Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-167

Az országgyűlés képviselőházának 167. ülése 1910 december 11-én, szerdán. 105 által okozott balesetek száma az Utóbbi években megdöbbentően megnőtt. Számos év idevonatkozó baleseti adatainak statisztikái állanak rendelkezésemre, de röviden csak arra mutatok rá, hogy az idevonatkozó baleseti szám Magyarországon 1936-ban 6234, 1937-ben 6394, 1938-ban pedig 7753. Ezekből az adatokból és a többi év adataiból csupán az 1938. évet ragadom, ki és arra mutatok rá, hogy az 1938. évi 7753 országos balesetből egyedül Budapestre 5582 esik. Figyelemreméltó, hogy ugyanakkor a rangsorban utána következő városok közül Győr csupán 75-ös, Szeged 68-as, Debrecen 18-as, Hódmezővásárhely pedig hetes számmal szerepel. A baleseti sérülések száma az autógázolásokból kifolyólag- 3315. Ebből Budapestre esik 1615, majdnem 50%. (gr. Festetics Domonkos: Sok a hölgy vezető!) Megdöbbentő, hogy hivatalos megállapítás szerint ebből

4 a 7753 balesetből 6530 történik a vezetők hibájából vagyis gondatlanságból, vigyázatlan hajtás, előzés, és behajtás, rossz fordulás, részegség stb. következtében és csupán 1223 esetben történik a gyalogjárók, az utasok hibájából, műszaki hibából, vagy egyéb okokból. A vezetők hibájából okozott 6530 autóbalesetből egyedül Budapestre 5074 esik, vagyis az egész ország baleseteinek 90*9%-a. T. Ház! Ezek a megdöbbentő adatok arra a gondolatra vezetik az embert, hogy itt valami nagyon nagy baj van. Nagy baj van annál is inkább, mert az autóvezetők egyrésze, — most csakis a lelkiismeretlen autóvezetőkről van szó — az utóbbi időben divatba vette, hogy megfeledkezve a legelemibb emberi szociális kötelességéről, megfeledkezve minden morálról, vérbefagyva otthagyja az általa elgázolt áldozatot és egyszerűen továbbhajt. Ez nem történhetik máskép, mint hogy az illetőből nemcsak, hogy kiveszett minden morál, minden közösség iránti érzés, minden etikai és szociális érzés, de' nem is fél attól a büntető törvénytől, amely most vele szemben hatályban van. A foüntetőtörvénykönyv 291, 292 és 310 §-ai alapján ugyanis a büntetési tételek háromhónapi fogháztól, minősített, halált okozó súlyos eseteiben is legfeljebb 3 évi szabadságvesztésre terjednek. T. Ház! Ezekkel a gengszterekkel szemben, ezekkel a közösség elleni bűnözőkkel szemben, akik mindnyájunk ellen vétkesek és akik nem respektálják a legnagyobb értéket, minden érték fundamentumát, az emberi életet, nem használ semmi más, csak a legkrudélisabb büntetés, ez talán el fogja őket rettenteni ettől a magatartástól. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Tisztelettel kérem az igazságügyminiszter urat, hogy az ő megszokott erélyével és hozzáértésével nyúljon hele ezeknek a volán-gensztereknek a bűnfészkébe, emelje ki a büntetőtörvénykönyv keretei közül ezekçt a bűneseteket, alkosson belőlük egy í>ui generis bűncselekményt és drákói szigorral tegye lehetővé, hogy ilyen, a közösség ellen elkövetett bűncselekmény esetén, különösen azok ellen, akik a gázolás után meg sem állanak és elsősegélyt sem nyújtanak, úgy lehessen eljárni, hogy egyszersmindenkorra elmenjen a kedvük a 'hasonló magatartástól. Igen t. Ház! Röviden ezekben voltam bátor elmondani szerény interpellációmat és úgy gondolom, hogy talán senki sincs itt köztünk, aki ne tapasztalta volna, hogy a sok derék és hivatása magaslatán álló autóvezetőn kívül vannak nagyon sokan a vezetők között, akik nem érdemlik meg, hogy a volánhoz üljenek, mert mindnyájunk életét veszélyeztetik. Ismételten kérem az igazságügyminiszter ^urat, nyúljon hozzá erélyes kézzel ehhez a kérdéshez és teremtsen rendet. (Taps. — gr. Festetics Domonkos: Különösen a hölgy vezetők számát kell minél előhb csökkenteni!) Elnök: Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Radocsay László igazságügy miniszter: T. Képviselőház! A költségvetési vita során tartott beszédemben voltam bátor bejelenteni, hogy az igazságügy minisztériumban a büntetőjogi jogszabályok átformálása ügyében nagy munka folyik. Akkor is hangsúlyoztam, hogy magának a büntetőtörvénykönyvnek az átdolgozása a dolog természete szerint hosszabb időt igénylő munka, ennélfogva új kódexszel hamarosan nem jöhetek ki, de ^rámutattam, ugyanakkor arra, hogy ezzel párhuzamosan folyik egy másik munka, amely arra irányul, hogy a gyakorlati élet által felvetett kérdésekben minél hamarabb igyekezzünk novelláris úton javítani a mostani hatályos, de elégtelen, sok tekintetben elavult .büntetőtörvénykönyvünk egyes rendelkezésein. Ezek közé a novelláris úton rendezendő kérdések közé tartozik az is, amelyet Zerinváry Szilárd igen t. képviselőtársam ebben a nagyon megokolt interpellációjában most felvetett. Annyira előrehaladt már ez a munka, hogy azzal az egy javaslattal, amelyre az interpelláció vonatkozott, már a leghamarabb idejöhetnék a Ház elé, minthogy azonban még sem akarok minden két héten \ij büntetőjogi kódexet hozni, méltóztassék még egy kis türelemmel lenni; együtt van már az anyag, a büntetőtör vénykönyv felségsértési fejezete, az intellektuális, vagyon elleni bűncselekményekre vonatkozó fejezetei; a család és gyermek védelmét, az egyházak r védelmét s végül az éppen most felvetett autógázolási eseteket tárgyaló rendelkezések már ki vannak dolgozva. Ezeket együttesen, lehetőleg minél előbb a t. Ház elé hozom. Tisztelettel kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Éljenzés és taps.) Elnök: Méltóztatnak az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a Választ tudomásul veszi. Következik Vájna Gábor képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a magyar rádió tárgyában. , Tudja-e a miniszterelnök úr, hogy a magyar rádió előfizetési díjtételei 1. igazságtalanok, 2. még ma is angolnyelvű előadásokat tart. 3. olasz nyelven bemondás csak legritkább esetekben fordul elő, 4. Magyarországon élő népcsoportok nyelvén bemondás igen ritkán fordul elő, 5. a műsor a magyar kúltúrigényeket nem elégíti ki, 6. a hírbemondások sokszor olyan módon történnek, mintha a rádió nem az egyetemes magyarság, hanem egy párt érdekeit volna hivatott szolgálni? Hajlandó-e a miniszterelnök úr a magyar rádió terén, amelynek részvényesei a magyar nemzet egyetemétől hatalmas nemzeti ajándékot élveznek, rendet teremteni, állami kezelésbe venni, hogy a rádió valóban a magyar nemzet érdekeinek megfelelően működjék?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, interpellációját a Ház törli. Egry Zoltán, Forster György, Fricke Valér, vitéz Várady László, vitéz Patacsi Dénes — két15*