséges volt, az állattenyésztést rendszeresítettük, vidékenként különféle fajták tenyésztésére megfelelő intézkedések történtek. Magyarországon különösen kétfajta szarvasmarha tenyésztése szükséges, mégpedig elsősorban a régi magyar fajta, a fehér magyar marha tenyésztése. Ezek az állatok vidékenként már el is vannak különítve és az állam különös súlyt helyez arra, hogy ez a kiváló igavonó jószág az országban tovább tenyésztessék, mert ez felel meg a legjobban itt Magyarországon, mint igavonó állat. Ennek az igavonó állatunknak a tartása a mi éghajlati viszonyainkhoz képest a legmegfelelőbb, mert a klimatikus viszonyokat legjobban bírja, táplálkozása, tartása nagyon szerény igények szerint történik, teljesítőképessége pedig talán a legtökéletesebb a szarvasmarhák között.^ Ennek a fehér szarvasmarhának a tenyésztése és faíi jellegének megőrzése éppen a munkateljesítése szempontjából nagyon fontos. A A másik fajta a piros-tarka szimmentáli tenyésztése évről évre fokozódik és igen nagy jelentőségű, elsősorban is a tejtermelés fokozása szempontjából- é s nagyon fontos a hússzolgáltatás szempontjából is. Ez a fajta meg nem annyira akklimatizálódott, mint a fehér, de ennek fenntartása okvetlenül szükséges, mert olyan tejhozamot tudunk vele produkálni, amely az ország ellátását fedezi, sőt külföldi szállításokra is alkalmas, ha a tenyésztését megfelelő módon folytatjuk. Ezeknek a piros-tarka állatoknak a kitenyésztése nagyon fontos és ebben a tekintetben az állam minden lehetőt elkövetett, hogy elsősorban is bent az országban való kitenyésztéssel és a külföldről importált egészen különleges egyedeknek bevonásával, vérfelfrissítessel olyan állatállományt teremtsünk, amely tökéletes és minden tekintetben megfelel a követelményeknek. Ezirányban az állam nagyon sokat tett. elsősorban is a törzskönyvezésekkel, a tejellenőrzésekkel, az etetésekre vonatkozó utasítással és ellenőrzéssel és a különféle nemesített apaállatoknak a tenyésztésbe való bebocsátásával. Ez Pia már szabályozva van 28*
