Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-877

Az országgyűlés képviselőházának 160. a ránktörő veszedelemnek. En remélem azt, hogy a magyarságnak Horthy Miklós vezetésével ma siKerülm fog az, ami akkor nem sikerült. Kérek néhány perc beszédidőrneghosszabbítást. Elnök: Mennyit kér a képviselő úr? Közi Horváth József: Öt percet! Elnök: Méltóztatnak a kért öt perc meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért beszéüidőmeghosszabbítást megadja. Közi Horváth József: Kernelem azt, hogy Horthy Miklós vezetésével az országnak változott viszonyok között, változott tormában, germán erővel és latin szellemmel sikerülni log az, hogy a magyarságot naggyá, erőssé, bensőleg erőssé ós területileg naggyá tegye. Sikerülni fog az, líogy Magyarországon keresztül a bennünket körülvevő kisebb népek is megtalálják azt, ami nekik kijár, hogy megnyugvást találjon egész Közép-Európa és hogy a magyarság újra Magyarország legyen a szónak szentistváni értelméiben, Magyarország legyen' a Szent Korona integritásának értelmében. Ezekkel a gondolatokkal a keresztény párt és a magam nevében az appropriációs javaslatot elfogadom. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Tildy Zoltán! Elnök: Tildy Zoltán képviselő urat illeti a szó. Tildy Zoltán: T. Ház! Közi Horváth József igen t. képviselőtársam beszédének egyes részleteire nem reflektálok, mert hiszen akkor végigvehetnem azt egész sorában, hiszen az ő felszólalásának úgy elvi alapvetésével, mint nagyon okos, bölcs, gyakorlati szempontjaival a legteljesebb mértékben egyetértek. De hogy mégis valamit mondjak felszólalásával kapcsolatban a keresztény pártról és annak elődjéről, a néppártról, képviselőtársam jogosan hivatkozott arra, hogy a keresztény párt és a régi néppárt Programm ját sok tekintetben igazolták az idők. Hadd állapítsam meg egy másik testvérpárt részéről azt is, hogy a háborúelőtti politikai pártjaink közül szinte az egyetlen párt volt a régi néppárt, amelynek ÜJomoly szociális programmja volt, ezért a programmért küzdött és ha van valami, amit ezek a mai idők a régi néppárt Programmjából igazoltak, úgy az éppen a szociális gondolat felvetésének és végrehajtásának szükségessége. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Igen t. Képviselőház! Bizonyos szempontból mostani felszólalásomnál könnyebb helyzetben lennék, ha pártpolitikai vagy taktikai szempontok vezetnének, azonban úgy érzem, hogy az országnak mai helyzetében ezektől a szempontokból magunkat távol kell tartanunk (vitéz Patacsi Dénes: Nagyon helyes!) és távol kell tartania magát mindenkinek^ (Ügy

1 van! a középen.) Párthoz tartozom és hűséggel viseltetem azok' iránt a gondolatok és eszmék iránt, amelyek ezt a pártot az ország közvéleménye előtt tíz évvel ezelőtt létrehozták. Abban az egyszerű és szerencsés helyzetben vagyok, hogy abból a programmból, amelyet mi valamikor -magunk elé célul kitűztünk, semmit megváltoztatnom nem kell. Nem kell yiszszatekintenem a magam politikai pályájára, mint amely szüntelen változásoknak egyes eseményeiből állítódott össze. Az a programm, amely nem a mi akaratunkból csupán, hanem KÉPVISELŐHÁZI NAPI/> VII. ülése 1940 november 26-án, kedden. 877 magának a magyar népnek akaratából jött létre, hiszen ennen; a pártnak létrejötte szinte egy népi politikai felkelés volt ebben az országban, változatlanul itt áll az ország előtt és mi csak boldogok vagyunk, még akkor is, ha azok, akik politikai gondolkodásukban közben fejlődtek vagy azt gyökeresen megváltoztatták, ma már felismerik nagyon sokakkal együtt ezeknek a programmpontoknak igazságát, közöttük olyanok is, akikkel szeműén nekünk esztendőkön keresztül harcolnunk kellett ennek a programúinak a pontjaiért. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Például inirédy Béla pénzügyminiszter úrral!) Nem akarok személyi szempontokat felvetni a beszédemben, de ezt tárgyilagosan állapíthatom meg. (Bajcsy-ZsilinszKy Endre: En is tárgyilagosan mondtam!) imrédy Béla igen i, képviselőtársain elismerő szavakat használt a független kisgazdapárt felé, mondván azt, hogy sok és komoly szolgálatot tett ez a párt (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Minden reformot ő gáncsolt el!) abban a tekintetben, hogy a falusi magyar parasztréteg sorsát idevetítette a ország elé és ennek a sorsnak gyökeres megjavítása érdekében állandóan felemelte a maga szavát. De képviselőtársam azt mondotta, hogy ez a párt mégis osztálypárt és nem tudott felemelkedni az egész nemzeti közösséget érintő dolgok színvonalára. Kétségtelen, hogy pártunknak neve osztályjellegre mutat, de legyen szabad emlékeztetnem arra a férfiúra, aki ide ebbe a parlamentbe valamikor az általunk képviselt gondolatokat behozta: nagyatádi Szabó Istvánra, aki itt ebben a Házban a magyar földművelő parasztember bölcseségével és mérsékletével jelentkezett (Bajcsy-Zsilinszky Endre: És nagy tehetségével!), és aki előtt mindig ott állottak a nemzeti egyetemes szempontok. (Ügy van! jobbfelöl.) Mi hordozhatunk olyan nevet, amely osztályjellegre mutat, de felkérem képviselőtársaimat és Imrédy Béla képviselőtársamat is, méltóztassék megnézni ennek a pártnak eredeti programmját és azokat a célkitűzéseket, amelyekért harcoltunk. Ha erőteljesebben képviseltük más pártoknál a falusi földművelő nép érdekeit és szempontjait, képviseltük ezt azért, mert ezt a réteget tudtuk az országban legelhagyatottabbnak, és ez a réteg a mi megítélésünk szerint az, amely ebben az országban a magyar gondolatot, a magyar szellemet, a magyar fajt a legerőteljesebben képviseli. (Taps.) De e mellett mi mindig tekintettel voltunk a nemzet egyetemes szempontjaira és ha programmot adtunk, ha célokat tűztünk ki magunk elé, azok mindig és kivétel nélkül a nemzet egyetemes érdekeit szolgálták, (vitéz Patacsi Dénes: Nem a falu népe volt tekintélyromboló!) Említettem, hogy mostani felszólalásomban pártpolitikai szempontok nem vezetnek, még: kevésbbé taktikai szempontok. Abban az igénytelen felszólalásomban, amelyet elmondandó vagyok a Ház előtt, egy egyszerű magyar ember szól hozzá az ország dolgához. Hozzászól benső meggyőződése szerint, jó lelkiismerettel és leginkálbb azokhoz a dolgokhoz, amelyekben él. T. Ház! A múlt évi appropriációs vita során beszédemnek bevezetésében rögtön megT említettem azt, hogy mi igenis, ismerünk ellenzéki felelősséget. Nem tartjmk azt, hogy az elT lenzék semmiben nem felelős az ország sorsának alakulásáért, (vitéz Patacsi Dénes: Nagyon helyes!) Ha visszanézünk a magyar politika történetébe és különösen a háborút közvetlenül megelőző esztendők történetébe» meg130