Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1141

Az országgyűlés képviselőházának 165. rica és az árpa magas ára miatt, amely nem volt arányban a hízott sertés árával, a gazdák nem hizlaltak, hanem oka az is, hogy Magyarországon a folyton fellépő sertésvész miatt a sertésállomány nagyon megfogyott és most, már különösen a kisgazdáknál a hízónak való sertésekben is hiány mutatkozik. Ezen csak úgy lehet segíteni, hogyha azt a sokat emlegetett kötelező védőoltást egyszer már meg is valósítják. Ha a sertések oltását kötelezővé tennék, ha minden sertés oltva lenne, akkor, azt hiszem, a darabonkénti költség is egészen kicsiny volna. Természetes dolog, hogy az egészen szegény emberek sertéseinek oltását államköltségen díjmentesen kellene elvégezni. Csorba Sándor igen t. képviselőtársam legutóbb mondott interpellációjában azt ajánlotta, hogy a kormány bocsásson ki megfelelő bélyegeket e célra, a sertések eladásánál, a tulajdonjog átruházásánál ezeket a bélyegeket ragasztanák fel a marhalevelekre és az így nyert bevételből egy alapot kellene létesíteni, amely alapból a szegény emberek sertéseinek oltási költségét fizethetnék. Nem tudok egyetérteni Csorba Sándor igen t. képviselőtársammal, nem tudok pedig először azért, mert ez az eljárás nagyon hosszadalmas lenne, itt pedig sürgős segítségre van szükség. Nem tudok vele egyetérteni azért sem, mert ez a gazdaközönség újabb megterhelését jelentené s ezt a gazdák nem fogadnák szívesen és újabb alapot nyújtana a gazdák közt a kormány ellen való izgatásra. Különben is, ha csak az egészen szegény emberek sertését oltatnák, annak költsége nem lenne nagy összeg, erre fedezetet le hetne találni az általam említett költségvetési tétel keretének kibővítésével is. T. Képviselőház! A pénzügyminiszter úrhoz is volna egy kérésem. Az elemi csapások által sújtott vidékekre nézve kérem, hasson oda, hogy ott az adóbehajtások kíméletesek legyenek. A községi elöljáróság ismeri minden adófizetőnek anyagi állását és akiről tudja, hogy rosszakaratból nem fizet, azzal szemben természetesen a legszigorúbban kell eljárni, akiről viszont meg van győződve, hogy elemi csapás következtében vált fizetésképtelenné, azt minden körülmények közt kímélni kell. T. Képviselőház! A földmívelésügyi tárca költségvetésénél szó volt a többtermelés előmozdítása céljából a műtrágya használatának kiterjesztéséről is, A tárca^ költségvetésében talaj vizsgálati és mtítr ágyakísérletezésre 65.000 pengő van felvéve. Azt ma már a kisgazda is tudja, hogy műtrágya alkalmazásával bizonyos terméstöhbletet lehet elérni. Hogy a műtrágya használata még sem terjedt el kellő módon, annak az az oka, hogy az ára túlmagas és nincs arányban az elért terméstöbblettel. (Meixner Emil: Nincs a gazdáknak forgótőkéjük!) A legtöbbször jó. ha az a terméstöbblet fedezi a műtrágya árát. A gazdák tehát így haszon nélkül nem foglalkoznak ezzel és ha azt akarjuk, hogy a műtrágya használata elterjedjen és az elérhető terméstöbblet meglegyen, akkor módot kell találni rá, hogy a műtrágya olcsóbb legyen, mert a kisgazda is szívesen foglalkozik vele, ha hasznot lát belőle T. Képviselőház! Mind az igazságügyi, mind a földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor sok szó esett a tagosításról. Forster György képviselőtársam is megemlékezett tegnapi beszédében a tagosításról, mint szintén olyan műveletről, amely a többtermelés előmozdításának célját szolgálja. Beigazolt dolog, hogy a tagosítás végrehajtásáKÍJPVISELOHAZI NAPLÓ VII. illése 19JíO. december 3-án, kedden, 1141 1 val bizonyos területszaporodást is érünk eh habár nem olyan mértékűt, amint azt Tauffer igen t. képviselőtársam említette, aki ezt a szaporodást 25%-ra becsülte. Ebben természetesen nagyon tévedett, de mégis a sok mesgye megszüntetésével bizonyos, párszázalékos területszaporodás is érhető el. A tagosításnak azonban elsősorban a sok ide-oda járkálásból előálló időveszteség megszüntetése következtében van jelentősége. Hogy a tagosítást mégis nehezen lehet keresztülvinni ott is, ahol arra feltétlenül szükség van és ott sem mennek bele a gazdák szívesen, annak egyik oka az, hogy minden határban vannak nagyon rossz földek is és mindenki attól fél, hogy hátha ezek között fbgja megkapni a földjét. A másik ok pedig az, hogy a tagosítás nagyon hosszadalmas és költséges művelet. (Meixner Emil: Nagyon drága!) Borsod vármegyében Mezőcsát község határa van jelenleg tagosítás alatt. Ezt már három esztendővel ezelőtt megszavazták. Azóta a földeket senki sem trágyázta. A kiosztást csak most, három év után kezdték meg a múlt hónapban olyan későn, hogy őszit a gazdák már nem vethettek. Ahol tehát a tagosításra feltétlenül szükség van, ott okvetlenül államilag kellene gyorsan és olcsón elintézni. T. Képviselőház! Legyen »zabád ez alkalommal a legkisebb munkabérek megállapításáról szóló törvény végrehajtásának eredményével is foglalkoznom. A törvény alapján megalakult bizottságok a legkisebb munkabéreket mindenütt megállapították. Annak ellenére azonban, hogy ezek a munkabérek mindenütt az addiginál magasabban állapíttattak meg, azóta azért az összegért senki sem hajlandó dolgozni, hanem annak kétszeresét, háromszorosát, sőt négyszeresét is kérik a munkások, vagyis olyan magas összeget, amelyet a már amúgy is ráfizetéssel dolgozó gazda nem tud megfizetni. E miatt a mezőgazdasági munkáknál mindenütt nagy hátralékok mutatkoznakj úgyhogy a jövő esztendei terméskilátások mari«-a lehető legrosszabbak. Abhan, azt 'hiszem, mindnyájan egyetértünk, hogy a munkásnak minden körülmények között meg kell kapnia nemcsak a tisztességes és igazságos munkabért, hanem gondoskodnunk kell arról is, hogy a munkás értékes, teherbíró tagja legyen a társadalomnak. A munkáskérdést azonban sem pártpolitikai, sem felekezeti alapon megoldani nem lehet, hanem csakis a nemzet érdekeinek figyelembevételével. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A gazda különben nagyon szívesen fizet bármilyen magas összeget is, ha van miből, ha vau erre fedezete s ezért a gazdát is fizetőképes helyzetbe kell hozni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Hiába emeljük a munkabéreket, ha nem lesz, aki azokat megfizesse, mert így a kívánt célt egyáltalában nem érjük el s ezért ez nem érdekük a munkásoknak sem. (Meixner Emil: Megfelelő árpolitikára van szükség!) Most már odáig fejlődött a dolog, hogy gazdavédelemre is szükség van, mert csak akkor fejlődhetik ki a megkívánt egészséges állapot, ha a gazda- és munkásérdekeket összhangba tudjuk hozni. Módot kell találnunk okvetlenül a gazda- és munkásviszonyok kiegyensúlyozására. Azt tartanám a leghelyesebbnek, ha a meglévő bizottságok nem a minimális, hanem a maximális munkabéreket állapítanák meg, de természetesen — amint már az előibb is említettem — olyan összegben, hogy a munkás megélhetése biztosítva legyen és ezért a. megállapított ösz166