Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-167
Az országgyűlés képviselőházának 167. ide özönöljenek, mert hiszen úgyis' van természetes özönlés a fővárosba; nemcsak azért nem akartam ezt, mert állami érdekből, közérdekből, Budapest érdekében is fontos, hogy ne legyen megrohanás, mert akkor az ellátás és az elhelyezés nehézségbe ütközik, hanem azért sem, mert a menekülteknek sem érdeke az, hogy a fővárosba jutva, még nehezebb életkörülmények közé kerüljenek és még később találják meg polgári foglalkozásukat és elhelyezkedési lehetőségüket. Kerültem tehát azt, hogy a fővárosba jöjjenek s azt hiszem, ez az ő érdeküknek is megfelel. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Eleinte a fővárosba is nagyobb tömegekben, 100-as, 200-as csoportokban érkeztek menekültek s akkor átmeneti nehézségek voltak az elhelyezés körül, most azonban bejelenthetem, hogy ma már a budapesti átvonulás nem okoz nehézséget, mert két helyiség áll rendelkezésre, mint átmeneti otthon, ahol 3—4 napig, esetleg egy hétig tartózkodnak. Az egyik a Vág~utca 12. szám alatt a Székesfővárosi Központi Szociális Telepe, ahol 60—70 ember fér el és az elhelyezés nem kifogásolható, mert teljes mértékben megfelel a kívánalmaknak, a másik otthon pedig a Kerepesi-út 29. alatt ugyancsak a főváros szociális ügyosztályának a gondozása alatt áll és itt is 60—70 menekült fér el. Ez is kielégítő, kritika tárgyává nem tehető. így el tudunk helyezni 130—140 embert. A menekültek érkezése pedig most már csökkent, úgyhogy napi 10—20—30 menekült érkezik csak. Jelenleg a helyzet az, hogy a vág-utcai helyiségben, ahol 60—70 embernek a számára van alkalmas férőhely, most tízen tartózkodnak, a Kerepesi-iíton pedig, ahol 70-nek van hely, jelenleg 20-an tartózkodnak. (Maróthy Károly: Es Püspökladányban?) A püspökladányi tábort felszámoltuk, ott egyetlen menekült sincs. Itt a katonai közigazgatás fenntartotta magának a jogot, — annak a kezelésében volt — de ezt a tábort ismétlem, maradéktalanul szétosztottuk, most senki sincs ott. Voltak egyes gócok, ahol rossz volt az elhelyezés, szalmazsákon aludtak, az ellátás hiányos volt, de ezeket a telepeket teljesen megszüntettük. Ma tehát Budapesten a helyzet az, hogy az átvonulás jelenleg kielégítően van megoldva. Éppen ezért, mert a Pesti Újság szóvátette egy héttel ezelőtt, hogy a toloncházban vannak menekültek és hogy ott a rendőri eljárással kapcsolatos elhelyezés nagy visszatetszést és megrökönyödést kelt a menekültek között, szükségesnek tartok rámutatni arra, hogy a toloncházba menekült-elhelyezés és éjszakára való ott-tartózkodás vagy ellátás nincs. (Maróthy Károly: És nappal 1 ?) Ellenben — megmondom — a helyzet az, hogyha hajnali négy órakor érkezik a Keleti pályaudvarra egy menekült-transzport, amely csak délután, este felé megy vonattal tovább, nem akarjuk ezt a menekült társaságot ott a pályaudvaron táboroztatni, hanem mert a közelben levő toloncháznak van egy helyisége, oda őket átkísérték, fertőtlenítették minden holmijukat, megfürösztötíék őket, reggelivel, ebéddel és vacsorával ellátták és még este tovább utaztatták. Ez volt tehát a lehető leghelyesebb eljárás, mert másutt nem tudtuk volna kielégítő módon fertőtleníteni és ellátni őket. Erre a célra szolgált a toloncház váróterme. Viszont azokat, akiknek itt Budapesten elhelyezkedési lehetőségre kínálkozott alkalmuk, akik tehát pár napig itt kívántak maradni, a szociális otthonokba, a Vág-utcába és a Kerepesi-útra irányítják, teKÉPYISELÖHÁZI NAPLÓ IX. ülése 1H0 december 11-én, szerdán. 95 hát a toloncházban senki sem tartózkodik, senki sem alszik. Ismétlem, ha nem fokozódik a menekültek atjövetele, tehát ha körülbelül ennél a létszámnál maradunk, akkor megvan a remény rá, hogy ezeknek a menekülteknek a sorsát rövidesen véglegesen meg tudjuk oldani... (Baky László közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, Baky képviselő úr! vitéz Bonczos Miklós államtitkár: ...és okét mielőbb otthonhoz és munkához tudjuk juttatni. A lényeges az, hogy munkához juttassuk, mert a menekülteknek is az az érdekük, hogy mielőbb foglalkozást találjanak, (ügy van! Ügy van!) ők sem akarják eltartani magukat és — ahogyan a képviselő úr is mondotta — nem az a szándékuk, hogy szociális ellátásban és segélyekben részesüljenek, hanem munkához kell juttatni őket. Nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést és tékozlást, hogy azt a nemzetgazdasági erőt, amit képviselnek, munkaerejüket ne vegyük igénybe, táborokban hagyjuk őket és továbbra is romoljon a munkaértékük, hanem minél hamarabD otthonhoz és munkahelyhez kívánjuk őket juttatni. (Helyeslés.) Az interpelláló képviselő úr azt is mondotta; miért nem veszünk igénybe lakásokat ezeknek a menekülteknek a részére? Erre az előbb már válaszoltam: azért, mert nagyobb lehetőség nyílik az elhelyezkedésre vidéken és pedig úgy, ha szelektáljuk őket az ipari és loldmívelési foglalkozás szerint, mert így jobban megtalálják a helyüket. És még egy: ha én budapesti villákat vennék igénybe és odahelyezném őket, nincs az az erőhatalom, amely meg ne indítana az országban olyan áramlást, hogy minden menekült fel akar jönni, sőt az ország határán túlról is megindulna olyaí± további áramlás, amely nem kívánatos. (Ma5'óthy Károly: Kossz példa!) Méltóztassék tudomásulvenni, körültekintő intézkedések történtek a ' tekintetben, hogy a menekült-probléma haladéktalanul megoldássék és likvidáltassék. (Élénk helyeslés és tapa a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyi államtitkár úrnak a belügyminiszter úr nevében az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi, (vitéz Várady László: Nagy megnyugvással!) Következnék Vasváry Lajos képviselő úrnak kétrendbeli interpellációja, az egyik az iparügyi,, a másik a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz és Turchányi Imre képviselő úr interpellációja az igazságügyminiszter úrhoz. A képviselő urak halasztást kérnek interpellációik elmondására. Méltóztatnak ezekre az interpellációkra nézve a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megKövetkezik Turchányi Imre képviselő ur interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): >Interpelláció a nagyméltóságú földmíveiésügyi miniszter úrhoz, a Nyitra és Zsitva és mellékvizeinek szabályozása tárgyában: A Nyitra és Zsitva alsó folyása még a világháború előtt szabályozást nyert. Viszont a Nyitra és bizonyos mértékben a Zsitva felső folyását a csehek szabályozták és az ezzel meggyorsított felső vízfolyás most e folyók nem szabályozott középső folyásánál, Érsekújvár és környékén következetesen szétterül 14
