Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1140

H 40 Az országgyűlés képviselőházának 165. ülése 1940, december 3-án, kedden. felírás így szólt: »Legyen minden magyar ár a saját hazájában.« Az állami költségvetés kö­zelmúltban lezajlott tárcánként! tárgyalása al­kalmával örömmel láttam, hogy ennek a költ­ségvetésnek minden pontja áít van hatva ettől a gondolattól, ennek a költségvetésnek minden tétele azt a célt szolgálja, hogy a magyar nép minden rétege fokozatosan felemeltessék, en­nek a költségvetésnek minden pontja a szociá­lis kérdések előbbrevitelét és megvalósítását szolgálja, vagyis a kormány azt akarja, hogy a magyar tényleg úr legyen a saját hazájá­ban. Meg vagyok arról is győződve, hogy ez a kormány az ország függetlenségét. f területi épségét, politikai és gazdasági önállóságát is minden körülmények között meg fogja őrizni. (Ügy van! jobbfelől.) Meg vagyok róla győ­ződve, hogy ez a kormány egy szebb és boldo­gabb jövendőt akar, akar egy olyan szent­istváni Nagy-Magyarországot, amelynek ha­tárain belül nemcsak a magyar, hanem min­den itt élő nép boldog és megelégedett le­gyen. Ezeknek a nagy céloknak megvalósítá­sára azonban össze kell fognia minden ma­gyarnak, össze kell fognia különösen most, amikor körülöttünk háború dúl. Amikor az egyik szomszédos államban. Oláhországban a Rajniss képviselőtársam által elmondott ese­mények történnek, kell hogy mindnyájan egy­másra találjunk. Most le kell bontanunk min­den válaszfalat, erős fegyelemmel, önmegtar­tóztatással félre kell tennünk mindazt, ami elválaszt és mindannyiunknak Össze kell fog­nunk a haza érdekében. Ehhez azonban nem a pártok megújulásóra, hanem a szívek meg­újulására van szükség, (Ügy van! jobbfelől.) mert csak akkor tudunk összefogni, egyesülni a haza érdekében, ha szívünket a krisztusi szeretet, az evangéliumi testvéri szeretet hatja át. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) T Képviselőház! A költségvetés tárgya­lása alkalmával örömmel láttam, hogy ezt a költségvetést általánosságban mindenki jó­nak és helyesnek találta. Hogy ez a költség­vetés az előző évi költségvetésekkel szemben szociális téren is nagy lépéssel halad előre, azt az ellenzéki hozzászólók is kénytelenek voltak elismerni, hiszen egyrészük meg is sza­vazta a költségvetést és akik nem szavazták meg, azok is csak azért nem szavazták meg, mert ezt a költségvetést a Teleki-kormány hozta. Pedig amikor az ember felül a vo­natra, sohasem szokta megnézni, hogy ki a mozdonyvezető, minthogy ez nem is fontos, csak az a fő, hogy az ember Isten segítségé­vel eljusson a kitűzött célhoz. T. Képviselőház! Én mint Borsod várme­gye képviselője, nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal e helyről is fel ne hívjam a ' magyar királyi kormány figyelmét a Borsod vármegyében lévő nagyon szomorú és ag­gasztó állapotokra. Borsod vármegyét t az utóbbi évtizedek alatt sorozatosan, évről-évre megújuló elemi csapások látogatták meg, amelyek felváltva fagy, aszály, rozsda,» jég­eső és árvizek alakjában jelentek meg a vár­megyében. Ezek miatt az elemi csapások miatt a vármegye nagy részében .az utóbbi években alig volt termés. A földmívelésügyi miniszter úr vitéz Borbély-Maczky Emil fő­ispán úr fáradhatatlan közbenjárására min­den alkalommal gondoskodott ugyan a bor­sodmegyei kisgazdák részére a szükséges vető­magról, amely atyai gondoskodásért a mi­niszter úrnál* Borsod vármegye kisgazdái ne­vében e helyről is hálás köszönetet mondok, azonban az évrol-évre felmerült vetőmagköl­esönök most már úgy felszaporodtak, hogy azoknak egyszerre való visszafizetése teljesen lehetetlen volna. Én tehát arra kérem a föld­mívelésügyi miniszter urat, tegye lehetővé, hogy ezek a felszaporodott vetőmagkölcsö­nÖk sok évre elosztva kamatmentesen legye­nek visszafizethetők, annyival is inkább, mert hiszen ezek a kölcsönök csaknem kizárólag kisembereknél vannak, akik a sok elemi csa­pás következtében már úgyis el vannak adó­sodva és ha most egyszerre kellene vissza­fizetniük a vetőmagkölesönt, ha egyszerre végrehajtanák, akkor az anyagi romlásukat idézné elő. T. Képviselőház! Borsod vármegyében, kü lönöseu annak mezőesáti és miskolci járásá­ban az utóbbi időben különcsen az árvizek okoztak nagy károkat. A mezőo^áti járásban a Tisza, a miskolci járásban pedig a Sajó ki­öntése tart óriási területeket v f z alatt. A Sajó már kisebb áradás esetén is kilép medréből és átjön a Héjő völgyébe is, úgvhogy most már nemcsak a Sajó, hanem a Hejő melletti közsé­gek határait is állandóan víz alatt tartja s ezért a folyó évben már többezer hold maradt műveletlen és semmit sem termett. Hogv ez milyen nagy veszteséget jelent nemcsak a kárt szenvedett egyénekre nézve, hanem közgazda­sági szempontból is, azt, úgy hiszem, nem kell bővebben indokolni. A főispán úr ebben az ügyben is sokat fá­radozott, úgyhosry közbenjárására kapott is a vármegye nagyobb összegeket a Tisza-gát meg­építésére, azonban ennek a Tisza-gátnak a megépítése még most sincs befejezve, a Sajó szabályozásához pedig hozzá sem fogtak. A földmívelésügyi költségvetés tárgyalása alkalmával örömmel láttam, hogy vizek szabá­lyozására tekintélyes összeg van felvéve. Arról is tudomásom van. hogy a folÏÏmrvelésugyi mi­niszter úr újra kilátásba helyezett bizonyos összegeket a vármegye részére a vizek szabá­lyozására, azonban én arra kérem a földmíve­lésügyi miniszter urat, hogy a Tisza-gát épí­tésének befejezéséhez és a Sajó szabályozásá­hoz szükséges összeget teljes egészében szíves­kedjék a vármegye rendelkezésére bocsátani. Ronkay Ferenc igen t. képviselőtársamnak a Sajó szabályozása tárgyában mondott inter­pellációjára válaszolva, a földmívelésügyi mi­niszter úr kilátásba helyezte a Sajó egy részé­nek szabályozását, azonban ezt a Sajó-szabá­lyozást teljes egészében kell végrehajtani, mert ha a Tisza-gát megépítése Befejeződik, akkor a közbenlevő községeket a Sajó hátba­támadja és ha a Tisza-gát miatt a víznek nem lesz lefolyása, akkor ott marad állandó mo­csárnak, ami. azt hiszem, közegészségügyi szempontból is nagyon veszedelmes lenne. Én tehát újra kérem a földmívelésügyi mi­niszter urat, hogy a Sajó-gát megépítéséhez szükséges összeget is méltóztassék teljes egé­szében a Vármegye rendelkezésére bocsátani, hogy ez a sokat szenvedett lakosság végre megszabaduljon a folytonos árvízveszedelem­től. T. Képviselőház! A földmívelésügyi tárca költségvetésének állategészségügyi rovatában 133.000 pengő van felvéve az állati betegségek elleni védekezés és kártalanítás címén. Ezt az összeget nagyon kevésnek találom. Ugyanis annak, hogy Magyarországon ezidőszerint zsír­hiány van, nemcsak az az oka, hogy a kuko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom