Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1141

Az országgyűlés képviselőházának 165. rica és az árpa magas ára miatt, amely nem volt arányban a hízott sertés árával, a gazdák nem hizlaltak, hanem oka az is, hogy Magyar­országon a folyton fellépő sertésvész miatt a sertésállomány nagyon megfogyott és most, már különösen a kisgazdáknál a hízónak való sertésekben is hiány mutatkozik. Ezen csak úgy lehet segíteni, hogyha azt a sokat emlege­tett kötelező védőoltást egyszer már meg is valósítják. Ha a sertések oltását kötelezővé tennék, ha minden sertés oltva lenne, akkor, azt hiszem, a darabonkénti költség is egészen kicsiny volna. Természetes dolog, hogy az egé­szen szegény emberek sertéseinek oltását állam­költségen díjmentesen kellene elvégezni. Csorba Sándor igen t. képviselőtársam legutóbb mondott interpellációjában azt aján­lotta, hogy a kormány bocsásson ki megfelelő bélyegeket e célra, a sertések eladásánál, a tulajdonjog átruházásánál ezeket a bélyegeket ragasztanák fel a marhalevelekre és az így nyert bevételből egy alapot kellene létesíteni, amely alapból a szegény emberek sertéseinek oltási költségét fizethetnék. Nem tudok egyet­érteni Csorba Sándor igen t. képviselőtársam­mal, nem tudok pedig először azért, mert ez az eljárás nagyon hosszadalmas lenne, itt pedig sürgős segítségre van szükség. Nem tudok vele egyetérteni azért sem, mert ez a gazdaközön­ség újabb megterhelését jelentené s ezt a gaz­dák nem fogadnák szívesen és újabb alapot nyújtana a gazdák közt a kormány ellen való izgatásra. Különben is, ha csak az egészen sze­gény emberek sertését oltatnák, annak költ­sége nem lenne nagy összeg, erre fedezetet le hetne találni az általam említett költségvetési tétel keretének kibővítésével is. T. Képviselőház! A pénzügyminiszter úr­hoz is volna egy kérésem. Az elemi csapások által sújtott vidékekre nézve kérem, hasson oda, hogy ott az adóbehajtások kíméletesek legyenek. A községi elöljáróság ismeri minden adófizetőnek anyagi állását és akiről tudja, hogy rosszakaratból nem fizet, azzal szemben természetesen a legszigorúbban kell eljárni, akiről viszont meg van győződve, hogy elemi csapás következtében vált fizetésképtelenné, azt minden körülmények közt kímélni kell. T. Képviselőház! A földmívelésügyi tárca költségvetésénél szó volt a többtermelés elő­mozdítása céljából a műtrágya használatának kiterjesztéséről is, A tárca^ költségvetésében talaj vizsgálati és mtítr ágyakísérletezésre 65.000 pengő van felvéve. Azt ma már a kis­gazda is tudja, hogy műtrágya alkalmazásával bizonyos terméstöhbletet lehet elérni. Hogy a műtrágya használata még sem terjedt el kellő módon, annak az az oka, hogy az ára túlmagas és nincs arányban az elért terméstöbblettel. (Meixner Emil: Nincs a gazdáknak forgótőké­jük!) A legtöbbször jó. ha az a terméstöbblet fedezi a műtrágya árát. A gazdák tehát így haszon nélkül nem foglalkoznak ezzel és ha azt akarjuk, hogy a műtrágya használata el­terjedjen és az elérhető terméstöbblet meg­legyen, akkor módot kell találni rá, hogy a műtrágya olcsóbb legyen, mert a kisgazda is szívesen foglalkozik vele, ha hasznot lát be­lőle T. Képviselőház! Mind az igazságügyi, mind a földmívelésügyi tárca költségvetésé­nek tárgyalásakor sok szó esett a tagosítás­ról. Forster György képviselőtársam is meg­emlékezett tegnapi beszédében a tagosításról, mint szintén olyan műveletről, amely a több­termelés előmozdításának célját szolgálja. Be­igazolt dolog, hogy a tagosítás végrehajtásá­KÍJPVISELOHAZI NAPLÓ VII. illése 19JíO. december 3-án, kedden, 1141 1 val bizonyos területszaporodást is érünk eh habár nem olyan mértékűt, amint azt Tauffer igen t. képviselőtársam említette, aki ezt a szaporodást 25%-ra becsülte. Ebben természe­tesen nagyon tévedett, de mégis a sok mesgye megszüntetésével bizonyos, párszázalékos terü­letszaporodás is érhető el. A tagosításnak azonban elsősorban a sok ide-oda járkálásból előálló időveszteség megszüntetése következté­ben van jelentősége. Hogy a tagosítást mégis nehezen lehet keresztülvinni ott is, ahol arra feltétlenül szükség van és ott sem mennek bele a gazdák szívesen, annak egyik oka az, hogy minden határban vannak nagyon rossz földek is és mindenki attól fél, hogy hátha ezek között fbgja megkapni a földjét. A má­sik ok pedig az, hogy a tagosítás nagyon hosszadalmas és költséges művelet. (Meixner Emil: Nagyon drága!) Borsod vármegyében Mezőcsát község határa van jelenleg tagosítás alatt. Ezt már három esztendővel ezelőtt meg­szavazták. Azóta a földeket senki sem trá­gyázta. A kiosztást csak most, három év után kezdték meg a múlt hónapban olyan későn, hogy őszit a gazdák már nem vethettek. Ahol tehát a tagosításra feltétlenül szükség van, ott okvetlenül államilag kellene gyorsan és olcsón elintézni. T. Képviselőház! Legyen »zabád ez alka­lommal a legkisebb munkabérek megállapítá­sáról szóló törvény végrehajtásának eredmé­nyével is foglalkoznom. A törvény alapján megalakult bizottságok a legkisebb munkabé­reket mindenütt megállapították. Annak elle­nére azonban, hogy ezek a munkabérek min­denütt az addiginál magasabban állapíttattak meg, azóta azért az összegért senki sem haj­landó dolgozni, hanem annak kétszeresét, há­romszorosát, sőt négyszeresét is kérik a munkások, vagyis olyan magas összeget, ame­lyet a már amúgy is ráfizetéssel dolgozó gazda nem tud megfizetni. E miatt a mező­gazdasági munkáknál mindenütt nagy hátra­lékok mutatkoznakj úgyhogy a jövő esztendei terméskilátások mari«-a lehető legrosszabbak. Abhan, azt 'hiszem, mindnyájan egyetértünk, hogy a munkásnak minden körülmények kö­zött meg kell kapnia nemcsak a tisztességes és igazságos munkabért, hanem gondoskod­nunk kell arról is, hogy a munkás értékes, teherbíró tagja legyen a társadalomnak. A munkáskérdést azonban sem pártpolitikai, sem felekezeti alapon megoldani nem lehet, hanem csakis a nemzet érdekeinek figye­lembevételével. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A gazda különben nagyon szívesen fizet bár­milyen magas összeget is, ha van miből, ha vau erre fedezete s ezért a gazdát is fizető­képes helyzetbe kell hozni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Hiába emeljük a munkabéreket, ha nem lesz, aki azokat megfizesse, mert így a kívánt célt egyáltalában nem érjük el s ezért ez nem érdekük a munkásoknak sem. (Meixner Emil: Megfelelő árpolitikára van szükség!) Most már odáig fejlődött a dolog, hogy gazdavédelemre is szükség van, mert csak akkor fejlődhetik ki a megkívánt egészséges állapot, ha a gazda- és munkásérdekeket összhangba tudjuk hozni. Módot kell találnunk okvetlenül a gazda- és munkásviszonyok kiegyensúlyozására. Azt tar­tanám a leghelyesebbnek, ha a meglévő bizott­ságok nem a minimális, hanem a maximális munkabéreket állapítanák meg, de természete­sen — amint már az előibb is említettem — olyan összegben, hogy a munkás megélhetése biztosítva legyen és ezért a. megállapított ösz­166

Next

/
Oldalképek
Tartalom