Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-174
Az országgyűlés képviselőházának 17 k. T. Képviselőház! Ha jogászkörökben bárki, vagy ha nem is jogász, nem szakértő elolvassa hüntetőtörvénykönyvünkben a felségsértésről szóló fejezetet, azt látja, hogy az túlságosan kazuisztikus, holott az előkészítő és előkészületi cselekmények között teljesen felesleges ennyi fokozatot felállítani. Itt külön (kiemelem és felhívom az igazságügyminiszter úr magas figyelmét arra, hogy a felségsértéssel kapcsolatosan megindult előkészületi cselekmények szövetkezési, illetve szövetségi formáját méltóztassék megfelelően szabályozni. Szerény nézetem szerint, indokolt volna olyan súlyos büntetés terhe mellett büntetni ezeket a szövetkezéseket, illetve szövetségeket, amely alkalmas volna arra, hogy az ilyen előkészületi cselekményt, illetve annak súlyos kenzekveneiáit már kezdeti stádiumában lehetetlenné tegye és megaikadályozza. T. Ház! Nem jól esik megmondanom, de az idők parancsoló szava és a tapasztalat mondatja velem ezt: megfontolandónak tartanám, nem kellene-e különösen súlyos büntetést megállapítani arra, aki külföldi érdek által indíttatva kezdeményez vagy külföldi tényezővel való egyetértésben kezdeményez ilyen előkészületi cselekményt vagy szövetkezést. Feltétlenül kimondandónak tartanám ebben az esetben — teljesen hasonlóan a hazaárulás esetéhez és annak büntetési tételéhez — a vagyonelkobzást is. T. Ház! Védekeznie kell minden becsületes, íd magyarnak ezek ellen. Védekeznie kell pedig azért, hogy az állam alapintézményei érintetlenek maradjanak és ha ezeréves vihart és történelmet kiáltottak, kiállják ezt a jövőben is. Büntetés terhe mellett kellene tehát mindenkit kötelezni ilyen bűncselekményeknél, de nem államfogház terhe mellett, hanem fegyházbüntetés terhe mellett, nemcsak a feljelentésére, hanem úgy, mint a katonai büntetőtörvénykönyvben van, minden magyar állampolgárt kötelezni kellene súlyos büntetés terhe mellett az elhárításra is. (Helyeslés.) Minden magyar állampolgártól el lehet várni ezt. Az állam, a nemzet, a magyarok nagy összessége minden tagjától elvárhatja ezt a kötelezettséget. T. Képviselőház! És itt még egy körülményre legyen szabad a jelenlévő igazságügy miniszter úr magas figyelmét felhívnom. Az Az 1937 : XIX. te. 3. §-a szabályozza az, országtanács működését. Ha sedis vacantiae idejéről A^an szó, jöhet olyan idő, amikor ez az ország tanács bizonyos vonatkozásokban államfői jogokat gyakorol és ennek nincsen megfelelő (büntetőjogi védelme. Megfontolandónak tartanám tehát ezt is, illetve ezt is az igazságügy miniszter úr magas figyelmébe ajánlanám. Röviden összefoglalva: a felségsértésről szóló egész fedezetet egyszerűsíteni és szigorítani kell és — ami mindenekfelett áll — a kormányzó személyét abszolút biztonságba kell hozni a szó és a gondolat minden vonatkozásában. (Úgy van! Úgy van! — Élénk taps.) Elnök: Az igazságügy miniszter úr kíván szólni. Radocsay László igazságügy miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ámbár az előző interpellációra adott válaszomban „volt szerencsém röviden kifejteni, hogy büntetőtörvénykönyvünknek és az egyéb hatályos büntetőjog-szabályoknak bizonyos módosításai folyamatban vannak és az errevonatkozó novellát lehetőleg még a tavasz folyamán a t. Ház élé szándékozom hozni, mégis nagyon köszönöm Tóth András igen t. képviselőtársamnak, hogy egy speciális kérdésben külön interpellációt KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. ülése 19 ki február 5-én, szerdán. 169 jegyzett be, mert valóban úgy van, hogy a büntetőtörvénykönyvnek a felségsértésre vonatkozó fejezete és az ezzel kapcsolatos rokonfejezetek, a hűtlenségre, a lázadásra, szóval, az állam biztonsága és alkotmánya ellen irányuló bűncselekmények komplexumára vonatkozó eddigi jogszabályok azok, amelyek leginkább és leggyorsabban szorulnak módosításra. Teljesen igaza van tehát t. képviselőtársunknak abban, hogy a felségsértés egyes tényálladékaira vonatkozó speciális büntetési tételek nem elegendőek. Hiszen — amint nagyon jól méltóztatnak tudni — vannak a felségsértésnek olyan tényálladékai, amelyek már a hatályos jogban is a lehető legszigorúbban vannak büntetve, aminél szigorúbban ezután sem lehet büntetni ezeket, ellenben vannak olyan tényálladékai is, amelyek az eddig hatályos jog szerint valóban nincsenek kellőleg pönalizálva. Az egyik feladat tehát, az, hogy ezeket a büntetéseket szigorítsuk, mert ámbár az államfogházra vonatkozó régi rendelkezések már hatályon kívül vannak helyezve egy későbbi, 1939. évi törvényben, de egyfelől ezeknek a büntetési határai szűkek, illetőleg a büntetési határ alacsony, másfelől pedig a tényálladékban is kell bizonyos módosításokat hozni, éppen az igen t. képviselőtársam által érintett szövetkezés kérdésében. Részletekbe nem akarok menni, de az egészen kétségtelen, hogy amint a büntetőtörvénykönyv az előkészületi cselekmények nélkül való szövetkezés büntetését megállapítja és amint ennek tényálladékát meghatározza, ez így nem tökéletes, mert a szövetkezésre való elhatározást kíván meg tény álla dékul, holott ,nagyon helyesen mutatott rá t. képviselőtársam, hogy már a szövetkezésnek ennél sokkal kisebb, kezdetibb stádiumában kell megkonstruálni a bűncselekményt és kell lesújtani a törvény telje« szigorával. (Űay van! Ügy van!) Én tehát teljesen egyetértek t. képviselőtársamnak ezzel a felfogásával és nagyon köszönöm azt a gondolatot is, am elvet azonnal magamévá is tettem, hogy az elhárítás kérdésében is módosítani kell a most fennálló szabályokat. (Helyeslés és tavs.) Amenynyiben a büntető novellával, amelyet az előző interpellációra adott válaszomban volt szerencsém bejelenteni, nem tudnék hamarosan, úgv értem, hosry a lehető legrövidebb időn belül elkészülni, hailandó vagyok azzal a gondolattal foglalkozni hogy f» feségsértésre.^ a hűtlenségre, a lázadásra, szóval az alkotmány és az ország biztonsága elleni ezen speciális közjogi vonatkozású bűncselekménvpk Rírész komplexumára vonatkozóan minél előbb külön hozzak ide egy törvényjavaslatot. (Elénk helyeslés.) Tisztelettel kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés és tans.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnék Festetics Domonkos grófképp viselő úr és Nyilas Ferenc képviselő úr interpellációja, interpellációja elmondására azonban mindkét képviselő úr halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak a halasztást megadnil (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Pápai István képviselő űr interpellációja, a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpellá28