Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-641

Äz országgyűlés képviselőházénak 156, megyei vagyok. Tíz tonna szállítása vasúton 54 pengőbe kerül, hajón 24 pengőbe kerülne. Óriási különbség, eltekintve attól, hogy az Államvasutak erre az 54 pengős szállításra is ráfizet; tudniillik önköltségi áiron szállítja ezt a belértéket tekintve igen csekélyértékű kavicsot vagy követ, úgyhogy a számítások szerint majdnem 40—50 pengőt ráfizet 10 tonnánként, a Máv. szempontjából sem gazdaságos tehát ez a szállítás. Hogy ez a forgalom nem csekély, azt a számítások mutatják. Kb. 300.0CO tonna szállításiéiról van szó abban az esetben, ha a Sió folyót vagy csatornát hajózhatóvá teszik. Magának a szekszárdi kikötőnek egy évi forgalma a következő volt: uszály forgalom: Szekszárdra érkezett 4000 tonna tűzifa, 2700 tonna balatoni kavics, 800 tonna szén, 300 tonna tetőcserép, 180 tonna koksz és 25 tonna rézgálic. Viszont Szekszárdról szállítottak 1470 tonna tengerit, 1030 tonna búzát és 180 tonna babot. Könnyű megállapítani, hogy az olcsó szállítás milyen gazdaságos és milyen hasznos # gazdára nézve, aki sokkal nagyobb jövedelmét tud terményeibő] elérni, ha nem vasúton, hanem vizén szállítja azt rendeltetési helyére. így megtakarítjuk a vagonokat is, amelyek például a kavicsszállítás következtében igen tetemesen megrongálódnak. Mi kell voltaképpen a Sió hajózhatóvá tételéhez? Mindenekelőtt az kell, hogy a most már innen-onnan 50 esztendős és meglehetősen rossz állapotban lévő siófoki zsilipet egy hajózható zsilippel cseréljük ki. Ennek a költsége 3,800.000 pengő. Ezzel el lehetne érni azt, hogy az esztendőnek igen tekintélyes szakában hajózhatóvá válnék a Sió mostani formájában és állapotában is. (Pándi Antal: Kisebb uszályokkal!) Ha azonban azt akarjuk, hogy a Sió állandóan hajózhatóvá váljék, akkor ezenkívül jnég öt zsilip beépítése volna szükséges, ami természetesen az előbb említett költségnek körülbelül ötszörös összegét jelentené, vagyis 15—16 millió pengőt. Az eredmény, a haszon azonban feltétlenül olyan nagy, a befektetés annyira gyümölcsöző és értékes, hogy igazán érdemes volna ezt a munkát elvégezni és végre-^ valahára a Siót hajózhatóvá tenni. Szükséges és lehetséges volna Siófokon egy vízierőmű létesítése, ameljr az országnak ezt a területét a messze környéken igen olcsó villanyárammal látná el. Azonkívül, minthogy a duzzasztásokkal a víz szintjét magasabban Jehetne tartaná, ezt a vizet öntözésre lehetne felhasználni, mert a gravitációs erőnél, fogva a víz lefolynék az öntözőcsatornákba, úgy hogy a

/ Sió mentén gyönyörű kertkultúrát lehetne létesíteni, ami rendkívül hasznos volna az ott lakókra, de a balatoni vendégekre és a Balaton környéke számára is. Ez a csatorna belekapcsolná a Balatont hajóúton a forgalomba, azonkívül természetesen kulturális szempontból, továbbá a turisztika és az idegenforgalom szempontjából is igen fontos és lényeges volna ennek -a kérdésnek kedvező megoldása. Nagyon szépen kérem a miniszter urat, legyen szíves ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ezt megérdemli ez a kérdés, óriási hasznothajtó befektetése lenne ez a magyar államnak. 1934ben jártunk itt, négy vármegye küldöttsége, Kállay Miklós akkori miniszter úrnál; Tolna vármegye főispánja feltárta et a kérdést és kérte a miniszter urat, hogy végre-valahára annyi évtized után oldja meg. Akkor a miniszter úr azt mondotta, hogy ő teljesen átérti ennek a kérdésnek a jelentőségét, fontosságát és tudjaj hogy mezőgazdasági szempontból és ülés0 19 W tiovember 20-án, szerdán, 641 egyéb szempontokból mit jelent ez, nem talál azonban költségvetési fedezetet ezeknek a munkáknak az elvégzésére. Ne méltóztassék nekem ezt a feleletet adni, — ezt megkaptuk hat évvel ezelőtt Kállay ő excellenciájától, — hanem méltóztassék nekem olyan feleletet adni, hogy a Sió hajózhatóvá tételét fontosnak és szükségesnek találom és gondos mérlegelés tár? gyáva téve meg is fogom valósítani, (vitéz Jaross Andor: Könnyű felelni!) Igen t. Ház! Befejezésül csak annyit: ez a tárca mindenesetre egyik legfontosabb és legdöntőbb jelentőségű tárca az összes tárcák kö-; 7<ött

f (Ügy van! Ügy van!) sőt azt mondhatnám, honvédelmi tárca, (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) mert hiszen a föld az élet alapja: az egyéni, a családi, a nemzeti és a társadalmi élet alapja. Az élet a földben gyökerezik, a földből nyeri, formáját és a földből kapja erejét. A nemzeti egészség, a nemzeti erő megtartásának, fel fokozásának, reprodukálásiának tiszta forrása elsősorban a föld. Minél több magyarnak van biztos része a földből, annál biztosabb a magyar nemzet léte és élete s ezért kell minél több magyarnak az életét belegyökereztetni ebbe az áldott magyar anyaföldbe. Ha ilyen fontos és döntő jelentőségű tárca a földmívelésügyi tárca, akkor ennek vezetője nagyon felelősségteljes feladat előtt áll. I>3 nemcsak felelősségteljes ez a feladat, hanem egyben nagyszerű hivatás is annak, aki e föld gondjainak, reményeinek, jogainak és igazságainak a gondviselője, Őrzője és sáfárja. Azt hiszem, a ininisztev úr tudatában van ama kötelességek óriási súlyának, amelyek reánehezednek és a munkának, feladatoknak és teendőknek óriási tömege teljesen tisztán áll előtte. De meg lehet győződve a miniszter úr arról, hogy ebben a munkájában minden becsületes magyar ember készséges segítségére és támogatására számíthat. (Ügy van! Ügy van!) A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: T. Ház! A házszabályok 148. §-ának (2) bekezdésére való utalással a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém beterjeszteni »az 1941 évi állami költségvetésről az 1940. évi augusztus hó 30-a előtti államterületre« szóló törvényja-. vasiatot és annak indokolását. Tisztelettel kérem, méltóztassék annak kinyomtatását és szétosztását elrendelni s annakidején méltóztassék^ általános és részletes tárgyalás céljából napirendre tűzni. Egyúttal bejelentem, hogy előadóul Cselényi Pál képviselő urat, helyettes

1 előadóul pedig Inántsy-Pap Elemér képviselő urat kértem fel. % Elnök: A benyújtott törvényjavaslatot á Ház kinyomtatja, tagjai közt szétosztatja, a miniszter úrnak az előadóra és a helyettes előad óra vonatkozó bejelentését pedig tudomásul veszi. A napirendre tűzés iránt későbben fog intézkedés történni. A földművelésügyi miniszter úr kíván szór lani. vité« gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! — Taps a jobboldalon és a középen.) Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt a felszólalásokra reflektálnék és az 1941. évi földmívelésügyi költségvetéssel és az ahhoz tartozó állami üzemek költségvetésével kapcsolatos cél kitűzéseimet és elgondolásaimat a t. Házzal közölném, egy kis kitérést tegyek abban az irányban, amelyet az 1

1940:XXVI. te» állapi-