Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-174

Í38 Àz országgyűlés képviselőházának 17

h. ülése 194-1 február 5-én, szerdán. azt kinyomatni és a t. Ház tagjai között szétosztatni méltóztassék. Tisztelettel bejelentem, bogy a törvényjavaslat előadójául vitéz Váczy György képviselő urat, helyettes előadójául pedig Tornyos György képviselő urat kentem fel; egyben pedig kérem, hogy a törvényjavaslatot annakidején részletes tárgyalás céljából az igazságügyi és külügyi bizottságoknak méltóztassék kiadni. Elnök: A javaslatot kinyomatjuk, a Háztagjai között szétosztatjuk, napirendre tűzése iránt pedig annakidején fogok javaslatot tenni. A miniszter úrnak az előadókra vonatkozó bejelentését a Ház tudomásul veszi. A javaslatot a Ház annakidején részletes tárgyalás céljából ki fogja adni a miniszter úr álltai megjelölt bizottságoknak. T. Ház! Napirendünk első pontja a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom: 348. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám» a t. Háznak tudomására hozom, hogy a javaslathoz egyedül a nyilaskeresztespárt jelentett be vezérszónokot, éspedig Vájna Gábor képviselő urat. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T, Képviselőház! Az előttünk fekvő javaslat a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről rendelkezik. Már az 1868. évi XLIV. te. bevezető része ünnepélyes formában rendelkezik a nemzetiségek egyenjogúságáról s klasszikusan egészíti ki ezt a rendelkezést az 1939. évi XIII. te, amelynek miniszteri indokolása a következőket mondja (olvassa}: »Az állampolgári kötelék nem tekinthető csupán jogi kapocsnak, hanem abban hatnia kell a nemzethez tartozás érzelmi elemének is és éppen ez az utóbbi tényező az, amelynek révén a jogi kapcsolat nemesebb értelemben való tartalmat nyer.« Ezeken a rendelkezéseken felül a nemzetiségek büntetőjogi védelmét, tartalmazza a ibüntetőtörvénykönyv 172. Va, amely kiegészítve az 1938. évi XVI. te. vonatkozó rendelkezésével, fogházbüntetéssel sújtja a nemzetiség elleni izgatást. Az 1921 : III. te. pedig büntetőjogi védelmet nyujit a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése kérdésében. T. Képiviselőház! Ezek mellett a rendelkezések mellett hiányzik büntetőjogi jogrendszerünkből egy olyan rendelkezés, amely határozott védelemben részesítené a nemzetiségi érzületet az azt sértő cselekményekkel szemben* A javaslat miniszteri indokolása szerint különösképpen az ad erős időszerűséget egy ilyenjogszabályalkotásnak, hogy az elszakított területek egy részének visszacsatolása igen tekintélyes számú nemzetiséget hozott vissza a Magyar Szent Korona főhatósáiga alá és ezáltal az államalkotó magyar nép s az ország területén élő nemzetiségek békés együttműködésének minél tökéletesebb biztosítása fokozottabb jelentőséget nyer. T. Képviselőház! Ez a javaslat egyedülálló a büntetőjogi jogalkotások terén, mert sem hazánkban, sem külföldön, sem a régi* sem a legújabb büntetőjogi jogalkotásokbannincs olyan rendelkezés, amely a nemzetiségi érzület védelméről intézkednék. Ez a javaslat büntetőrendelkezés formájában jelentkezik» azonban lényegében és tartalmában testvéri baráti kezet nyújt a nemzetiségek felé. Ennek a nemes gesztusnak az értékét esak emeli az a körülmény, hogy olyan időben tárgyaljuk ezt a javaslatot, amikor a nacionalizmus világszerte, így hazánkban is felfelé ívelőben van és ez éppen élénk bizonyítéka annak, hogy a magyarság a nacionalizmust a legteljesebb belső megértéssel tudja összeegyeztetni a nemzetiségekkel való sorsközösség és egymásrautaltság gondolatával. De szerény nézetem szerint emeli ennek a javaslatnak az értékét az a körülmény is, hogy a kormányzat a javaslatot kisebbségi sorsban élt testvéreink egy részének kétévtizedes szenvedése, sok jogtalanság és sok nélkülözés elszenvedése után hozza a törvényhozás elé, a békés harmónia és a megbékélés szellemében. Mindenkinek éreznie ^ell azonban, hogy a javaslat nem gyengeségből, hanem a nemes értelemben vett történelmi erő tudatából és a testvéri együttérzésből fakad. A magyar nép ezer esztendőn keresztül élt együtt ebben a hazában a nemzetiségekkel, osztozott velük a jósorsban, de ugyanúgy végigszenvedte velük a sorscsapásokat, nélkülözéseket évszázadokon keresztül és a magyarság világháború előtti nemzetiségi politikájának a Scotus Viatorok szellemében való beállítása vagy a tények nem ismeréséből, vagy pedig célzatos beállításából eredt. Igen t. Képviselőház! Ez a javaslat mindenkinek, a nemzet minden fiának kötelességévé teszi a türelmet és igaz megbecsülést a nemzetiségek iránt. De ugyanígy a nemzet ama fiainak is, akik valamely nemzetiségheztartoznak, érezniük kell, hogy őket is hűségre kötelezi a nemzefc iránt. Amint ez a javaslat a területi felségjog fogalmán túlmenően a testvéri együttérzés elvét juttatja kifejezésre éppen líp-y a nemzetiségekhez tartozókat is hűségre és a nemzet keretei közé teljes lelki harmóniában való beilleszkedésre köteleziEzer év történelme megmutatta, hogy a magyarságnak nemcsak az a feladata, hogy szűkebb határok között, tisztán nemzeti állam keretei között éljen, hanem geográfiai adottságából, államfenntartó képességeiből és Isten, rendeléséből adódó szekuláris feladata meggyőződésem szerint az, hogy a nemzetiségekkel együttesen közös nagy hazában végezze történelmi hivatását Európának ebben a részében. Mivel meggyőződésem, hogy e javaslat egy lépéssel előbbrevisz bennünket a nagy oél felé, hogy a haza minden polgára — függetlenül attól, milyen nemzetiséghez tartozik — közös egyetértéssel, egy szívvel, egy lélekkel és hűséggel dolgozzék a nemzet további sorsának jobbrafordulásán, tisztelettel kérem a képviselőházat, méltóztassék a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Éljenzés, helyeslés és taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik az egyetlen vezérszónok: Vájna Gábor képviselő úr. Vájna Gábor: T. Ház! A nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslatot a nyilaskeresztespárt nevében elvileg elfogadom. Teszem ezt azért, mert a nyilaskeresztespárt két volt képviselője, Hubay és Vágó képviselők annakidején benyújtott nemzetiségi törvényjavaslatukban ugyanezt kívánták; annak 1. Vában, erre módot is adtak, megokolván ezt azzal, hogy a nemzetiségek vagy népcsoportok itt élnek velünk együtt és ha azt akarjuk, hogy valóban hasznos polgárai legyenek az államnak, velünk együtt éljenek és '— ha szükséges — vérezzenek, harcoljanak, akkor nekik jogot és bizonyos tekintetben védelmet is kell nyújtanunk. Annak ide-