Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-1121
Az országgyűlés képviselőházának ÍM. szénsfctrájk, amely ugyancsak mindannyiunkra uyugtalanítólag hatott s rendkívül káros volt az egész országra nézve, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) • rendkívül hátrányos következményekkel járt különösen azoknak a részére,, akik áldozatai voltak, ^-politikai akció eredménye volt. — Le ; kell szögeznem —, mert nekem is az a véleményem, — hogy a szociáldemokratapárt ma már inkább múzeumi, vagy mondjuk, parlamenti emlék, mégis, ezt az okmányokkal való ; bizonyítást megdöbbenéssé! kellett ' hallanom — még ha a szoeiáldemokratapárt részéről jött is — és hallottuk mindannyian (Úgy van! jobbfelől.) és emellé a vádi mellé kelt állítanom azt a példát, amely most keleti határainkon túl folyik, hogy óva intsem á» esetleg meggondolatlanul alkalmazott kiszólásoktól és: akcióktól a hevesebb túloldali szónokokat. Méltóztassanak vigyázni ezekben a sorsdöntő időkben, nehogy a hangulat kiélezése olyan: feszültséget váltson ki, amelynek hátrányos következményei azután már soha nem orvosolhatók. (Hajniss Ferenc: A munkaadókat nem kell erre figyelmeztetni! — Kuhajda Vilmos: Kifogni a szelet! — Mozgás. — Elnök csenget.) T. Képviselőház! Miután a felhatalmazási törvényjavaslat elfogadása bizalmi kérdés, meg kell ázt is mondanom, hogy bizalmamat fokozza az a körülmény, hogy a magyar igazság a folyó esztendőben ismételten átléphette a trianoni határokat és ma már a keleti Kárpátok gerincén lengeti a magyar zászlót az új idők szele. Bizalmamat fokozza, hogy nem hiába imádkoztuk Msz esztendeig a magyar Hiszekegyet, a magyar feltámadás megtörtént, mégpedig minden hadakozás ellenére a magyar faj és a, politikai vezetés erkölcsi érdeme folytán. Mint magyar gazdát különösen örömmel tölt el ez a tény, mert a keleti Kárpátok történelmi határának visszatérésével a magyar mezőgazdaság egyes művelési ágai egyensúlyba kerültek s a mezőgazdaság és a falu jövő fejlődésére ez az egyensúlyi helyzet előreláthatólag előnyös hatással lesz. Az a körülmény azonban, hogy a felhatalmazási javaslatot elfogadom és pártunk tagjai elfogadják, nem jelenti azt, hogy szemet hunyunk a kérdések előtt és ott, ahol hibákat és babokat látunk, magunk is ne szorgalmazzuk azoknak orvoslását. Evolúciós fejlődést kívánunk azonban, mert jobboldali politikusok vagyunk, akik a keresztény erkölcsöknek százszázalékos érvényesülését akarjuk, (Ügy van! a jobboldalon.) fajunkat és hazánkat kimondhatatlanul szeretjük (##2/ van! a jobboldalon.) és. minden megrázkódtatástól kimondhatatlanul félünk. (Rajniss Ferenc:. Mi is!) Mint falun élő ember, aki a mindennapi életben, és tevékenységben az időjárással és a természettel küszködöm, — ami, sajnos, az idén mérhetetlenül nagy károkat okozott — megtanultam életemben az életet reálisan nézni s reálisan gondolkodni. Megtanultam, hogy nem minden szép terv válhatik valóra a természet szeszélye és az. isteni gondviselés folytán, — de •! a szántó-vető ember teszi a maga dolgát, végzi a maga nehéz munkáját ~ küszködik a természettel, aínely minden évben meg-megújul, hogy küzdelemre serkentse a fold művelőjét s' bármi érje is, végeredményben mégis fejlődést hoz*. Ezt a reális életszemléletet szerétem és szeretném a társadalmi és a politikai életben i egyaránt, amitől, sajnos, oly sok eltérést látunk. s amit ném fantáziák hirdetésével, hanem egy eseg*yédül csak tettekkel és eredmé• RÍPVISELOHAZT^A.MÍO vii. :••.:•..•.•"_-, . . ; ; ' ülése 1940. december 2-án, hétfőn. H21 nyekkel lehet bizonyítani, Ha. Összehasonlítom a húsz év előtti Magyarországot a ; mai Magyarországgal, ha összehasonlítom csak az utóbbi ; egy-két esztendő eredményét, akkor végeredményben tényleg arra a köyetkezte, tésre keíl jutnom, hogy meggyőződésem alapján fogadom el a felhatalmazási törvényjavaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) . T. Ház! Mint falun élő gazdaember, néhány a falu problémájával szeretnék foglalkozni, ezekre szertném felhívni à kormány es az illetékes ^miniszter urak figyelmét, de ezek között ia főleg a tagosítás és a telekkönyvi betétszerkesztés ügyére, a közmunka váltság kérdésére és a cigánykérdésre. Kétségtelen., hogy vannak ennél nagyob jelentőségű falukérdések is % így a falu kulturális problémái, a mezőgazdasági termelés és értékesítés kérdése,, amelyek talán elsődlegesebb kérdésekként állanak előttünk, mint az a három, amelyeket én, a magam szempontjából előhoztam és szó tár-, gyáva teszek, de ezekről a nagyobb jelentőségű kérdésekről mind a költségvetési, mind pedig az appropriációs vita során már olyan bőven nyilatkoztak képviselőtársaim a Ház minden, oldaláról és olyan nagyon komoly fejtegetések, hangzottak el ezek tárgyában, hogy én már ezen a téren .csak ismétlésekbe bocsátkozhatnám. Miután pedig ezt nem szeretném, ezért szorítkozom kizárólag erre a három kérdésre és a magam részéről csak ezekre hívom lel a t. Ház figyelmét. A tagosítás nagy közgazdasági jelentőségéről egyes képviselőtársaim ugyan megemlékeztek röviden a költségvetési vita során, sőt az igazságügy miniszter úr is hangsúlyozta a tagosítás nagy közgazdasági jelentőségét, .. azért az israzságügyminiszter úr, mert az ő hatáskörébe tartozik a tagosítási alapról való ' gondoskodás — de én mégis előhozom ezt a kérdést. Teszem pedig ezt azért, hogy a magam szempontjából az appropriációs vita során is hangsúlyt tegyek. Kérnem keli e téren először, hogy ez az alap nagyobb dotációt kapjon, másodszor pedig, hogy a tagosítás hivatalból is elrendelhető legyen. (Helyeslés.) A szombat délutáni lapokban megjelent egyik túloldali képviselőtársunknak egy rövid, cikke, aki olyan nagy jelentőséget tulajdonít a tagosításnak, hogy azt állítja róla: a tagosítás a szántóföldi termelés mennyiségét körülbelül 20%-kal növeli. Ezt ugyan nem vagyok hajlandó koncedálni, mert nem tudok elképzelni egy falu határában annyi barázdát, hogy, ezek eltüntetése 20%-kal emelné a termelést, de mindenesetre tény, hogy a kérdésnek óriási jelentősége van. Hangsúlyozni kívánom, hogy égy rendszerbe foglalt és a kérdés nagy köz-: gazdasági, jelentőségének megfelelő tagosítást csak akkor lehet valóban keresztülvinni, ha er. \ nemcsak ott történik, ahol az érdekeltek ké; rik, hanem ott is, ahol a jelenlegi helyzet kirívó, de kérni és kezdeményezni a nagy költ-, ségek miatt senki sem meri.. Í A tagosítás valójában a többtermelés kérI désével függ össze és annak érdekeit szolgálja, ; de csak úgy történhetik meg, ha költségeihez az állam az eddigieknél nagyobb összegekkel járul hozzá. A költségek ugyanis ma úgy oszlanak meg, hogy 80%-át az érdekeltek viselik,, — ezt ugyan az állam előlegezi és öt esztendő' alatt fizetendő vissza — 20%-át pedig az állam, • de ha figyelembe vesszük,, hogy ezek a költségek holdanként 1—2 métermázsa búza árát teszik ki, tehát 20r-40 pengő^ között mozognak,. : akkor nyilvánvaló hogy az érdekeltek megijed' "..'•" ... •. '', •';' ;•;':• : ' '':'.-; ."*" ,. l[j " •" ;:; yi<<3- •.••••••';
